Joe Biden amerikai elnök szerdán közölte, hogy az Egyesült Államok további egymilliárd dollár katonai segélyt küld Ukrajnának, hogy ezzel is segítsen megállítani Oroszország lassú, de folyamatos keleti előrenyomulását.
A Times of Israel szerint a segélycsomag hajók elleni rakétavetőket és nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszereket is tartalmaz, amelyek használatára az amerikai erők most képzik ki az ukrán csapatokat. A fegyverek mind olyan kulcsfontosságú rendszerek, amelyeket az ukrán vezetők sürgősen kértek az Egyesült Államokról.
Joe Biden azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok további 225 millió dolláros humanitárius segélyt küld, hogy biztonságos ivóvizet, orvosi ellátást, élelmiszert, egészségügyi ellátást, menedéket és pénzt biztosítson a családoknak az alapvető cikkek megvásárlására.
Biden nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett „az ukrán nép támogatása mellett, amelynek életét ez a háború darabokra tépte”.
A segélyre kihirdetését azért időzítették mostanra, mert Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter Brüsszelben több mint 45 ország vezetőit hívta össze, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtott támogatást. A találkozó kezdetén Austin arra figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak fokoznia kell az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, és bizonyítania kell elkötelezettségét az ország hadseregének segítése mellett, képes legyen felvenni a harcot Oroszország ellen.
Austin sürgette a részt vevő nemzeteket, hogy bizonyítsák
„rendíthetetlen elszántságunkat, hogy Ukrajna megkapja azokat a fegyvereket, amelyekre sürgősen szüksége van szuverenitása megvédéséhez”, és figyelmeztetett: „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy lankadjunk, és nem veszíthetjük el a lendületet. A tét túl nagy”.
Összességében a háború február végi kezdete óta az Egyesült Államok mintegy 5,6 milliárd dollár biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának, beleértve ezt a legutóbbi csomagot is.
Szakértők szerint a legutóbbi 1 milliárd dollárnak körülbelül egyharmada az elnöki lehívási felhatalmazásból származik, ami azt jelenti, hogy a Pentagon fegyvereket és felszereléseket vesz ki saját készleteiből, és azokat Ukrajnába szállítja. A fennmaradó kétharmadot az Egyesült Államok által a hadiiparágtól vásárolt, majd Ukrajnának átadott felszerelések és fegyverek teszik ki.
Austin beszédét, amelyen részt vett Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is, a NATO védelmi minisztereinek a szövetség székhelyén tartott kétnapos találkozójának nyitónapján mondta el.
A megnövekedett fegyverszállítások jókor jönnek ukrán erők számára, amelyek azért küzdenek, hogy Oroszország ne vegye át az ellenőrzést országuk keleti része felett. A nemzethez intézett esti beszédében Volodimir Zelenszkij elnök kedden több és gyorsabb nyugati fegyverszállításért emelt szót, különösen rakétavédelmi rendszereket kért.
„A szövetségesek elkötelezték magukat, hogy továbbra is biztosítják azokat a katonai felszereléseket, amelyekre Ukrajnának szüksége van a győzelemhez, beleértve a nehézfegyvereket és a nagy hatótávolságú védelmi rendszereket”
– mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Hanna Malyar ukrán védelmi miniszterhelyettes kedden kijelentette, hogy a Nyugat segítsége nélkül „nem leszünk képesek megnyerni ezt a háborút”. Elmondása szerint Ukrajna naponta 5-6 000 tüzérségi lövedéket használ, míg Oroszország ennek tízszeresét.
A védelmi miniszterek azt is tervezték, hogy megvitatják a NATO keleti szárnya mentén és másutt állomásozó erők megerősítésére irányuló lépéseket.
„Ez több jelenlétet, több képességet és nagyobb készenlétet jelent majd, több előre telepített NATO harci alakulatot keleti harccsoportjaink megerősítésére, több légi, tengeri és kibervédelmet, előre elhelyezett felszerelést és fegyverkészleteket”
– mondta Stoltenberg.
Ami a Finnország és Svédország NATO-csatlakozására vonatkozó kérdést illeti, Stiltenberg nem akart időkeretet meghatározni. Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyanis blokkolja a tagsági kérelmeket, azzal vádolva az északi országokat, hogy támogatják a Törökország által terroristáknak tartott kurd fegyvereseket.
„Az a célom, hogy minél hamarabb megoldjuk ezt a kérdést, de mivel több nemzet is érintett ebben a folyamatban, nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor fogjuk megoldani”
– mondta Stoltenberg.
Törökország aggodalmai miatt „ez valamivel több időt vesz igénybe, mint amire eredetileg számítottunk” – mondta a NATO főtitkár.
Erdogan szerdán jelezte, hogy nem fog meghátrálni a kérdésben:
„Egészen biztosan nem változtatunk álláspontunkon, amíg Svédország és Finnország nem tesz egyértelmű, konkrét és határozott lépéseket a terrorizmus elleni küzdelemben”
– mondta Erdogan a kormánypárti törvényhozók előtt tartott beszédében.
Az új tagok felvételébe mind a 30 NATO-tagállamnak bele kell egyeznie.
Ben Wallace brit védelmi miniszter egy szerdai oslói találkozón azt mondta, hogy a madridi NATO-csúcs egyik célja annak biztosítása, hogy „Svédország és Finnország sikeresen tegye meg a következő lépést a NATO-csatlakozás felé”. De azt is fontosnak nevezte, hogy együttműködjenek Törökországgal, és enyhítsék annak aggodalmait.
