Megtalálták a varsói gettófelkelés vezetőjének bunkerét

A varsói gettólázadás vezetőjének bunkerében a felkelők által használt tfilint és szakadt Talmud-lapokat is találtak. A felkelést vezető Mordechai Anielewicz 1943-ban vesztette életét a nácikkal szemben folytatott harcban. Ő volt a varsói gettólázadásban oroszlánrészt vállalt Zsidó Harci Szervezet vezetője. Bunkerjét most találták meg és tárták fel – írja az Arutz7, amelyet a zsido.com szemlézett.

A helyszínen talált tárgyak között számos személyes darab is volt, melyeket a felkelés vezetői és harcosai használtak: tfilin, a Talmud szakadt lapjai, kézmosó kancsók, szombati gyertyatartók, poharak, tányérok és egy vasaló.

Mivel a németek teljesen megsemmisítették Varsó egész zsidónegyedét, a régészek számára meglehetősen nehéz feladat volt a bunker pontos helyének meghatározása.

Végül háború előtti és utáni térképek összehasonlításával, valamint a legmodernebb GPS-es technikák alkalmazásával sikerült a régészeknek rábukkannia a helyre. Mára már teljességgel bizonyossá vált, hogy ebben az alagsorban, a Mila utca 18-hoz tartozó bunkerban volt Anielewicz búvóhelye. A régészek vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a helyszínen mutassák be a feltárt darabokat.

ינון עידן ⁦ on Twitter: „בחפירות ארכיאולוגיות המתקיימות בוורשה, על חורבות הבונקר ברחוב מילא 18, נמצא ביום שישי האחרון זוג תפילין pic.twitter.com/pxksoH5HvN / Twitter”

בחפירות ארכיאולוגיות המתקיימות בוורשה, על חורבות הבונקר ברחוב מילא 18, נמצא ביום שישי האחרון זוג תפילין pic.twitter.com/pxksoH5HvN

Anielewiczet, barátnőjét, Mira Fuchrert, valamint sok más, Anielewicz parancsnoksága alá tartozó felkelőt 1943. május 8-án gyilkoltak meg a bunkerben. A Zsidó Harcoló Szervezet főhadiszállását a felkelés egyik legutolsó csatájában foglalták el a németek.

A gettó harcosainak egy része inkább az öngyilkosságot választotta, hogysem a nácik kezére került volna.

Mordechai Anielewicz 1919-ben vagy 1920-ban született Varsóban, ahol nagyon fiatalon a Hásomer Hácáir nevű marxista-cionista szervezet élére állt. A második világháború kezdetén Anielewicz Vilniusba menekült, Lengyelország szovjetek által megszállt, keleti részére.

Célja az volt, hogy menekülési útvonalat hozzon létre az államalapítás előtti Palesztinába, ám a szovjet hatóságok elfogták őt.

Szabadon bocsátását követően azon munkálkodott, hogy Lengyelország németek által megszállt részébe csempéssze vissza a harcostársait, hogy a mozgalom tevékenységét ott folytassák tovább – természetesen a legnagyobb titoktartás mellett. Ő maga az elsők között ment vissza Varsóba. Földalatti újságot adott ki, találkozókat és szemináriumokat szervezett. Illegális kiruccanásain más gettókba is ellátogatott.

Az embermentő, aki egy kiló aranyért vásárolta meg 21 zsidó életét a náciktól

102 éves korában hunyt el Józef Walaszczyk, lengyel embermentő.

1941-ben hallott először a zsidók tömeges lemészárlásáról, ekkor állította fel a varsói gettó önvédelmi egységét.

A németek 1942 nyarán Varsó zsidó lakosságának jelentős részét deportálták. Anielewicz a Zsidó Harci Szervezet (Zydowska Organizacja Bojowa, ZOB) élére állt és a legtöbb földalatti zsidó szervezet beolvadt a ZOB-ba. 1943 januárjában újabb deportálások következtek, Anielewicz és bajtársai ekkor utcai harcokba bocsátkoztak és a deportálásokat néhány nap elteltével le is állították. Ettől fogva három hónapon át fegyverkeztek és készültek a következő összecsapásra. A felkelés akkor indult meg, amikor 1943. április 19-én újabb deportálásokra került sor. Az egyik különösen heves összecsapást követően Anielewicz és számos katonája a most megtalált bunkerbe húzódott vissza, a Mila utca 18. alá. A bátor vezető tudta, hogy közel a vég, mégis e sorokat írta:

„Életem álma beteljesült: megéltem, hogy a maga nagyszerűségében és dicsőségében láthassam a zsidó ellenállást a varsói gettóban.”

A bunker május 8-án esett el. A ZOB legtöbb tagját, köztük Anielewiczet, a vezetőjét is, meggyilkolták. Az izraeli Jád Mordecháj kibuc a mai napig viseli e bátor hős nevét.

97 éves korában elhunyt a varsói gettófelkelés utolsó ismert túlélője

Kopelman, miután Izraelbe emigrált hatalmas családot alapított, ami szerinte a legnagyobb győzelem volt számára a nácik felett.