Oroszország az ukrajnai háború két hónapja alatt csaknem megduplázta az EU-nak eladott fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeit. Bár az eladott mennyiségek valamelyest csökkentek, az ár növekedése összeségében a bevételek jelentős megugrását eredményezte.
A Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) által a hajózási mozgásokról és a szállítmányokról készített elemzés szerint Oroszország mintegy 62 milliárd eurót kapott az olaj-, gáz- és szénexportból az invázió kezdete óta eltelt két hónapban.
Az EU importja az elmúlt két hónapban mintegy 44 milliárd eurót, azaz havi 22 milliárdot tett ki, szemben a tavalyi év egészére vonatkozó havonta nagyjából 12 milliárd euróval.
Az eredmények azt mutatják, hogy Oroszország továbbra is hasznot húz az európai energiaellátás felett gyakorolt befolyásának előnyeiből annak ellenére, hogy az európai kormányok kétségbeesetten igyekeztek megakadályozni, hogy Vlagyimir Putyin gazdasági fegyverként használja az olajat és a gázt.
A magasabb árak, amelyeket Oroszország mostanra tud elérni a kőolajért és a földgázért, azt jelentik, hogy bevételei, amelyek az állami vállalatokon keresztül szinte közvetlenül az orosz kormányhoz áramlanak, még a szankciók és az exportkorlátozások ellenére is emelkedtek. Oroszország gyakorlatilag csapdába ejtette az EU-t, és a korlátozások tovább emelik az árakat.
Lauri Myllyvirta, a CREA vezető elemzője szerint a pénz Putyin háborús erőfeszítéseit támogatja, és az egyetlen módja annak, hogy hadigépezetét megbénítsák, a fosszilis tüzelőanyagoktól való gyors eltávolodás. „A fosszilis tüzelőanyagok exportja Putyin, és az övéhez hasonló rezsimnek egyik fő támogatója” – mondta.
„A folyamatos energiaimport az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók legfőbb hiányossága. Mindenki, aki ezeket a fosszilis tüzelőanyagokat vásárolja, bűnrészes a nemzetközi jognak az orosz hadsereg általi megsértésében”.
Oroszország az elmúlt napokban Lengyelország és Bulgária fosszilis tüzelőanyag-ellátásának megszakítását kezdeményezte, ami felháborodást váltott ki.
Louis J. Wilson, a Global Witness kampánycsoport vezető tanácsadója szerint az a tény, hogy Oroszország hajlandó megszegni saját szerződéseit, azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak most már nincs mentségük arra, hogy továbbra is Oroszországgal kereskedjenek.
„A fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó nagyvállalatoknak és nyersanyag-kereskedőknek tudomásul kellene venniük, hogy mennyit is érnek valójában az orosz szervezetekkel kötött megállapodásaik. Oroszország hajlandó felrúgni ezeket a szerződéseket, hogy támogassa háborús céljait, az európai vállalatok mégis úgy érzik, hogy kénytelenek továbbra is finanszírozni a háborús bűnöket” – mondta.
„Ezek a vállalatok továbbra is profitálnak Oroszország vérrel átitatott olajából”.
A CREA adataiból kiderült, hogy számos fosszilis üzemanyaggal foglalkozó vállalat folytat nagy volumenű kereskedelmet Oroszországgal, köztük a BP, a Shell és az ExxonMobil.
A Shell szóvivője a Guardiannek elmondta, hogy a vállalat határozott lépéseket tett válaszul Oroszország Ukrajna elleni háborújára. „Bejelentettük szándékunkat, hogy a kormányokkal konzultálva kilépünk a Gazprommal és a kapcsolódó szervezetekkel közös vállalkozásainkból, és fokozatosan kivonjuk az összes orosz szénhidrogén-előállítást. E szándékunk bejelentése óta leállítottuk az orosz nyersolaj, a cseppfolyósított földgáz és a közvetlenül Oroszországból exportált finomított termékek szállítmányainak azonnali beszerzését”.
Az Exxon szóvivője azt nyilatkozta: „Támogatjuk a nemzetközileg összehangolt erőfeszítéseket, hogy véget vessenek Oroszország provokálatlan támadásának, és betartjuk az összes szankciót. Az orosz invázió óta nem kötöttünk új szerződéseket orosz termékekre, és jelenleg nem tervezünk orosz nyersolaj- vagy finomított termékszállítást az Egyesült Királyságba. Nem fogunk új oroszországi fejlesztésekbe befektetni”.
Németország volt a legnagyobb importőr az elmúlt két hónapban, annak ellenére, hogy kormánya többször is kijelentette, hogy az orosz olajtól való függőség megszüntetése prioritás. Az ország mintegy 9 milliárd eurót fizetett az importért ebben az időszakban. Olaszország és Hollandia szintén nagy importőrök voltak 6,8 milliárd euróval, illetve 5,6 milliárd euróval, de mivel ezek az országok jelentős kikötőket üzemeltetnek, amelyek finomításra és a vegyiparban való felhasználásra, valamint hazai fogyasztásra szánt termékeket fogadnak, az importból valószínűleg sok mindent máshol használtak fel.
„Két hónappal azután, hogy Putyin megszállta Ukrajnát, Németország még mindig havi 4,5 milliárd euróval finanszírozza az orosz hadikasszát. Berlin az orosz fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb vásárlója” – mondta Bernice Lee, a Chatham House kutatóintézet kutatási igazgatója a Guardiannek.
„A világ azt várja Németországtól, hogy erőt és elszántságot mutasson Oroszországgal szemben, ehelyett azonban ők finanszírozzák a háborút, és blokkolják az orosz olajra vonatkozó európai embargót.”
