A német legfelsőbb bíróság szerint is helyén maradhat egy középkori antiszemita templomi faragvány a wittenbergi templomban, ahol hajdan Luther Márton prédikált.
Az alacsonyabb fokú bíróságok ítéletét helyben hagyva a karlsruhei Szövetségi Törvényszék (BGH) úgy foglalt állást kedden közzétett határozatában, hogy
„nem képez az eltávolítást szükségessé tévő szabályszegést” a wittenbergi városi templom falán a 700 éves úgynevezett Judensau-dombormű
és az 1570-ben, a reformáció meghirdetése után hozzá mellékelt, egy Luther Mártonnak tulajdonított zsidóellenes felirat, amelynek eltávolításáért évek óta folytat jogi küzdelmet egy zsidó hitre áttért német férfi.
A templom falán négyméteres magasságban lévő dombormű,
a Judensau (Zsidó disznó) egy sertést ábrázol, amelynek farkát felemeli egy rabbi, és a zsidó vallásban tisztátalan állatnak számító koca emlőin zsidó gyerekek szopnak.
A dombormű egyike a németországi és európai templomok falán a középkorból fennmaradt több mint 20 (más adatok szerint 50) hasonló, zsidókat gyalázó ábrázolásnak vízköpő, dombormű vagy egyéb faragvány formájában. A wittenbergi dombormű alatt 1988-ban egy emléktáblát állítottak fel a nácizmus idején üldözött zsidóknak és a meggyilkolt hatmillió embernek, és német, valamint angol nyelvű felvilágosítást mellékeltek a domborműről.
Szász-Anhalt tartományi bíróságok 2019-es és 2020-es ítéletével összhangban a Szövetségi Törvényszék úgy foglalt állást, hogy bár az eredeti szobor valóban gyalázza a zsidóságot, az egyházközség helyére tette a dolgokat, amikor emléktáblát és a történelmi hátteret magyarázó információt helyezett ki, és ezzel elhatárolódott a szobor „gyalázkodó és antiszemita üzenetétől”.
Az ítélet ismertetése után Michael Düllmann bejelentette, hogy folytatja 2018-ban kezdett küzdelmét és a német alkotmánybírósághoz fordul az ügyben. –
Sem a két alacsonyabb fokú bíróság, sem a legfelsőbb bíróság nem vette igazán komolyan az ábrázolás „társadalmat mérgező propagandahatását”
– véli a férfi, aki azt szeretné, ha a domborművet a közeli Luther-múzeumban helyeznék el.
A Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, Josef Schuster szerint
a kihelyezett magyarázat és emléktábla „nem jelenti az antiszemita szobor egyértelmű elítélését”,
ezért a kompozíciót át kell dolgozni, amire Friedrich Kramer tartományi lutheránus püspök hajlik is. A püspök szerint konszenzus van abban, hogy a jelenlegi megoldás nem elégséges az antiszemita ábrázolás hatásának megtörésére.
Csalódást keltőnek nevezte a bírósági döntést a Nemzetközi Auschwitz Bizottság is.
Bajorországban a tartományi hatóságok, a templomokat fenntartó keresztény egyházak és a helyi zsidó közösségek
négy éve abban állapodtak meg, hogy nem távolítják el a középkori antiszemita szobrokat és domborműveket a bajorországi templomokból,
az egyezség részeként ugyanakkor „láthatóan és jól felismerhetően” magyarázatot kell fűzni a gyalázkodó ábrázolásokhoz, azokat „szellem-, kultúr- és egyháztörténeti összefüggéseiben” kell megmagyarázni a helyszínen, mélyreható információt kell rendelkezésre bocsátani például QR-kód segítségével.