A farkas csak a szőrét változtatja meg, a természetét nem.
A The Times írta meg, hogy az Azov újonnan felállított harkivi különleges rendeltetésű alakulata lecserélte az anyaegység 2014 óta használt szimbólumát, a wolfsangelt, azaz a farkashorgot, amely a második világháborúban több Waffen-SS egység, köztük a hírhedt 2. SS „Das Reich” páncéloshadosztály jelvénye is volt.
A The Times cikkírója szerint az alakulat új jelvénye egy arany háromágú szigonyra, az ukrán nemzeti jelképre emlékeztet. Valójában a három aranykard eredetét az Azov Mariupol közelében lévő (azóta elfoglalt) bázisánál kell keresni.
„A három aranykard az Oroszország által elfoglalt Azov ezred urzufi bázisán lévő szentélyt jelképezi.
Az ellenség elfoglalta Urzufot […] elpusztítja a szentélyeket, de nem lesz képes elpusztítani sem az eszméinket, sem az emlékezetünket”
– tisztázta a jelvényekkel kapcsolatban Makszim Zorin, az Azov Különleges Műveleti Zászlóalj parancsnoka.
„Új egységeket hozunk létre ugyanazon elvek és ideológiai alapok mentén, mint a legendás Azov-ezred”
– magyarázta Zorin a harkivi alakuló ceremónián, utalva a háború kitörése óta toborzott különböző Azov-egységekre, valamint felvázolva továbbiak alapítását.
A The Times cikke kitér arra is, hogy a wolfsangel szimbólum használata hogyan “segített az orosz propagandának elhitetni, hogy Ukrajnát foglyul ejtették a szélsőjobboldali nacionalisták”.
A cikk írója azonban megfeledkezett felhívni a figyelmet pár „apró részletre” az Azov harkivi „újrabrandelése” kapcsán. Mégpedig, hogy az alakulat
habár külsőségekben igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy megújult, a felszín alatt maradt a régi.
Orosz propaganda ide, vagy oda, mindezt a Zorin saját Telegram-csatornájára feltöltött képek bizonyítják:
Zorin (baseball sapkában) például egy, az alakulat wolfsangellel díszített rohamsisákból osztotta ki a katonáknak az új jelvényeiket Harkivban.
De feltűnt Zorin oldalán egy Azov-harcos is, aki a nácik által kedvelt „Totenkopf” egy modern változatát viselte. A felvarrót „TOTENKOPF 3D” néven forgalmazza egy neonáci német webshop, és korábban feltűnt már egy orosz katona karján is (itt írtunk róla). A halálfejes sisakon látható jelvény pontosan megegyezik az 1. SS Leibstandarte SS Adolf Hitler páncélos hadosztály által használt egységjelvénnyel; a koponyán található továbbá egy birodalmi sas, és a felvarró gyártójára-forgalmazójára utaló „R3ICH” felirat is.
Az Azov régi logója a fehér fajvédők által használt fekete napból és wolfsangelből állt, és bár a kritikák miatt a fekete napot kivették a logóból, a wolfsangel egészen a közelmúltig használatban maradt. Márciusban ugyanakor már azt is levették hivatalos Twitter-fiókjukról, és kitettek egy új profilképet, amelyen csupán Ukrajna látható kék-sárga alapon egy egyszerű „Azov” felirattal.
A régi beidegződések azonban nehezen halnak, főleg akkor, ha az ember az egységének jelképeit szívesen viseli magán valamilyen ruházat vagy tetoválás formájában, ahogy azt átadási ceremónián jelen lévő Azov-harcosok kinézete is mutatta:
Az Azov Különleges Műveleti Zászlóalj parancsnoka, a harminchárom éves, eredetileg Luhanszkban született Zorin 2014-ben önkéntesként harcolt a szeparatisták ellen, jelentős harci tapasztalatokat szerezve, miközben részt vett az Ilovajszk, Sirokino és Pavlopil hadműveletekben. 2016-ban már az Azov zászlóalj egyik parancsnoka lett, majd 2019-ben (sikertelenül) indult a parlamenti választásokon az ukrán szélsőjobboldali pártok jelöltjeként.
A szélsőjobboldali összefogás azonban csúnyán leszerepelt a választáson, a szavazatok mindössze 2,15%-át szerezve meg.
A választási vereség azonban nem törte le Zorint, aki pár hónappal később már vidáman pózolt a kameráknak egy poltavai erkély előtt, amelyről saját elmondása szerint „1942-ben egy kiemelkedő alak mondott beszédet”.
A helytörténeti bizonyítékok alapján az erkélyről szónokló alak nem más, mint maga Adolf Hitler volt.
Politikai karrierje során Zorin végig kritikus volt mind Porosenkóval, mind Zelenszkijjel szemben, aki szerinte nem szentelt kellő figyelmet az orosz fenyegetésnek.
Az orosz invázió hírére azonban a politikai nézeteltéréseket maga mögött hagyva, Zorin visszatért harcolni, és az elmúlt hónapokban saját elmondása szerint a Kijev környéki harcokban parancsnokolt kétezer ukrán harcos felett.
„A politikát máskorra halasztottuk, jelenleg az országot kell megmentenünk”
– magyarázta Zorin egy újságírónak.
Ahogy 2014-ben, úgy most is, a szélsőjobboldali és neonáci kötődésű milíciák szerepe felértékelődött Ukrajnán belül, ami számtalan veszélyt hordoz magában.
Amennyiben Zelenszkijt és kormányát a háború további folyása arra kényszeríti, hogy lemondjanak ukrán területekről a békéért cserébe, úgy az újonnan alakult Azov-alakulatok és a hozzájuk hasonló (nyugati felszereléssel) állig felfegyverzett csoportok, egészen biztosan megtalálják a módját annak, hogy kikezdjék a demokratikusan megválasztott hatalom tekintélyét, és megszilárdítsák saját befolyásukat az országos politikában vagy akár csak helyi szinten.
Nem ez lenne az első eset, hogy az Azov megkérdőjelezi az ukrán állam képviselőinek fennhatóságát maga felett.
Hatalmas botrányt kavart, amikor még 2019-ben Zeleneszkij Bohdan Hmelnyickij renddel tüntette ki Denis Prokopenkót (jelenleg orosz fogságban lévő mariupoli Azov-parancsnok), aki ezt úgy „hálálta meg”, hogy megtagadta a katonai tiszteletadást az ukrán elnöktől (aki hivatalosan az ukrajnai fegyveres erők főparancsnoka).
Prokopenko és Zorin esete is mutatja, hogy a mindenkori ukrán kormányzat és az Azov-alakulat viszonya mindig is terhelt volt, ami a háború utáni Ukrajnában (bármi is legyen a konfliktus kimenetele) hatványozottan igaz lesz.
