„Izraelnek meg kellene támadnia Iránt, mielőtt túl késő?”

Biden Irán-politikája egy rémálomba illő szcenárió valószínűségét növeli – állítja Michael Rubin az 1945 oldalán.

Rubin szerint ugyan az amerikai vezetés Donald Trumpot hibáztatja, amiért elállt a 2015-ös közös átfogó cselekvési tervtől (JCPOA), azonban három pontban is téves ez a hozzáállásuk. Egyrészt, Irán továbbra is az atomsorompó-szerződés megállapodásának hatálya alá tartozik. A JCPOA nem mentesítette Iránt jogi kötelezettségei alól.

Másodszor, az iráni dúsítás megnövelése nem akkor következett be, amikor Trump kilépett a JCPOA-ból, hanem akkor, amikor a Biden-kormány véget vetett Mike Pompeo külügyminiszter „maximális nyomásra” irányuló kampányának. Harmadszor, a JCPOA nem azt tette, amit Obama és Biden elnök mondott.

A legrosszabb forgatókönyv

„Az, hogy Biden csapata a képzeletre, nem pedig a valóságra alapozza iráni stratégiáját, gyorsan a legrosszabb forgatókönyvhöz vezethet”

– szögezi le Rubin.

Szerinte ugyanis ez nem egyszerűen az iráni nukleáris fegyverek megszerzését jelentené, hanem egy nyílt végű konfliktust is, amely destabilizálná az egész régiót.

Izrael számára más a tét

Rubin szerint az izraeliek kevésbé érzéketlenek Irán nukleáris törekvéseivel szemben, mint a Fehér Ház. Biden számára egy iráni nukleáris kitörés újabb lehetőséget jelentene Trump püfölésére és a felelősség elkerülésére; a zsidó állam számára azonban egzisztenciális veszélyt jelent.

Akkor Izrael megtámadhatja Irán atomprogramját? – merül fel mindennek fényében a kérdés.

„Végül is ezt tette Izrael Irak ellen 1981-ben és Szíria 2007-ben” – feleli röviden a szerző, ám a folytatásban hangsúlyozza: Irán csaknem négyszer akkora, mint Irak, és körülbelül kilencszer akkora, mint Szíria.

Katonailag pedig ennek számos következménye van.

Hámenei tanácsadója: képesek vagyunk az atombomba előállítására

Kamal Harrazi, az iráni Külkapcsolatok Stratégiai Tanácsának vezetője az Al Jazeerának nyilatkozott.

Először is, ahhoz, hogy Izrael sok célpontra lecsaphasson, és lehetővé tegye az üzemanyag-utántöltést, a pilóták visszatérését, először semlegesítenie kellene Irán repülőtereit, légvédelmi rakétaütegeit és parancsnoki és irányító központjait.

Mivel Irán számos nukleáris telephelye a föld alatt található – még ha cirkálórakétákkal is enyhítik a pilótákra nehezedő nyomást –, ez többszörös bevetést is jelentene a létesítmények megsemmisítésének biztosítására.

Egy ilyen katonai csapás hátulütője természetesen az, hogy igazolná az iráni retorikát arról, hogy Iránnak szüksége van atomfegyverekre.

Ráadásul valószínű, hogy Izraellel szemben Irán bosszúból a Hezbollah rakétaarzenáljával, Szaúd-Arábiával és az Egyesült Arab Emirátusokkal szemben pedig huthi rakétákkal és drónokkal vágna vissza.

Mégis, amint azt a Szíriát ért légicsapások, valamint az iráni atomtudósok és rakétamérnökök elleni merényletek mutatják, minden bizonnyal Izrael sokkal erősebb, mint mások a Közel-Keleten.

Rubin szerint nem számít, mit remél Biden, nem valószínű, hogy az izraeliek egyszerűen leállnak egy egzisztenciális fenyegetéssel szemben.

Az intő példa

A cikk szerzője végül a lódarázs példájával int óvatosságra:

„ha a darázs fészke a közeledben van, a legjobb megoldás az, ha megszabadulsz tőle, vagy békén hagyod”. A legrosszabb megoldás az, ha néhányszor megütjük egy bottal, felkavarjuk a darazsakat, és reméljük a legjobbat.

Sajnos most ez az a forgatókönyv, ahová Biden iráni politikája vezet – summázza Rubin a cikke végén.

Michael Rubin: Pakisztán közelgő összeomlásának aggasztania kellene a világot

Az American Enterprise Institute vezető munkatársa szerint hamarosan kipukkad a pakisztáni buborék, és az eredmény nem lesz szép.