A müncheni székhelyű Kortárs Történeti Intézet (IfZ) igazgatója, Andreas Wirsching csütörtöki közleményében azt mondta, tűzzel akar a tűz ellen harcolni: mivel az interneten hemzsegnek a szöveg „nagyon kétes forrásokból származó” változatai, intézetének „komoly, tudományosan megalapozott” szövege „a szó legjobb értelmében politikai-történelmi oktatást nyújt”.
„A szándék az, hogy ez megkönnyítse a Hitler, a német nacionalista mozgalom és a nemzetiszocializmus történetének tudományos kutatását”
– mondta Wirsching.
A most online elérhető kiadás minden fejezethez és a történelmi fogalmakhoz magyarázatokat is tartalmaz, amelyek mindenütt kontextust biztosítanak.
Hitler a zsidók és a kommunisták ellen szóló könyvet 1923-ban, a müncheni puccskísérletet követő börtönben írta.
Miután 1933-ban hatalomra került, számos kiadást jelentetett meg, köztük egy olyan kiadást, amelyet ingyen adtak ifjú házasoknak, és egy másikat Hitler 50. születésnapja alkalmából 1939-ben.
A második világháború után a bajor pénzügyminisztérium örökölte a szerzői jogokat, és a szerzői jog lejártáig megtiltotta a kiadást Németországban, hogy ezzel is korlátozza Hitler ideológiájának terjedését.
De máshol is kiadták, és állítólag az egyik legtöbbet vásárolt könyv a világon.
A kortárs neonácik és mások még mindig inspirációként hivatkoznak a „Mein Kampf”-ra.
A szerzői jog 2016-ban lejárt, és az IfZ kiadása már a megjelenés első napján elfogyott, és abban az évben Németországban az egyik legkelendőbb könyv lett. Az Amazon 2020-ban a könyv minden változatát eltávolította az oldaláról.
A zsidó vezetők Németországban és azon kívül is megosztottak voltak az intézet projektjével kapcsolatban, és azzal kapcsolatban, hogy tanítani kell-e az iskolákban, vagy „a történelem mérgező szekrényében kell-e hagyni”, ahogy Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke érvelt. A németországi Zsidók Központi Tanácsa szerint a szöveg „demisztifikálná” [Hitlert], míg a Központi Tanács korábbi vezetője és a holokauszttúlélő Charlotte Knobloch szerint „nem tartozik az osztályterembe”.
