Veszélybe kerülhet a földgázellátás a téli fűtési szezonban Németországban az orosz gázexport visszafogása miatt – áll a német gazdasági minisztérium egy vasárnap kiszivárgott elemzésében.
Az ARD országos köztelevízió által ismertetett dokumentumban a tárca vezetője, Robert Habeck kifejtette, hogy a földgázpiacon tapasztalható feszültség és drágulás Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának tulajdonítható.
Az orosz elnök, Vlagyimir Putyin stratégiája nyilvánvalóan arra irányul, hogy
elbizonytalanítson minket, felhajtsa az árakat és megosztottságot idézzen elő az Európai Unióban”.
Az export visszafogása miatt kieső mennyiséget egyelőre lehet pótolni, így nincs fennakadás az ellátásban és a gáztározók feltöltése is folytatódik még, bár magasabb költséggel. Azonban az áramtermelésben és az ipari felhasználók körében csökkenteni kell a fogyasztást, a tározók feltöltését pedig minden erővel folytatni kell, „különben nagyon szorult helyzetbe kerülünk télen” – írta az alkancellári tisztséget is betöltő miniszter.
„Az áramtermelésben a földgáz arányát akkor lehet csökkenteni, ha bővítik a szénalapú termelést.
Ezért a leállított és tartalékba helyezett szénerőművek üzemeltetőinek már most fel kell készülniük arra, hogy a lehető leghamarabb be tudják indítani a termelést. A szénerőművi áramtermelés felfuttatása környezetvédelmi szempontból keserű fejlemény, de ebben a helyzetben egyszerűen elkerülhetetlen ahhoz, hogy csökkenjen a földgázfogyasztás”
– fejtette ki a Zöldek politikusa.
Az ország földgázfelhasználásában 37 százalékos aránnyal az első számú tényezőnek számító ipari fogyasztókat új árverési megoldással ösztönöznék takarékoskodásra. Az elképzelés lényege az, hogy a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkentik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják.
A tározók üzemeltetőit az állami fejlesztési bankon (KfW) keresztül támogatnák 15 milliárd eurós hitelkerettel. A kedvezményes hitel azt szolgálja, hogy a tározók üzemeltetői meg tudják fizetni az utóbbi hetekben jelentősen megemelkedett árat a téli szezonra elraktározandó gázért.
A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég számos hasonló – a többi között Lengyelországot érintő – lépés után a napokban a Németországba irányuló földgázszállításait is visszafogta.
Így az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken naponta érkező mennyiség a hét eleje óta több mint 50 százalékkal csökkent.
Az ágazatot felügyelő szövetségi hatóság (Bundesnetzagentur) vasárnapi jelentése szerint a vezetéken alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a hét elején még 1400 GWh felett volt.
Ugyanebben az időszakban szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.
Az ellátás ugyan továbbra is biztosított Németországban, de az utóbbi napok fejleményei már a Németországon keresztül más országokba, a többi között Franciaországba, Ausztriába és Csehországba irányuló földgázszállítást is „érintik” – áll a Bundesnetzagentur jelentésében.
A hatóság „kifejezetten támogatja a felhívást minél több gáz megtakarítására” – tették hozzá, utalva Robert Habeck csütörtöki nyilatkozatára, amely szerint mindenkinek törekednie kell a fogyasztás csökkentésére, mert a helyzet komoly, és „minden kilowattóra számít”.
Németországban az ipar után lakosság a legnagyobb földgázfelhasználó, a háztartások fogyasztása 31 százalékos arányt képvisel. A nagyobbak közé tartozik még a kereskedelmi és szolgáltatási ágazat is 13 százalékos aránnyal.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában.
A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.
A németországi gáztározók összesített kapacitása 23 milliárd köbméter – ez az EU teljes gáztározói kapacitásának nagyjából 25 százaléka -, ezzel Németország a negyedik helyen áll az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország után. A Bundesnetzagentur vasárnapi adatai szerint a tározók töltöttsége 57,03 százalékos, jóval meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket.
