A kérdés, hogy Roman Abramovics orosz zsidó milliárdos hogyan jutott portugál állampolgársághoz és európai útlevélhez, az elmúlt hónapban nagy port kavart, különösen azután, hogy március elején letartóztatták az állampolgársági kérelmek hitelesítéséért felelős rabbit – írja a JTA.
Most Abramovics portugál állampolgársági kérelmével kapcsolatos dokumentumok halmaza szivárgott ki az interneten, és ez több tízezer emberre lehet hatással, akik arra várnak, hogy megtudják, jóváhagyják-e a saját kérelmüket.
A dokumentumok rabbik és mások tanúvallomásait tartalmazzák Abramovics szefárd származásáról, amelyet egy 2013-as törvény ír elő a szefárd zsidók leszármazottai számára, amelyet Portugália az inkvizíció idején történt üldöztetésük miatt vezetett be. Spanyolország hasonló törvényt léptetett életbe, de annak korlátozott időablakát már nagyrészt bezárták.
Nem világos, hogy a dokumentumok, amelyek között szerepel Abramovics izraeli útlevelének szerkesztetlen fénymásolata is, hogyan kerültek fel az internetre.
Az sem világos, hogy a dokumentumok tükrözik-e az Abramovics állampolgársági kérelméhez kapcsolódó teljes összeget.
Az azonban világos, hogy Abramovics kérelme az askenázi hangzású vezetékneve ellenére szefárd gyökerekkel rendelkezik – és a kiszivárgott dokumentumok valószínűleg nem győzik meg a szkeptikusokat arról, hogy ezeket az állításokat alaposan megvizsgálták.
Neves rabbik leveleket nyújtottak be az üzletember nevében, aki sok milliót adományozott zsidó ügyeknek szerte a világon. Az interneten kiszivárgott dokumentumok azonban nem tartalmazzák a családfát vagy más genealógiai kutatásokat, amelyeket sok más állampolgárságért folyamodó – köztük olyanok, akiknek a kérelmét elutasították – nyújtott be.
Az egyik rabbi, akinek levele szerepel a dossziéban, megerősítette nyilatkozatának hitelességét a Jewish Telegraphic Agency-vel együttműködő portugál újságírónak.
A JTA nem tudta azonnal megerősíteni a dossziéban szereplő összes dokumentum hitelességét.
Abramovics honosítása az Európai Unió tagjának számító Portugália állampolgárságának megszerzését több tízezer ember számára lehetővé tevő joggal való visszaélés gyanújának jelképévé vált.
Abramovics milliárdokat keresett az orosz olajiparban, de tagadta, hogy valaha is Vlagyimir Putyin orosz elnök belső köréhez tartozott volna.
A portugál igazságügyi minisztérium 2021 végén csalás gyanújával indított büntetőeljárást a kérelmével kapcsolatban, és e hónap elején letartóztatta az azt hitelesítő rabbit.
A rabbinak, Daniel Litvaknak megtiltották, hogy elhagyja az országot, amíg a nyomozás folytatódik.
Litvak Porto főrabbija, amely egyike annak a két közösségnek Lisszabon mellett, amelyet a kormány megbízott az összes kérelem ellenőrzésével. A közösség azt mondta, hogy 250 eurót, azaz nagyjából 270 dollárt számolt fel minden általa kezelt kérelemért.
Az állampolgársági törvény előtt a portói közösség azt mondta, hogy nem volt elég pénze arra, hogy megjavíttassa egyetlen zsinagógájának penészes tetejét. Most ugyanez a közösség egy új mikvével, egy rituális fürdővel és egy holokausztmúzeummal büszkélkedhet. Főállású rabbit és biztonsági őröket foglalkoztat, és játékfilmet készített saját történelméről.
Litvak letartóztatása után a portói közösség bejelentette, hogy nem fog többé kérelmeket hitelesíteni, mert „nem érdekelt a továbbiakban az állammal való együttműködésben”. A közösség tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta a kérelemmel kapcsolatos dokumentumok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó felhívásokat.
A kiszivárgott dosszié úgy tűnik, hogy védekezésként állt össze, bár nem derül ki, hogy ki állította össze. A portói zsidó közösség képeit és Abramovicsról szóló kedvező hírcikkeket tartalmaz, valamint egy aláírás nélküli dokumentumot, amely szerint a kérelmét „a zsidó világ és a portugál törvények fényében helyesen készítették el”.
