Az élelmiszer bekerült az orosz rezsim terrorfegyver-arzenáljába, csak így lehet azt jellemezni, hogy Moszkva blokád alá vont 20 millió tonna ukrajnai gabonát, és a szántóföldeket támadja, ellehetetlenítve az ukrán gazdák munkáját – jelentette ki Ursula Von der Leyen az Európai Bizottság elnöke szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban.
A május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs eredményeit összefoglaló parlamenti vita keretében az elnök elmondta: az oroszok által okozott élelmiszerválság miatt mintegy 250 millió embert fenyeget élelemhiány. Ha csak 1 százalékkal emelkednek az energiaárak, akkor is legalább 10 millió ember lesz kitéve a mélyszegélység kockázatának.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív háborúja az, ami az élelmiszerbiztonságot fenyegeti, semmi más”
– nyomatékosította Von der Leyen.
A bizottság elnöke arról is beszélt, hogy
a hatodik uniós szankciós csomag, amely embargót vezet be az orosz olaj 90 százalékára, „nagy előrelépés, azonban most a földgázt kell célba venni”.
Mint mondta, ennek megvalósításához a 300 milliárd euró költségvetésű RePowerEU projektet terjesztette elő a bizottság. Mint mondta, fontos hogy megbízhatóbb szállítótól – például az Egyesült Államoktól – szerezzen be az EU, és következetesen ruházzon be a megfelelő infrastruktúrákba. Felhívta a figyelmet az energiatakarékosságra is:
„ha az EU-ban 2 Celsius-fokkal kevesebbre fűtünk, azzal megtakarítjuk az Északi Áramlat 1 vezeték által szállított gáz teljes volumenét.
Von der Leyen arra is rámutatott, hogy az EU keveset fektet a védelembe.
„Míg az EU-ban egy évtized alatt 19 százalékkal növeltük a védelmi költségvetést, addig az az Egyesült Államokban 65 százalékkal, Oroszországban 300, Kínában pedig 600 százalékkal emelkedett”
– hívta fel a figyelmet.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke beszédében kiemelte: alternatív logisztikai megoldásokat és szállítási útvonalakat kell kidolgozni, hogy az Ukrajnában rekedt gabona eljusson a piacokra. Ehhez globális megközelítés szükséges, mind a 27 uniós tagállamnak együtt kell működnie – tette hozzá.
„Nem engedhetjük, hogy Moszkva a szovjetek módjára elkobozza a gabonát, sürgős megoldásokra van szükség, főleg a déli félteke lakóinak élelmiszerellátása szempontjából”
– hangsúlyozta. Michel felszólította az élelmiszerválsággal sújtott országokat, hogy
ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot.
Arra is kitért, hogy Ukrajnának sürgősen anyagi forrásokra van szüksége. Mint mondta, az EU 9 milliárd euró makrofinanciális segélyt nyújt Kijevnek, de miután Oroszország dúlta fel az országot, magától értetődő hogy Moszkva fizesse meg az újjáépítés költségeit.
Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője felszólalásában azt mondta: Magyarország odaadással segíti a naponta tízezrével érkező ukrán menekülteket, és történelmének legnagyobb humanitárius támogatását nyújtja, amikor segít Ukrajnának.
„Elítéljük az orosz agressziót, és a háborús bűncselekmények kivizsgálását követeljük”
– húzta alá.
Felhívta a figyelmet, hogy
„Magyarország kész áldozatokat hozni a békéért, ezért minden korábbi szankciós csomagot támogatott, és minden megállapodást betart, azonban adottságai miatt végzetes számára a csővezetéken érkező kőolajra kivetett embargó”.
„Ezért nyíltan merte vállalni álláspontját, de végig kereste a közös megoldást. Így a vezetékeken keresztüli kőolajszállítás marad; ahogy a ciprusiak, a máltaiak és a görögök tartályhajóikon továbbra is szállíthatnak orosz olajat”
– hangsúlyozta.
Mint mondta,
Magyarország nem támogathat olyan szankciókat, amelyek nagyobb kárt okoznak számára , mint amekkora kárt az orosz agresszornak.
„Mi, magyarok, a békét akarjuk megnyerni. Békét akarunk, ezért nem támogatjuk egyházi vezetők szankcionálását”
– tette hozzá Gál Kinga felszólalása végén, utalva arra, hogy a hatodik szankciós csomag eredetileg tartalmazott volna Kirill orosz pátriárka elleni büntetőintézkedéseket is.
Akkor nézzük a gabonaőrület érmének a másik oldalát.
A világon 800 millió tonna búzát termelnek évente. Ukrajna 20 millió tonnát exportálna állítólag, ami a 800 milliónak 2.5 százaléka. Valamint az ENSZ szerint a világ élelmiszerének 20 százaléka búzaalapú, azaz akkor az ukrán 20 millió tonna búza a világ élelmiszerének 0.5 százaléka. Arról nem is beszélve, hogy ez a 20 millió tonna ukrán búza egy optimális terv – mint régen az ötéves terv. Jelenleg az USA hivatalos testületei szerint Ukrajna hat millió tonna búzát tudna exportálni. Azaz 0,15% az élelmiszerpiacon. És szerintük emiatt a 0,15% miatt tör ki éhínség.
Tényleg hülyének néznek mindenkit. Véletlenül se más van a probléma mögött.
Arról nem is beszélve, hogy ezt a búzamennyiséget nyugodtan nyomathatnák Fehéroroszországon keresztül a Balti tenger kikötőihez, vasutazhatnának átpakolással nyugati irányba, vihetnék Románián keresztül – ha már nincs kedvük Odesszánál felszedni a saját aknazárukat. Hihetetlenül átlátszóak, csak sajnos sokan elhiszik.
„Magyarország kész áldozatokat hozni a békéért, ezért minden korábbi szankciós csomagot támogatott…”
Az nem meglepő, hogy a két européer pokolfajzat nyilatkozatai hamisak, de ez is egy fonák kijelentés, ami lényegében azt takarja, hogy:
„Magyarország kész áldozatokat hozni a békéért, ezért minden korábbi, Oroszországnak adott pofont támogatott…”
NAGI GAZ LESSZ a KOWETTKEZMENY…
„ne higgyék el az orosz propagandát, miszerint az uniós szankciók okozzák a válságot”. Sajnos, az orosz változat hihetőbb. Propagandának inkább Ursula mondandója tűnik.