A Times of Israel részletes írásban foglalkozik a magyarországi parlamenti választások eredményével, különös tekintettel arra, hogy a Mi Hazánk Mozgalom 7 parlamenti helyhez jutott, ezzel a kétharmados többséggel kormányzó Fidesz-KDNP koalíciótól balra és jobbra is lesznek parlamenti pártok.
A vasárnapi országgyűlési választási szavazatok mintegy 99 százalékának megszámlálásával a Mi Hazánk Mozgalom a második világháború óta a legszélsőjobboldalibb párt, amely parlamenti képviseletet szerzett Magyarországon. Váratlan felemelkedése a szavazófülkékben egyöntetű aggodalomra készteti Magyarország sokszínű – és nem mindenben egyetértő – zsidó közösségét.
A Mi Hazánk nem sokkal a legutóbbi, 2018-as parlamenti választások után alakult, amikor a párt alapítója, Toroczkai László sikertelen puccsot indított a szélsőjobboldali Jobbik vezetése ellen, amelyhez akkoriban tartozott.
Toroczkai, Ásotthalom meggyőződésesen bevándorlás-ellenes polgármestere azzal érvelt, hogy a Jobbik eltávolodott ultranacionalista gyökereitől, hogy megpróbáljon több fősodrú szavazókat elérni. Végül kizárták a Jobbikból, és új pártot alapított, magával hozva a Jobbik legszélsőségesebb elemeit.
Toroczkai húzása sikeresnek bizonyult. Annak ellenére, hogy 2020-ban a párt 80 ezer fős Facebook-oldalát a közösségi normák megsértése miatt eltávolították, és a magyarországi média súlyos hátrányt okozott a párt ellen, a Mi Hazánk ezen a választáson olyan területekről csípte el a szavazatokat, amelyek 2018-ban a Jobbikra szavaztak, és hét helyet szerzett az Országgyűlésben.
A párt programja az összes COVID-korlátozás feltétel nélküli feloldásának követeléséből, valamint roma-, bevándorló- és LGTBQ-ellenes vitriolból állt.
Köves Slomó rabbi, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezetője szerint „a Mi Hazánk és a Jobbik pontosan ugyanaz a fajta”.
A múltban, mondja Köves, mindkét pártnál „nyíltan napirenden volt a rasszizmus és az antiszemitizmus”.
„Jelenleg egyik sem tesz nyíltan antiszemita kijelentéseket, de nagyon veszélyesek. Az igazi problémát én abban látom, hogy mivel a baloldal csatlakozott a Jobbikhoz (a Fidesz ellenében), ha a jövőben a kormányban bárki más is együtt akarna működni a Mi Hazánkkal – nem mintha ez bármilyen okból szükségesnek tűnne -, nagyon nehéz lenne érvelni, hogy miért ne tegyék” – fogalmazott Köves rabbi.
„Az ellenzéképítési folyamat során végig megtörtént ezeknek a szélsőjobboldali neonáci csoportoknak a legitimálása” – magyarázza Köves.
Heisler András, a Mazsihisz, a zsidóság progresszív neológ felekezetét képviselő szervezet elnöke szerint a Mi Hazánk parlamentbe való bejutása miatt hétfő este rendkívüli ülést hívott össze a szervezet 14 elnökségi tagja.
„A Mi Hazánk felemelkedése ijesztő az egész elnökség számára, és keressük a módját, hogy kifejezzük aggodalmainkat” – mondja Heisler. „Nem maradhatunk tétlenek – a Mi Hazánk által hirdetett nézetek kísértetiesen emlékeztetnek a történelem egy korábbi sötét időszakára, amely után mindannyian tudjuk, mi történt”.
A Mi Hazánk vezetősége hosszú múltra tekint vissza a bigott viselkedéssel és retorikával, és egyes személyek korábban olyan csoportokkal álltak kapcsolatban, mint a mára már megszűnt neonáci Pax Hungarica mozgalom. A párt hivatalosan is részt vett olyan csoportokkal közös rendezvényeken és tüntetéseken, mint az ultranacionalista Betyársereg – egy militáns szervezet, amely nagyrészt volt rendőrökből és katonákból áll.
