Németország 177 milliárd eurót költene klímavédelemre

A német kormány azt tervezi, hogy 2023 és 2026 között 177,5 milliárd eurót fordít a szövetségi költségvetésből az klímavédelmi intézkedésekre és az ország gazdaságának átalakítására, különös tekintettel az épületek energiahatékonyságának növelésére.

A kabinet szerdán (július 27-én) fogadta el az úgynevezett „Klíma- és Átalakítási Alap” finanszírozási tervezetét, amely a szövetségi költségvetés részét képezi, és amelyet most a parlamentben kell megvitatni – írja az Euractiv.

„Az alap a gazdasági modernizáció és az klímavédelem legfontosabb finanszírozási eszköze” – magyarázta Christian Lindner pénzügyminiszter.

A források többsége (56,3 milliárd euró) az éghajlatbarát épületfelújítások támogatásához járul hozzá.

A helyiségek és a vízmelegítés jelenleg Németország végső energiafogyasztásának mintegy 30%-át teszi ki. Az épületszektor a 2020-as és 2021-es CO2-kibocsátási célokat is elszalasztotta.

A finanszírozás nagy részét az energiateljesítmény szempontjából az alsó 25%-ban szereplő épületek felújítására fordítják.

Az alap a prioritások megváltoztatását is jelenti, az új lakások építésének támogatásától a meglévő lakások felújításának támogatására való áttérést.

Egy magas rangú tisztviselő szerint egy felújításra fordított euró tízszer hatékonyabb, mintha új otthonra költenék.

Miután a német kormány nem érte el a 2021-es CO2-csökkentési célt az épületek esetében, a szektor hiányát úgy kívánja kezelni, hogy több pénzt fordít a felújításokra, és 2024-től betiltja az új gázkazánok használatát.

További 35,5 milliárd eurót szánnak a megújulóenergia-adó támogatására az áramárak csökkentése érdekében, további 20 milliárd eurót pedig az ipar szén-dioxid-mentesítésére és a német hidrogénstratégia végrehajtására.

A német zöld elit félelme a nagy robbanástól

Bár a német kormány egy hárompárti koalíció, a valóságban valamiféle zöld népfront, melynek tagjai a társadalom radikális ökológiai átépítésén munkálkodnak. Krisztina Koenen írása.

„A megújuló energiák támogatását teljes mértékben a Klímaváltozási és Átalakítási Alapból finanszírozzuk” – magyarázta Lindner.

Németország eltörölte a megújuló energiaforrásokra kivetett adót, amelyet a fogyasztók korábban az áramszámlájukkal fizettek, hogy ezzel is segítse a szél- és napenergia elterjedésének finanszírozását. Ehelyett a támogatást mostantól a szövetségi költségvetésből fedezik, az áramárak feszültségének enyhítésére bevezetett intézkedések részeként.

A terv olyan ágazatokra vonatkozó támogatási programokat is tartalmaz, mint a közlekedés (pl. az e-mobilitás töltőinfrastruktúrája). Az energia- és erőforrás-hatékonysági támogatás viszonylag csekély, mindössze 3,4 milliárd euró lesz.

Az alapot többek között az európai és a nemzeti szén-dioxid-árképzésből származó bevételekből táplálják – közölte a német gazdasági és éghajlatvédelmi minisztérium. Németország a benzint és a fűtőolajat átalányár alá veti, amely 2025-től 55 euróra emelkedik a kibocsátott szén-dioxid tonnánként.

„Ez biztosítja, hogy az állam klímavédelmi bevételei közvetlenül a hatékony klímavédelmi intézkedéseket szolgáló, lehetőleg úttörő beruházásokba áramoljanak” – tette hozzá a minisztérium.

A Prognos tanácsadó cég által a KfW állami fejlesztési bank számára készített friss elemzés szerint a német kormánynak csaknem félbillió eurót kell befektetnie ahhoz, hogy elérje a 2045-re kitűzött klímasemleges célt.

Eközben a Prognos, a Nextra Consulting és az NKI tanácsadó cégek által a KfW számára 2021 végén készített jelentés szerint a Németország klímasemlegessé tételéhez szükséges összes beruházás – beleértve a magánháztartások és a vállalkozások beruházásait is – mintegy ötbillió euróra rúg.

Fotó: EPA/CLEMENS BILAN

Az egyenlők és a sokkal, sokkal egyenlőbbek

„Miközben a német polgárokat arra kényszerítik, hogy nélkülözzenek a klímáért és Ukrajnáért, a politikai elit tagjai gátlástalanul hódolnak a fényűzésnek, akár törvényszegéssel.”