Vlagyimir Putyin orosz elnök számára még az elődjeinél is fontosabb, hogy egyenrangú hatalomként kezeljék, és Ukrajna pedig azért kulcskérdés, mert Oroszország számára az egykori Szovjetunió 1989-es felbomlása stratégiai katasztrófa, és nem tudja elfogadni, hogy a Berlin és Oroszország közti terület egésze a NATO része lett – fogalmazott Henry Kissinger, az Egyesült Államok 99 éves, volt külügyminisztere a Der Spiegel című német hetilapnak adott interjúban, amelyben a többi között az ukrajnai háborúról és a Közel-Keletről is szó esett.
Kissinger – aki Richard Nixon republikánus elnök külügyminisztere volt – kifejtette: a mai napig számos politikus fordul hozzá tanácsért, s már számos kötete jelent meg történelmi-politikai témában. Legutóbbi kötete hat politikai szereplő arculatát és különböző metódusait mutatja be. A Der Spiegel újságírójának kérdésére hangsúlyozta, hogy ezek nem „követendő példák”.
„Nem receptkönyvet írtam a nemzetközi kapcsolatokhoz”
– fogalmazott Kissinger, s hozzátette: minden krízishelyzet más, hiszen minden országnak más történelme van.
„A világban mindig van konfliktus, ez nem újdonság, de mindig lehet tanulni mások helyzetéből”
– tette hozzá.
Szerinte például Putyin leginkább Nyikita Szergejevics Hruscsovra, a Szovjetunió volt vezetőjére hasonlít elődei közül.
„Hruscsov ugyanis arra vágyott, hogy figyeljenek rá és őt egyenrangú félként, országát pedig egyenrangú nagyhatalomként kezeljék”
– mondta.
Putyin azonban, Kissinger szerint, „kevésbé impulzív, mint Hruscsov volt, de sokkal sértődöttebb és kimértebb”.
A kérdésre, miszerint – filozófiailag is, de leginkább Ukrajnára vonatkozóan – jobbnak látja-e az erőviszonyok stabilitását szem előtt tartani a „normatív erkölcsi alapelvekkel” szemben,
Kissinger az úgynevezett status quo ante példáját húzta elő, mint a háború lehetséges lezárását.
Ez azt jelenti, hogy a megtámadott ország a területének 93 százalékát megőrzi, ami jelzi, hogy az ország elleni agresszió nem volt sikeres. A maradék hét százalék tárgyalási alap, s Ukrajna esetében ezt a február 24-ei frontvonal állapotához kellene mérni:
eszerint a keleti-ukrajnai Donyec-medence és a Krím-félsziget képezné az egyeztetések tárgyát.
Ezeken a területeken ugyan kérdéses volna a tűzszünet megvalósíthatósága, fogalmazott Kissinger, ám emlékeztetett arra, hogy Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij is hasonlóan gondolkodott a háború kimeneteléről. A The Financial Times brit napilapnak nyilatkozva az ukrán elnök úgy fogalmazott, hogy a status quo visszanyerése „hatalmas győzelem” lenne Ukrajna számára, s diplomáciai eszközökkel harcolnának tovább a kérdéses térségekért.
Henry Kissinger méltatta a szuverenitás fontosságát is, amely szerinte az ukrajnai a háborúban is jól érzékelhető, szerinte ugyanis „Putyin egyértelműen alábecsülte, hogy milyen mértékű ellenállással találja majd szemben magát”.
Mint fogalmazott, a szuverenitás eszméjén alapultak az európai nemzetközi viszonyok is, és ebből fejlődött ki a nemzetközi jog legalitása. De aláhúzta azt is, hogy a jelenlegi helyzetben a szuverenitás alapelve „mindent elsöprővé” vált.
„Ez pedig már csak a kulturális különbségek miatt is problémás lehet, hiszen a jelenlegi helyzetben is látható, hogy nem csak a világban, de régiónként is eltérő hierarchikus értékrendek léteznek”
– fogalmazott.
A volt politikus ugyanakkor aggodalmát fejezte ki Joe Biden hivatalban lévő amerikai elnök március végi kijelentését illetően, miszerint „Putyin nem maradhat hatalmon”. Kissinger szerint ez „nem volt körültekintő mondat”. Ugyanígy aggasztja őt Irán nukleáris fegyverkezési programja is. A kérdésre, miszerint tart-e attól, hogy a Közel-Keleten nukleáris fegyverkezési verseny alakul ki, Kissinger azt felelte: ő attól tart, hogy be is vetik azokat.
„Amint Irán nukleáris hatalommá válik, az olyan országok, mint Egyiptom vagy Törökország, úgy érezhetik majd, hogy követniük kell Teherán példáját.
Tekintve a térség országainak egymás közti kapcsolatait, valamint közös kapcsolataikat Izraellel, a helyzet még bizonytalanabbá válhat”
– fogalmazott.
Biden egyébként a szombaton Szaúd-Arábiában, a közel-keleti országokkal tartott tárgyalásain kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezett amellett, hogy megakadályozza Irán nukleáris hatalommá válását.
Kissinger a fennálló ukrán-orosz konfliktushoz kapcsolódóan kijelentette, hogy támogatja ugyan a NATO és az Egyesült Államok orosz agresszió letörésére irányuló törekvéseit, s megérti, hogy Ukrajna további kisegítést és eligazítást kér,
de bárhogyan is alakuljon az ukrajnai helyzet, Oroszoroszág és Európa viszonyát is rendezni kell.
Hangsúlyozta: különösen fontosnak tartja, hogy Ukrajnában visszaálljon a háború előtti rend. Az erőviszonyok egyensúlyának jelenleg megborulása szerinte nem csak lokális, hanem globális problémává „nőtte ki” magát, és kérdésessé vált, hogy Oroszország képes lesz-e koherens kapcsolatot fenntartani Európával.
