Ben Shapiro: Amerikának tanulnia kellene Izrael sorsközösségéből

„Az Egyesült Államoknak tanulnia kellene Izrael nemzeti sorsközösségéből, Izraelnek pedig követnie kellene az amerikai példát, és fel kellene szabadítania gazdaságát” – mondta Ben Shapiro amerikai konzervatív kommentátor, a The Daily Wire vezető szerkesztője szerdán Tel-Avivban.

Az ortodox zsidó Shapiro volt a központi attrakciója annak a teltházas CPAC izraeli rendezvényének, amelyet a Tel Aviv-i Nemzetközi Szalon és a jobboldali Shibboleth kiadó támogatott. A tel-avivi Hangar 11-ben több résztvevő azt mondta, hogy Shapiro miatt jöttek el, és nem az előtte felszólaló Trump-kormányzati tisztviselők miatt.

Shapiro szerint a tanulságok, amelyeket Izraelnek át kellene vennie az Egyesült Államoktól, leginkább a gazdasági szférát érintik: „Csökkentsük az adókat és a szabályozást, ne hagyjuk, hogy az igazságszolgáltatás irányítsa az egész kormányzatot, szakszervezet-mentesítsük a közszférát. Izrael hihetetlenül magas szellemi tőkével és óriási képességekkel rendelkezik a szakértelem tekintetében.

„Ha felszabadítanák a gazdaságukat, akkor Izrael globális gazdasági hatalom lenne, ez pedig valódi biztonságot nyújtana.”

— emlékeztetett Shapiro, aki szerint „A jóléti állam megakadályozta, hogy Izrael olyan gazdasági hatalom legyen, amilyen egyébként lehetne.”

Az Egyesült Államoknak meg kellene tanulnia Izraeltől, hogy „nemzetre van szükség ahhoz, hogy nemzetállam legyen” – mondta Shapiro. Az amerikaiak korábban hittek az amerikai kivételességben, de azóta „törzsekre osztották magukat” – mondta.

„Vannak olyan csoportok, amelyek úgy gondolják, hogy Amerika nem kivételes, rossz, nem a szabadságban gyökerezik, hanem a rasszizmusban és a gonoszságban”

– mondta Shapiro.

„Amerikának meg kellene tanulnia Izraeltől, hogy sorsközösségre van szükségünk”.

A CPAC Izraelbe hozatalának egyik célja, hogy az amerikai típusú konzervativizmust behozza az országba. De az olyan, inkább helyben működő szervezetek, mint a Tikvah Fund, erőfeszítései ellenére az eredmények vegyesek, és az Egyesült Államokban konzervatívnak tekintett témák és álláspontok közül sok nem feltétlenül hoz szavazatot a választásokon.

Shapiro szerint ennek oka Izrael relatív sikere, miközben fenntartja a szilárd jóléti államot.

„Minden politika ellenzéki” – mondta. „Nehéz gazdasági fejlődésről és liberalizációról beszélni a jóléti állam tömeges kudarca nélkül. Az amerikai gazdaság 10 évig tartó stagnálása kellett ahhoz, hogy Ronald Reagan korábbi amerikai elnököt megválasszák”.”

„Amikor egy ország felfelé ívelő pályán van, általában kevesebb nyílt konfliktus van olyan kérdésekről, mint a gazdaság”

– mondta.

Shapiro rámutatott, hogy

„az Egyesült Államokban a konzervatív mozgalom a gazdasági konzervativizmustól a kulturális konzervativizmus felé orientálódik”.

De azok a kulturális kérdések, amelyek az Egyesült Államokban felháborítják a konzervatívokat, nem igazán jelentősek Izraelben.

„A gyermekek átnevelése nem nagy kérdés Izraelben” – mondta Shapiro.

„Az itteni emberek azt mondják, hogy ez badarság. Ez egy sokkal tradicionálisabb társadalom a megfelelő erkölcsi viselkedésről alkotott nézeteiben, ami jól van így”.

Ki válthatná a demokratáknál Joe Bident, ha 2024-ben kiszállna a politikából?

Robert Farley sorra vette az esélyes, és kevésbé esélyes jelölteket.

