A német kormány azt tervezi, hogy 2023 és 2026 között 177,5 milliárd eurót fordít a szövetségi költségvetésből az klímavédelmi intézkedésekre és az ország gazdaságának átalakítására, különös tekintettel az épületek energiahatékonyságának növelésére.
A kabinet szerdán (július 27-én) fogadta el az úgynevezett „Klíma- és Átalakítási Alap” finanszírozási tervezetét, amely a szövetségi költségvetés részét képezi, és amelyet most a parlamentben kell megvitatni – írja az Euractiv.
„Az alap a gazdasági modernizáció és az klímavédelem legfontosabb finanszírozási eszköze” – magyarázta Christian Lindner pénzügyminiszter.
A források többsége (56,3 milliárd euró) az éghajlatbarát épületfelújítások támogatásához járul hozzá.
A helyiségek és a vízmelegítés jelenleg Németország végső energiafogyasztásának mintegy 30%-át teszi ki. Az épületszektor a 2020-as és 2021-es CO2-kibocsátási célokat is elszalasztotta.
A finanszírozás nagy részét az energiateljesítmény szempontjából az alsó 25%-ban szereplő épületek felújítására fordítják.
Az alap a prioritások megváltoztatását is jelenti, az új lakások építésének támogatásától a meglévő lakások felújításának támogatására való áttérést.
Egy magas rangú tisztviselő szerint egy felújításra fordított euró tízszer hatékonyabb, mintha új otthonra költenék.
Miután a német kormány nem érte el a 2021-es CO2-csökkentési célt az épületek esetében, a szektor hiányát úgy kívánja kezelni, hogy több pénzt fordít a felújításokra, és 2024-től betiltja az új gázkazánok használatát.
További 35,5 milliárd eurót szánnak a megújulóenergia-adó támogatására az áramárak csökkentése érdekében, további 20 milliárd eurót pedig az ipar szén-dioxid-mentesítésére és a német hidrogénstratégia végrehajtására.
„A megújuló energiák támogatását teljes mértékben a Klímaváltozási és Átalakítási Alapból finanszírozzuk” – magyarázta Lindner.
Németország eltörölte a megújuló energiaforrásokra kivetett adót, amelyet a fogyasztók korábban az áramszámlájukkal fizettek, hogy ezzel is segítse a szél- és napenergia elterjedésének finanszírozását. Ehelyett a támogatást mostantól a szövetségi költségvetésből fedezik, az áramárak feszültségének enyhítésére bevezetett intézkedések részeként.
A terv olyan ágazatokra vonatkozó támogatási programokat is tartalmaz, mint a közlekedés (pl. az e-mobilitás töltőinfrastruktúrája). Az energia- és erőforrás-hatékonysági támogatás viszonylag csekély, mindössze 3,4 milliárd euró lesz.
Az alapot többek között az európai és a nemzeti szén-dioxid-árképzésből származó bevételekből táplálják – közölte a német gazdasági és éghajlatvédelmi minisztérium. Németország a benzint és a fűtőolajat átalányár alá veti, amely 2025-től 55 euróra emelkedik a kibocsátott szén-dioxid tonnánként.
„Ez biztosítja, hogy az állam klímavédelmi bevételei közvetlenül a hatékony klímavédelmi intézkedéseket szolgáló, lehetőleg úttörő beruházásokba áramoljanak” – tette hozzá a minisztérium.
A Prognos tanácsadó cég által a KfW állami fejlesztési bank számára készített friss elemzés szerint a német kormánynak csaknem félbillió eurót kell befektetnie ahhoz, hogy elérje a 2045-re kitűzött klímasemleges célt.
Eközben a Prognos, a Nextra Consulting és az NKI tanácsadó cégek által a KfW számára 2021 végén készített jelentés szerint a Németország klímasemlegessé tételéhez szükséges összes beruházás – beleértve a magánháztartások és a vállalkozások beruházásait is – mintegy ötbillió euróra rúg.
Fotó: EPA/CLEMENS BILAN
