Az orosz zsidó közösség gazdaságilag szenved az Oroszország elleni szankciók miatt, és sok tech alkalmazott elhagyta az országot – írja a Jerusalem Post.
„Az oroszországi zsidó közösség, ahogyan azt 2022 elején ismertük, már soha nem lesz ugyanaz, annyira törékeny, szó szerint szétesik” – mondta a héten a Jerusalem Postnak az orosz zsidó közösség egyik magas rangú vezetője egy Izrael központjában lévő titkos lakásban.
Ez a vezető nem beszélhet nyilvánosan; szó szerint félti az életét, mivel a jövőben vissza akar térni Oroszországba, és ezért nem tud felszólalni a háború ellen, amely szerinte a 21. század egyik legszörnyűbb cselekedete.
A legújabb becslések szerint Oroszországban 150 ezer zsidó tartozik valamilyen közösséghez, de több mint félmillióan jogosultak arra, hogy a visszatérési törvény alapján izraeli állampolgárságot kapjanak.
Az egyik orosz zsidó vezető azt mondta, hogy közösségének tagjainak 60-70%-a elhagyta vagy el akarja hagyni Oroszországot.
„A közösség gazdag tagjai, legalább 95%-uk, a 2014-es háború óta eltelt néhány évben már elhagyták Oroszországot” – mondta egy ismeretlen nyugat-európai helyről egy zoomhívásban. „A fiatal zsidók közül több mint 80% már elment. Exodus volt a csúcstechnológiai területen dolgozók körében”.
„Azért hagytam el Oroszországot, mert a közösségünk számos alakja azt sugallta, hogy nem biztonságos számomra ott maradni tovább” – mondta óvatosan.
A vezető úgy véli, hogy történelmi időket élünk, és azt mondta, hogy a történelem jó oldalán akar állni.
„Gyermekeink és unokáink meg fogják kérdezni, hogy ‘mit tettél az orosz-ukrán háború alatt'” – magyarázta – „Másodszor, a hatóságok részéről nyomás volt és van arra, hogy minden zsidó közösség és intézmény vezetője szólaljon fel a háború és Vlagyimir Putyin orosz elnök mellett. Mi erre nem voltunk hajlandóak”.
A legtöbb zsidó vezető a háború februári kitörése óta hallgat. Az egyik, aki nyilvánosan beszélt a témáról, Alexander Boroda rabbi volt, aki az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (FJCR) igazgatótanácsának elnöki tisztét tölti be. Március 4-én az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozott, és „megdöbbenését fejezte ki amiatt, hogy a neonácizmus aktívan érvényesül egy olyan országban, mint Ukrajna”.
De Oroszország legbefolyásosabb zsidója, Berel Lazar főrabbi, Putyin bizalmasa sokkal óvatosabb volt, mint Boroda. Ő csak Szergej Lavrov külügyminiszter ellen szólalt fel, akinek bocsánatkérését követelte a Hitler zsidó származását állító megjegyzése miatt.
„Lazar lassan készül a Putyin utáni napra” – mondta egy forrás a Chábád mozgalomból. „Lazar igyekszik nem felégetni semmilyen hidat – sem az orosz rezsimmel, sem az oroszországi és nemzetközi zsidó személyiségekkel”.
Az egyik magas rangú vezető, aki megosztotta nehéz helyzetét a Posttal, kifejtette, hogy a változások Putyin Oroszországában nem egyik napról a másikra történtek, hanem 2014 óta lassú hanyatlás tapasztalható.
„Nem arról van szó, hogy Oroszország hirtelen megváltozott” – mondta. „2014-ben Putyin úgy döntött, hogy egy birodalmat épít újjá az egész világgal való kapcsolatok rovására. Amióta Oroszország elszigetelődött, az orosz üzletemberek 95 százaléka már elment”.
A forrás, aki néhány hete hagyta el Oroszországot, azt mondta „az elmúlt két hónapban Putyin lezárta a hozzáférést minden független sajtóorgánumhoz. Megpróbálta Oroszországot Észak-Koreává változtatni”.
Emellett figyelmeztetett, hogy „az összes fiatal szakember elhagyta Oroszországot, a csúcstechnológiai dolgozók óriási számban vándorolnak más országokba. Ha elmegy Dubajba, több orosz szót fog hallani, mint Oroszországban” – mondta.
A Chábád mozgalom egyik forrása azt javasolta, hogy beszéljenek a német zsidó közösség vezetőivel, mivel értesülései szerint
„Németországban kezdenek arról beszélni, hogy az orosz menekültek érkezzenek, és hatalmas szociális és pénzügyi támogatást kapjanak – ahogyan az ukránok és az ukrán zsidók már kaptak. Az orosz értelmiségiekből hatalmas agyelszívás folyik, és Németország nagyon sokat profitálhatna, ha ez megtörténne”.
Az oroszországi zsidó közösségek és szervezetek vezetői, akik az elmúlt hetekben a Postnak nyilatkoztak, mind egyetértenek abban, hogy országuk lassan visszatér a történelmi Szovjetunióhoz. „Nem nagy dolog bezárni az ország kapuit” – magyarázta Szvetlana. „Már nincsenek járatok Nyugatra és Európába, így csak néhány járatot kell törölni, és kész”.
