Egy új tanulmány rossz hírekkel szolgál a németországi antiszemitizmusról. A szélsőjobboldali szimpatizánsok és a hívő muszlimok viselik a fő felelősséget, de a társadalom minden szegletében vannak vakfoltok.
Németország biztonsági szolgálatai 2021-ben 3028 antiszemita bűncselekményt regisztráltak. Ez a legmagasabb hivatalos számadat azóta, hogy a rendőrségi statisztika elkezdte nyomon követni a számokat.
Most az Amerikai Zsidó Bizottság megbízta az Allensbach Intézetet, hogy készítsen reprezentatív felmérést a zsidókkal szembeni társadalmi attitűdökről. Ebből kiderül, hogy az antiszemitizmus nem csak Németország politikai perifériáin jelent problémát, hanem „mélyen gyökerezik” a többségi társadalomban.
Míg a probléma leginkább a szélsőjobboldaliak és a vallásgyakorló muzulmánok körében van jelen, a tanulmány szerint
a megkérdezettek 60%-a szerint az antiszemitizmus „valamennyire” vagy „határozottan” elterjedt.
Mintegy kétharmaduk úgy látja, hogy a probléma az elmúlt évtizedben nőtt, és a legsúlyosabb okot a szélsőjobboldali szélsőséges körökben látják, ezt követi az Izrael-ellenesség, majd az iszlamista befolyás.
A felmérés kiemelte, hogy
az antiszemitizmus nem csak a politikai peremvidékek problémája
– mondta Remko Leemhuis, az AJC igazgatója.
A felmérés különösen a Németországban élő muszlimokra összpontosított. A muszlim válaszadók 31%-a látta úgy, hogy az Izrael-ellenes nézetek a zsidóellenes érzelmek fő okai, míg összességében csak a megkérdezettek 21%-a nyilatkozott így. A megkérdezett muszlimok több mint fele szerint az antiszemitizmus széles körben elterjedt Németországban, és az elmúlt évtizedben súlyosbodott.
„Az antiszemitizmus a demokráciaoktatás és a tolerancia hiányának eredménye. A közel-keleti probléma is folyamatosan jelen van. Megpróbálom bemutatni a különbséget” a zsidók és Izrael között
– mondta Aziz Fooladvand, egy nyugat-németországi iskola tanára, akinek diákjainak 80 százaléka muszlim, a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak.
„Ez helyes – különbséget kell tennünk a vallás és a politika között”.
A felmérésből kiderült, hogy az ellenségeskedés bőven megvan. A szintiket és romákat, a feketéket és a muzulmánokat általában kevésbé kedvezően ítélik meg, mint a zsidókat, ahogyan „általában az idegeneket” is.
Pártszimpátiák felől nézve
az Alternatíva Németországért (AfD) – a szélsőjobboldali populista párt – szavazói nagyobb valószínűséggel vallottak antiszemita nézeteket, mint a politikai spektrum más részein élők.
Az AfD támogatóinak több mint egyharmada értett egyet például azzal az állítással, hogy „a zsidóknak túl nagy politikai hatalmuk van” – ez körülbelül kétszerese az általános lakosság ilyen véleményének.
Az AfD-re való összpontosítás ellenére a felmérés a teljes politikai spektrumra nézve aggasztó következtetésekre jut.
Minden párt „bizonyos tartózkodást” mutat, amikor antiszemita kérdésekről van szó, ami „átengedi a politikai teret az AfD-nek”
– mondta az AJC Berlin igazgatója, Remko Leemhuis.
Nemcsak az AfD szavazóit, hanem a párttagokat is bírálta, mint a „probléma kritikus részét”.
A muszlim oldalon a felmérés „erős kapcsolatot” mutatott ki a zsidókkal szembeni előítéletek és a vallásosság között. Azok, akik azt mondták, hogy rendszeresen járnak imaórákra, magasabb antiszemita érzelmeket regisztráltak, mint azok, akik azt mondták, hogy nem járnak. Például
a mecsetbe járók 68%-a értett egyet azzal az állítással, hogy „a zsidóknak túl nagy gazdasági és pénzügyi hatalmuk van”, míg a nem gyakorló muszlimok 39%-a mondta ugyanezt.
Németországban az egyik probléma, hogy sok mecsetet a Közel-Keletről származó fundamentalista szervezetek finanszíroznak. Régóta hiány van a vallási vezetők, például imámok hazai képzéséből és alkalmazásából.
„Rengeteg iszlám közösségünk van, akik semmi problémát nem jelentenek. Jobban figyelembe kellene vennünk őket”
– mondta Felix Klein, a zsidó életért és az antiszemitizmus elleni küzdelemért felelős német szövetségi biztos.
Klein szerint létfontosságú, hogy
ne tegyünk különbséget a zsidók elleni gyűlölet fajtái között, hanem „az antiszemitizmus minden formáját el kell utasítani”.
