Az Európai Bizottság intézkedéseket javasolt szerdán az európai védelmi ipari és technológiai bázis megerősítésére, a védelmi beruházások hiányosságainak kezelésére, egyúttal a védelmi kiadások fokozását és összehangolását sürgette az Európai Unión belül. Ezzel egyidőben arról is döntés született, hogy a Bizottság 248 millió eurót biztosít a háborús menekülteket fogadó azon öt európai uniós tagállam támogatására, amelyekre ebből a szempontból a legnagyobb terhet rótta Oroszország Ukrajna elleni háborúja. A döntés Magyarországra is vonatkozik.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a védelmi javaslat bemutatásakor elmondta: Oroszország Ukrajna elleni háborúja jelentős hatással van az európai védelemre, ami a tagállamok katonai kiadásainak növekedését teszi szükségessé.
A bizottsági javaslat célja, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy közösen, jobban és hasznosabban fektessenek védelmi kapacitásaik bővítésébe. A védelmi együttműködés előmozdítására irányuló uniós kezdeményezés pedig hozzájárul a méltányosabb transzatlanti tehermegosztás és a NATO-n belüli hatékonyabb európai hozzájárulás megerősítéséhez – mondta a főképviselő.
Emlékeztetett: Ukrajna orosz megtámadásának következményeként az EU-tagállamok már megállapodtak védelmi költségvetésük közel 200 milliárd eurós növeléséről az elkövetkező években.
Megjegyezte: 1999 és 2021 között az EU védelmi kiadásai mindössze 20 százalékkal nőttek, szemben az Egyesült Államok 66 százalékos, Oroszország 292 százalékos és Kína 592 százalékos emelkedésével.
Összehangolt megközelítés nélkül a katonai beruházások csak további széttagoltsághoz és az eddig elért eredmények felmorzsolódásához vezethetnek – mondta. A védelmi ipari képességek közös beszerzésére az uniós bizottság rövid távú uniós eszközt javasol, hogy támogassa a tagállamok együttműködését a legsürgetőbb és legfontosabb hiányosságok pótlására. Az Európai Bizottság a következő két év alatt erre a célra 500 millió euró uniós költségvetést különít el – közölte Borrell.
A katonai képességbeli hiányosságok kezelésére a brüsszeli bizottság a készletek feltöltését, a szovjet korszak örökölt rendszereinek helyettesítését, valamint a lég- és rakétavédelmi rendszerek megerősítését javasolta. A testület emellett sürgette, hogy a tagállamok dolgozzanak ki konkrét közép- és hosszú távú stratégiai terveket a légi, a szárazföldi, a tengeri, az űr- és kibervédelmi területen – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.
Szintén tegnap az Európai Bizottság közleménye szerint Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország kap szükséghelyzeti támogatást, a források a kedvezményezett tagállamok menekültellátási és határigazgatási rendszereit hivatottak támogatni.
A belügyi pénzalapokból származó forrásokat a kedvezményezett tagállamok arra használhatják fel, hogy azonnali segítséget – egyebek mellett élelmiszersegélyt, közlekedési szolgáltatásokat, ideiglenes szálláshelyeket – biztosítsanak azoknak az embereknek, akik az orosz támadás miatt menekültek el Ukrajnából. A tagállamok a forrást emellett felhasználhatják arra, hogy növeljék a külső uniós határok igazgatására szolgáló kapacitásaikat.
A bizottsági közlemény szerint a civil társadalmi szervezetek, valamint a helyi és regionális hatóságok szintén kulcsszerepet játszanak a segítségnyújtásban, ezért – mint írták – a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a sürgősségi támogatásból ők is részesüljenek.
A támogatásról szóló szerdai döntés előzménye az Ukrajna megsegítésére április 9-én rendezett globális adományozói konferencia volt, ahol az Európai Bizottság vállalta, hogy 400 millió euró értékhatárig támogatást biztosít a menekültek támogatására a leginkább érintett tagállamokban.