De hacsak a portói közösség vagy mások nem rendelkeznek további dokumentumokkal, akkor a dosszié nem sokat javít azon, hogy a törvény a jelenlegi formájában maradjon.
Sok más kérelemmel ellentétben – köztük olyanokkal, amelyeket már elutasítottak – a kiszivárgott dosszié nem tartalmaz
sem családfát, sem genetikai vizsgálatokat, sem más szilárd, ellenőrizhető bizonyítékot arra, hogy Abramovics az Ibériai-félszigetre tudja visszavezetni a gyökereit.
Ehelyett a dosszié egyik központi dokumentuma egy 108 szavas nyilatkozat, amelyet Alekszandr Boroda, az Oroszországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, az ország fő Chábád-Lubavics szervezete és messze a legnagyobb zsidó szervezet elnöke tett.
Boroda „igazolni tudja, hogy Roman Abramovics szefárd zsidók leszármazottja; megőrizte érzelmi kötődését Portugáliához; [a] szefárd közösség tagja; portugál felmenőkkel rendelkezik; szefárd portugál zsidó” – olvasható a nyilatkozatban.
Az „indoklás” alcím alatt Boroda csak annyit írt:
„Ez az igazolás Roman Abramovics tanúvallomásainak megismerésén és egy általam készített személyes interjún alapul. Megerősítem, hogy Roman Abramovics megőrzi a szefárd szertartásokat, életmódot, hagyományokat és étkezési szokásokat”.
Boroda megerősítette állításának hitelességét Ana Filipa Nunes portugál újságírónőnek, aki a SIC televíziós csatornának készített vele interjút, miközben a JTA-val együttműködve tudósított a dossziéról.
A Szefárd Oktatási Központ, egy jeruzsálemi székhelyű szervezet, amely a szefárd kultúra népszerűsítésével foglalkozik, egy sokkal hosszabb állásfoglalást nyújtott be, amelynek fő érve az, hogy Abramovics szefárd, mivel vezetékneve azt jelenti, hogy „Ábrahám fia”. Sok szefárd zsidónak is ez a neve, bár héberül Ben Avraham – magyarázza a dokumentum.
Egy másik állásfoglalás Jóna Leib Lebel rabbitól, a breszlovi haszid mozgalom követőjétől származik. Lebel azt állítja, hogy Abramovicsnak voltak olyan ősei, akik a hamburgi szefárd zsidó közösséghez tartoztak. Abramovics apai nagyapjának vezetékneve Leibovich volt, ami Leib fiát jelenti, ami a Leon jiddis változata. A Leon gyakori név az Ibériai-félszigeten – áll a közleményben.
A dosszié, amely több olyan hírcikket is tartalmaz, amelyek alátámasztják, hogy Abramovics kötődik a szefárd zsidósághoz, tartalmaz egy 2023-ig érvényes izraeli útlevél fénymásolatot is Abramovicsról. Abramovics 2018-ban szerezte meg az izraeli állampolgárságot az országban élni kívánó zsidók visszatérési joga alapján.
A dosszié aláírás nélküli kísérőlevelében a szerzők azt írják, hogy a portói zsidók számára traumatikus volt látni, ahogy Abramovics pályázata botrányba torkollott.
„Ez a hír hatalmas támadások hullámát indította el a zsidó közösség ellen, és úgy érezték, mintha egy újabb kiűzetés lenne”
– írták, de nem részletezték, mit értettek „támadások” alatt.
Ez arra késztette a portugál és a portói zsidó közösséget, hogy „ne csak egy ‘Dreyfus-ügytől’ féljen” – írták, utalva egy hírhedt 1896-os franciaországi antiszemita kirakatperre -, „hanem egy szélsőjobboldali terrortámadástól is, mert az [a közösség] ‘eladta az országot’. Ez történt a németországi Halléban!” – írták a szerzők, utalva egy neonáci halálos támadására egy ottani zsinagóga ellen 2019-ben.
A Portói Zsidó Hitközség nem válaszolt azonnal a JTA megkeresésére, hogy honnan származik a dosszié, és hogy van-e bármilyen kommentárja a tartalmát illetően. A városból az elmúlt hetekben nem jelentettek zsidók elleni fizikai támadást.