A párt ifjúsági csoportjának egyik mentorát a magyar média leplezte le, amikor néhány tinédzserrel együtt készített egy náci tisztelgést végrehajtó szelfit. Ezt követően kizárták a pártból, de nagyjából ugyanebben az időben került nyilvánosságra egy fotó, amelyen Toroczkai maga is náci tisztelgést mutat egy római focimeccsen.
A párt egyébként erősen kritikus Izraellel szemben. Egy 2018-as interjúban Toroczkai azt mondta, hogy a zsidó állam felelős a közel-keleti és észak-afrikai országok destabilizálásáért, amelyek korábban képesek voltak segíteni az Európába irányuló illegális bevándorlás megakadályozásában.
Novák Előd, a Mi Hazánk parlamenti képviselője többek között bagatellizálta a holokausztot, az Oscar-gálát korábban „a zsidók legnagyobb ünnepének” nevezte, és a második világháborúban a nácik oldalán harcoló magyar „mártírhősök” tiszteletére rendezett ünnepet követelt.
Novák felesége, Dúró Dóra, aki szintén a parlamenti listán szerepel, nyilvánosan széttépett egy gyermekkönyvet, amelyet az olyan csoportok befogadásának szenteltek, mint a romák, az LMBTQ közösség és a fogyatékkal élők.
Tavaly októberben a budapesti VIII. kerület megszavazta a párt kilakoltatását a helyi székházából, miután az épület külsejére egy plakátot függesztettek ki, amelyen az állt: „Nem lehetünk a cigányok országa”.
A Times of Israel Magyarországon élő újságírója, Yaakov Schwartz Nagy Attilával, a Mi Hazánk Mozgalom budapesti elnökével beszélgetett. A lap a beszélgetés szerkesztett változatát közölte.
The Times of Israel: Hogyan dolgozza fel váratlan győzelmét?
Nagy Atilla: Győzelem volt számunkra, hogy egyáltalán sikerült bejutnunk a parlamentbe, de ez volt az igazi célunk, másképp nem is lehetett volna. 6,2%-kal jutottunk be, ami azért volt nehéz, mert az elmúlt két-három évben nem kaptunk képviseletet a kormány által ellenőrzött fősodratú médiában. A legnagyobb COVID-diktatúra-ellenes tüntetésünkről a kormányközeli fősodratú média nem számolt be, ám érdekes módon a baloldali média beszámolt róla.
TOI: Sokan állítják, hogy antiszemitizmus van a pártban. Hogyan reagál erre?
N.A.: Igen, nos, mi nem érezzük ezt így. A mai világban nem érezzük rasszistának vagy antiszemitának azt, amit csinálunk. A liberálisok számára bárki, aki megpróbál cselekedni a hazája védelmében, az automatikusan náci vagy fasiszta. Tehát aki a hazájáért cselekszik, és nem a globalisták liberális világát szolgálja, az náci, fasiszta vagy rasszista. Az olyanok például akik nem akarják, hogy Magyarországra kontinensfoglalók jöjjenek.
TOI: Mit ért globalisták alatt?
N.A.: Egyetértünk a kormánnyal abban, hogy a nemzetközi szervezetek és a nagy pénzek, mint Soros György, ne kapjanak itt befolyást.
Gyöngyösoroszi községben például Soros ügyvédei felhergelték az iskolát megzavaró cigány diákok családjait, ezért külön osztályokban tanították őket. Pert indítottak, és a magyar kormánynak 100 millió forintot kellett fizetnie azoknak a cigány családoknak, akiket elkülönítettek – pedig azért különítették el őket az osztályokba, mert lehetetlenné tették a többi diák tanulását.
