Az Európai Bizottság szerdán felhatalmazta Johannes Hahn költségvetésért és az igazgatásért felelős uniós biztost, hogy írásbeli értesítést küldjön Magyarországnak a jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról – közölte Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szerdán.
Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja a Twitteren közzétett üzenetében azt írta: a brüsszeli testület értesítő levelet küld Magyarországnak szerdán, amelyben hivatalosan is aktiválja az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszert.
„Olyan problémákat azonosítottunk, amelyek megsérthetik a jogállamiságot Magyarországon, és hatással lehetnek az Európai Unió költségvetésére”
– fogalmazott az uniós biztos.
Magyarországnak válaszolnia kell az Európai Bizottság aggályaira, és intézkedéseket kell javasolnia a helyzet orvoslására
– tette hozzá.
Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján Jourová közölte továbbá:
az Európai Bizottság határozata az eljárás elindításáról követi az Európai Unió Bíróságának korábbi döntését, amely szerint a testületnek bizonyítania kell a jogállamiság és az uniós költségvetésre leselkedő veszélyek közötti összefüggést.
Hozzátette:
a költségvetési kifizetések felfüggesztése egyebek mellett a korrupcióellenes stratégia hiányosságaival lehet összefüggésben, valamint az uniós alapok nagy részét, köztük a kohéziós és a mezőgazdasági alapokat érintheti.
Didier Reynders igazságügyi biztos Twitter-üzenetében az közölte, hogy a jogállamiság helyzetével és az uniós költségvetés védelmével kapcsolatos munka folytatódik az Európai Unióban. A megkezdett munka része a hivatalos értesítés küldése. Tájékoztatása szerint a hivatalos értesítés megindítja az eljárást annak megvitatására Magyarországgal, hogy miként lehetne kezelni a felvetett kérdéseket.
Johannes Hahn Twitter-üzenetben közölte:
az Európai Bizottság el is küldte „első értesítését” az általános feltételességi mechanizmus rendelete alapján Magyarországnak. A magyar kormánynak most válaszolnia kell az Európai Bizottság aggályaira
– szögezte le.
Az uniós költségvetés védelmére vonatkozó kötelességének megfelelően az Európai Bizottság továbbra is minden tagállamot megfigyel a mechanizmus keretében
– tette hozzá az uniós biztos.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke április 5-én jelentette be Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén, hogy a brüsszeli testület hamarosan hivatalos értesítést küld Magyarországnak a feltételességi mechanizmus elindításáról. Közölte:
a magyar kormánynak adtak esélyt arra, hogy a bizottság aggályaira válaszoljon. A válaszokat a testület elemezte, majd arra a következtetésre jutott, hogy „meg kell tennie a következő lépést”.
Von der Leyen azt mondta, hogy
„Magyarországon a korrupció a legnagyobb probléma”.
Hozzátette, hogy a bizottság tárgyal a magyar kormánnyal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó terv elfogadásáról és a források folyósításáról, de a folyamatot ez idáig nem sikerült lezárniuk.
„Számunkra a korrupció elleni fellépés a legfontosabb feltétel e téren”
– emelte ki a brüsszeli uniós végrehajtó testület elnöke.
Az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy
a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.
Az Európai Unió Bírósága február 16-án, az ügyben indított eljárás ítéletében kimondta: a rendelet szerinti eljárás csak akkor indítható meg, ha alapos ok van rá, mert valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése, vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve az, ha ez kellően és közvetlenül érinti az uniós költségvetést. A rendelet alapján hozható intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze. A rendelet tehát az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek megsértéséből eredő védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.
A Bizottság már hónapok óta előkészítette a lépést, de többször késleltette a végleges aláírást– emlékeztet a Politico. Az uniós biztosok szerdán ültek össze, és adták meg a hivatalos zöld utat.
A döntés jelentős pillanatot jelent az EU számára.
A blokk még soha nem élt ezzel a jogkörrel, amely lehetővé teszi számára, hogy csökkentse a tagországoknak nyújtott kifizetéseket, ha a jogállamisággal kapcsolatos problémák veszélyeztetik az EU költségvetését.
Az új mechanizmust az elmúlt években hozták létre, miután az önfejű tagországok ellenőrzésére szolgáló meglévő eszközök képtelennek bizonyultak a magatartásuk megváltoztatására.
A Bizottság egyik tisztviselője újságíróknak elmondta, hogy Magyarországot az uniós források felhasználásával kapcsolatos „komoly aggályok” miatt vették célkeresztbe. A tisztviselő rámutatott, hogy aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Magyarország hogyan osztja ki a közbeszerzési szerződéseket, és hogyan ellenőrzi és auditálja az uniós forrásokat. A tisztviselő az átláthatóság hiánya és a hatékony vizsgálatok és büntetőeljárások akadályozása miatt is kifogásolta az országot.
A tisztviselő szerint ezeket az aggályokat már több mint egy évtizede „figyelmen kívül hagyják”, és „folyamatos jogsértésekre” mutatott rá, amelyeken „nem történt javulás”.
Bár az EU hivatalosan 2021 elején kapta meg az új hatásköröket, egy bírósági csata és politikai megfontolások arra késztették a Bizottságot, hogy több mint egy évet várjon a hivatalos alkalmazásukkal.
A szerdai lépés egy hónapokig tartó folyamat kezdetét jelzi, amely azzal végződhet, hogy Magyarország jelentős mennyiségű uniós forrást veszíthet el, a döntés végső soron az egyes országok képviselőiből álló uniós tanácson múlik.
Bármilyen támogatáscsökkentés elfogadásához „minősített többségre” van szükség, ami azt jelenti, hogy az uniós országok legalább 55 százaléka, azaz a tömb lakosságának legalább 65 százalékát képviselő országok legalább 55 százaléka támogatja.
A mechanizmust szabályozó rendelet értelmében az EU akkor csökkentheti a finanszírozást, ha a jogállamiság megsértése „kellően közvetlen módon” érinti az uniós költségvetést, vagy annak kockázatát.
A tisztviselők szerint a Bizottság végül azért döntött úgy, hogy
a mechanizmust Budapest ellen – és nem a jogállamisági problémákkal küzdő Lengyelország ellen – veti be,
mert szerintük a magyarországi korrupció magas szinten burjánzik, és elégedetlenek a korrupciós ügyek üldözésével.