Az ülőmunka ugyanolyan veszélyes, mint a dohányzás

Számos tanulmány bizonyította az ülő életmód káros egészségügyi hatásait. De vajon hány óra ülés az, ami már túl sok?

21 különböző országban élő, több mint 100 ezer ember bevonásával végzett felmérés szerint azoknál az embereknél, akik napi hat-nyolc órát töltöttek ülve, 12-13 százalékkal megnőtt a szívbetegségek és/vagy a korai halálozás kockázata. A napi nyolc óránál többet ücsörgő embereknél ez a szám 20 százalékra kúszik fel – írja a The Jerusalem Post, amelyet a zsido.com szemlézett.

„Tanulmányunk szerint az ülés és az inaktivitás kombinációja az összes halálozás 8,8 százalékáért felelős, ami közel azonos a dohányzás hozzájárulásának mértékével”

– mondta Scott Lear professzor.

A Pekingi Kínai Orvostudományi Akadémiával együttműködve kanadai szakemberek, akiknek cikkét egy kardiológiai szaklapban publikálták, átlagosan 11 évig követték a vizsgálatban résztvevőket életét. Eközben a csapat egyértelmű összefüggést talált a túlzott ülőidő és a szívbetegség, valamint a halálozási kockázat között.

Bár a kutatók elismerik, hogy az ülés minden országban egészségügyi problémát jelent, különösen nagy gondot okoz az alacsony és közepes jövedelmű államokban, ahol a munkavállalók akár napi 12 órát, vagy még többet ülhetnek gépek előtt, és nem mozognak.

„Az általános üzenet az, hogy minimalizáljuk az ülésre fordított időt”

– mondta Scott Lear professzor a kutatás szerzője, a kanadai Simon Fraser Egyetem egészségtudományi szakértője.

„Ha kénytelenek vagyunk ülni, a nap más időszakaiban végzett extra testmozgás ellensúlyozni fogja ezt a kockázatot”

– hívta fel a figyelmet a szakember.

Ami az alacsonyabb jövedelmű országokban tapasztalt erősebb kapcsolatot illeti, a tanulmány szerzői azzal érvelnek, hogy a magasabb jövedelmű országokban az egész napos ülés általában jobban fizetett munkával és magasabb társadalmi-gazdasági státusszal jár együtt. A több pénz és a magasabb státusz több forrást jelent az egészségügyi problémákkal való törődésre és a rendszeres testmozgásra szánt időre.

Fékezi az agysorvadást a zöld mediterrán étrend

A zöld tea, a békalencse és a dió fogyasztása jelentősen csökkentheti az időskori agykárosodást, különösen az 50 év felettiek körében.