Shapiro arra is rámutatott, hogy a társadalmi konzervativizmus és a fiskális konzervativizmus nem feltétlenül fedik egymást Izraelben, például az olyan népcsoportoknál, mint a haredik, akik a társadalmilag ugyan legkonzervatívabbak közé tartoznak, mégis nagyobb jóléti juttatásokra törekszenek.

Shapiro szerint „Jair Lapid miniszterelnök »politikai héja« a 20 évvel ezelőtti izraeli baloldalhoz képest, annak ellenére, hogy a balközéphez tartozik.

Az elmúlt években az amerikai és az izraeli jobboldal nagy része egy-egy vezető köré szerveződött, de Shapiro visszautasította Benjamin Netanjahu ellenzéki vezető és Donald Trump volt amerikai elnök összehasonlítását.

„Bibi rendkívül ügyes politikus. Valódi világnézete van, van érzéke Izrael helyéhez a nemzetek között és a zsidó történelemben. Minden jel szerint magas IQ-val rendelkezik. Ugyanezek a leírások nem vonatkoznak Trumpra, akinek ugyan jó ösztönei vannak, de közel sem érti a történelmet és a politikát ugyanazon a szinten”

— mondta Shapiro.

Shapiro szerint a Likud csodálata Netanjahu iránt „annak a következménye, hogy Netanjahu politikai nagymester”, míg „a Trump iránti lojalitás abból a széles körben elterjedt felfogásból fakad, hogy az emberek azért támadták Trumpot, mert ő állt az elé a golyó elé, amit nekik szántak.”

„2024-ben Trumpnak komoly gondjai lesznek, mert csak egy dolog foglalkoztatja: a düh, amit a 2020-as választások miatt érez. Ám a hozzám hasonló embereket nem érdeklik Trump sérelmei. Minket inkább az érdekel, hogy Joe Biden amerikai elnök mit tesz az alkotmánnyal”.

Ugyanakkor, ha Trump lesz a republikánusok jelöltje, Shapiro azt mondta, hogy valószínűleg akkor is Trumpra fog szavazni.

Biden múlt heti izraeli látogatásáról kérdezve Shapiro azt mondta, hogy az elnök „pofára esett”.

„Megérkezett, kezet fogott, mondott néhány dolgot, ami homályosan Izrael-pártinak hangzott, aztán furcsa hangok kezdtek el megszólalni, például a palesztinok helyzetét a brit uralom alatt élő írekéhez hasonlította. Nem semmi teljesítmény két kulcsfontosságú amerikai szövetségest megsérteni, és közben összekeverni a történelmet”

– viccelődött Shapiro.

„Azzal, hogy Kelet-Jeruzsálembe utazott, és eltávolította az izraeli zászlót az elnöki limuzinról, a baloldalnak kedveskedett, Szaúd-Arábiában pedig hülyét csinált magából.

„Biden kivételesen rossz a munkájában, teljesen alkalmatlan arra, hogy kimondja azt, amiért végül is megválasztották, vagyis hogy a progresszíveknek helyet kell adni.”

Ami a Demokrata Párt progresszív szárnyát illeti, Shapiro azt mondta, hogy „nem aggódik amiatt, hogy holnap »az Osztag« (négy progresszív, Izrael-ellenes demokrata képviselő által alkotott csoport – a szerk.) veszi át a hatalmat. Azért aggódom, hogy 10 év múlva még mindig itt lesznek, és Nancy Pelosi már a 80-as éveiben jár. Nem véletlenül pózol magazinokban »az Osztaggal«”.

Shapiro azt mondta, megérti, hogy Izraelnek továbbra is „udvarolnia kell a demokratáknak”, de közben nem szabad kompromisszumot kötniük az elveikről.

„Ne fagyasszák be a települések építését abban a reményben, hogy Biden kedveli önöket”

– mondta.

„Jó, ha szívélyesek vagyunk Bidennel és tiszteljük őt, végül is ő az Egyesült Államok elnöke. Még Netanjahu is megpróbálta fenntartani a szívélyességet egy olyan elnökkel, aki egyébként gyűlölte őt, Barack Obamával”.

Zsidók és a demokrata párti anticionizmus

Hűségesek maradnak-e az amerikai zsidók a Demokrata Párthoz akkor is, ha azon belül erősödnek az Izrael-ellenes hangok?