Putyin jelenlétében mondott nemet a szakadárok elismerésére a kazah elnök

Kaszim-Jomart Tokajev kazah elnök Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlétében kijelentette, hogy nem ismeri el a donbászi „kvázi államalakulatokat”.

Tokajev válasza a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum egyik panelbeszélgetésén hangzott el.

„Kiszámították, hogy ha a nemzetek önrendelkezési joga valóban megvalósulna az egész világon, akkor a jelenlegi 193 állam helyett, amely az ENSZ-t alkotja, több mint 500 vagy 600 állam lenne a Földön. Természetesen káosz lenne”

mondta Tokajev.

„Ezért nem ismerjük el sem Tajvant, sem Koszovót, sem Dél-Oszétiát, sem Abháziát. Nyilvánvaló, hogy ez az elv vonatkozik a kvázi-államalakulatokra is, amilyenek szerintünk Luhanszk és Donyeck is”

– magyarázta.

Tokajev a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum pódiumán Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett ült, amikor elmondta a véleményét.

Putyin nem fűzött hozzá semmit Tokajev válaszához.

Az olajban gazdag ország elnöke a világgazdasági helyzetet is másképp értékelte, mint Putyin, aki a Nyugat dominanciájának végét látja.

„Igaz, hogy válság van”

– mondta Tokajev az orosz hírügynökségek szerint.

„De ugyanakkor látni kell, hogy az Egyesült Államok és a Nyugat egésze szilárdan áll a gazdasági fejlődésben”

– tette hozzá.

NEXTA on Twitter: „Tokayev said that #Kazakhstan doesn’t recognize „#LPR” and „#DPR” and called them quasi-state territoriesHe noted that international law based on #UN Charter and two fundamental principles- right of nations to self-determination and territorial integrity,came into conflict.1/2 pic.twitter.com/ksJotg9laC / Twitter”

Tokayev said that #Kazakhstan doesn’t recognize „#LPR” and „#DPR” and called them quasi-state territoriesHe noted that international law based on #UN Charter and two fundamental principles- right of nations to self-determination and territorial integrity,came into conflict.1/2 pic.twitter.com/ksJotg9laC

Amikor januárban tömeges tüntetések törtek ki Kazahsztánban Tokajev önkényuralma ellen, Putyin katonai segítséget küldött, aminek hatására tiltakozások összeomlottak. Tokajev most arra panaszkodott, hogy a fiatal, jól képzett emberek elhagyják Oroszországot és Kazahsztánt is.

„Ők [ezentúl] más országok fejlődéséhez járulnak hozzá. Szerintem ez a mi kudarcunk”

– mondta.

Simonyan megkérdezte a kazah elnököt, hogy országa mit gondol Oroszország úgynevezett „különleges katonai műveletéről” Ukrajnában. Tokajev azt válaszolta, hogy Kazahsztánban nagyon eltérőek a vélemények Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, mert az országnak erős civil társadalma van.

A kazah elnök ugyanakkor azt mondta, hogy a modern világban a nemzetközi jog válságban van, ami instabilitást okoz az államok közötti kapcsolatokban. Elmondta, hogy a nemzetközi jog alapjául szolgáló fő dokumentum, az ENSZ Alapokmánya két, egymásnak ellentmondó elvet tartalmaz. Tokajev szerint ugyanis a nemzetközi jog egyfelől biztosítja a nemzetek önrendelkezési jogát, másfelől azonban a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségét és az ENSZ-tagállamok területi integritását is előírja.

Tokajev elmondta, hogy Kazahsztán szigorúan kiáll a nemzetközileg elismert határok sérthetetlenségének elve mellett.

Férj és feleség a válás előtt: Kazahsztán lesz Oroszország következő Ukrajnája?

Kazahsztánnak 6846 kilométer hosszú közös határa van Oroszországgal, ami a világ második leghosszabb határa. Az országban a lakosság 20 százalékát kitevő orosz kisebbség él.