Mi vagyunk az egyetlen párt, amelyik hajlandó kimondani, hogy ezek a gyerekek lehetetlenné tették a normális oktatást és – ezt ki kell mondani – a legtöbb ilyen gyerek cigány volt. Mi vagyunk az egyetlenek, akik azt mondjuk, hogy az órákat megzavarók többsége cigány. Ezek azok a gyerekek, akik nem hajlandók tanulni, nem hajlandók betartani a szabályokat. Sok-sok ilyen iskola van. Ezeket a gyerekeket nem lehet irányítani, nem lehet megmondani nekik, hogy mit csináljanak. És amikor végső megoldásként azt találták ki, hogy a cigány gyerekeket külön osztályba teszik, a tanulni akarókat pedig egy másik osztályba, akkor ezt szegregációnak minősítették.
Egy másik példa – Magyarországon, Budapesten zsidó olimpiát rendeztek. A mi pártunk azt mondta, hogy ezt ne a magyar emberek pénzéből csinálják, tudniillik a magyar kormány 3 milliárd forintot adott a projekt támogatására. Ez egy tisztán rasszista játék volt, csak zsidók vehettek részt rajta. A játékhoz iratokat kellett hozni, és bizonyítani, hogy zsidó vagy.
TOI: A Mi Hazánk tagjait és vezetőit újra és újra azzal vádolják, hogy náci tisztelgéshez hasonló, sértő gesztusokat tesznek, önök pedig újra és újra átlátszó kifogásokat találnak rá – például azt, hogy az ősi római tisztelgést mutatnak. Miért nem ismerik el nyíltan, hogy mik a szándékaik?
N.A.: Mi Hazánk nem hiszi, hogy a pártot a helyi vagy nemzetközi zsidóság érzelmeinek kellene irányítania. Nem azt mondjuk, hogy gyűlöljük a zsidókat, de nem az ő érzéseik határozzák meg, hogy mit teszünk. Sokkal fontosabb dolgokat kell figyelembe venni.
TOI: Az önök pártja nem Izrael-párti álláspontjáról ismert.
N.A.: Tudjuk, hogy a regnáló kormánynak a legszorosabb a kapcsolata Izraellel, amióta Magyarország demokratikus ország lett. Külügyminisztereink sok-sok alkalommal találkoztak már. Szeretnénk ezeket a kapcsolatokat valamelyest lazítani. Nem emelnénk piedesztálra Izraelt, úgy kezelnénk őket, mint bármely más országot.
TOI: Toroczkai László, az önök pártelnöke pedig azt mondta, hogy Izrael felelős minden közel-keleti instabilitásért.
N.A.: Mi nem mondjuk, hogy Izrael a felelős, de tudjuk, hogy az ottani arab közösséget másodrendű állampolgárként kezelik.
TOI: Van-e még kapcsolatuk a Jobbikkal, és kibékülhet-e valaha is a két párt?
N.A.: A Mi Hazánkat azért kellett létrehozni, mert a Jobbik elárulta a választóit és átállt a másik oldalra. Soha nem fogunk együtt dolgozni, ők árulók, a saját anyagi helyzetük javítása érdekében elárulták a választókat. Ebben a négyéves parlamenti ciklusban az a célunk, hogy korrupciómentes jobboldali alternatívát kínáljunk a választóknak.
Együttműködünk a Betyársereggel, amely segít megvédeni a vidéket a cigányoktól és mindazoktól, akik nem hajlandók betartani a közös társadalmi szabályokat – de csak a jelenlétükkel, nem fizikai erőszakkal.
TOI: A Betyársereget és a Mi Hazánkat azzal vádolták, hogy nosztalgiával gondolnak a nyilasokra.
N.A.: Tudomásom szerint a nyilaskereszt felmutatása a büntető törvénykönyv szerint tilos, de a hasonló szimbólumok használata nem jelent problémát.
TOI: Nem a szimbólumról beszélek. Az ön pártjának egyes tagjai mártíroknak és hősöknek nevezték a nyilas párt tagjait – egyetért ezzel?
N.A.: Nem igazán. Ők nem hősök voltak, hanem áldozatok.
