Aljakszandr Lukasenka hatalmas adóssággal tartozik a Kremlnek, és lehet, hogy az oroszok lassan a igényt tartanak a kölcsön törlesztésére.
Fehéroroszország tekintélyelvű vezetője csak az Oroszországtól kapott pénzügyi és katonai támogatásnak köszönhetően maradt hatalmon, amely lehetővé tette számára, hogy a 2020-as, sokak szerint elcsalt elnökválasztást követő tömeges lakossági tiltakozásokat túlélje. Most azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök újabb szövetségesekre vadászik, mivel inváziója egyre nagyobb bajba kerül az elszánt ukrán ellenállásnak köszönhetően.
Lukasenko már eddig is hatalmas segítséget nyújtott Oroszországnak. Engedélyezte, hogy az orosz csapatok hadgyakorlatra belépjenek az országába, majd dél felé, Kijev irányába támadjanak. Az oroszok fehérorosz utakat és vasutat is használnak az inváziós erőik ellátására, rakétákat és repülőgépeket indítanak fehérorosz területről, a sebesült katonákat fehérorosz kórházakban kezelik, és fehérorosz halottasházakat használnak az egyre növekvő számú orosz halott számára.
„Ha súlyos sérülésekkel jönnek hozzánk, mi kezeljük őket. Mi a baj ezzel? Ellátást biztosítunk és támogatjuk őket” – mondta Lukasenko február végén újságíróknak.
Lukasenko pénteken Moszkvába látogatott, ahol korszerűsített katonai felszerelést ígértek neki. A fehérorosz hadsereg is közölte, hogy megerősíti csapatait a határ mentén. De annak ellenére, hogy Ukrajna részéről egyre nagyobb a riadalom, hogy Fehéroroszország is csatlakozik az orosz támadáshoz, a 48 ezer fős fehérorosz hadsereg egyelőre nem lép fel.
„A csapatmozgás semmilyen módon nem kapcsolódik a fehérorosz hadsereg előkészítéséhez, nemhogy a részvételéhez egy ukrajnai különleges katonai műveletben” – mondta Viktor Gulevics, a fehérorosz hadsereg vezérkari főnöke és a védelmi miniszter helyettese.
Fehéroroszországban népszerűtlen a háború
Az óvatosságnak jó oka van. Az Ukrajna elleni támadáshoz való csatlakozás rendkívül népszerűtlen lenne – egy felmérés szerint a fehéroroszoknak mindössze 3 százaléka támogat egy ilyen ötletet – Ryhor Astapenia szerint, aki a Chatham House Oroszország és Eurázsia Programjának fehérorosz kezdeményezését vezeti -, és megtörhetné a hadsereget, amely az egyik legfontosabb pillér, amely Lukasenkót hatalmon tartja.
„A fehérorosz hadsereg még soha nem harcolt sehol, a hadsereg nincs felkészülve külső konfliktusokra”
– mondta Valerij Sakhashchyk, a hadsereg nyugalmazott alezredese, az ukrán határhoz közeli Breszt városában állomásozó 38. légideszant dandár korábbi parancsnoka. „Lukasenko korántsem bolond. Tisztában van vele, hogy nagy a kockázata annak, hogy a fehérorosz hadsereg nem lesz sikeres, hogy súlyos veszteségeket fog szenvedni, és akkor az utolsó támogatói is nagyon könnyen elfordulhatnak tőle – és ez katasztrófa lenne Lukasenkónak”.
Ukrajna váratlanul erős ellenállása megtépázta a jól felszerelt orosz hadsereget, és hatalmas problémát jelentene a kisebb és kevésbé hadra fogható fehérorosz hadsereg számára.
„Az ukrán erők kiváló munkája a legfontosabb tényező”, amely megakadályozta, hogy Fehéroroszország csatlakozzon Oroszországhoz – mondta a jelenleg lengyelországi száműzetésben élő Szahascsik.
„Senki sem számított ilyen elutasításra. Az ukrán hadsereg, a területvédelmi erők és a lakosság fellépése minden várakozást felülmúlt”.
Andrij Zagorodnyuk, a 2019-2020-as ukrán védelmi miniszter, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi tanácsadója úgy véli, hogy a fehérorosz csapatok nem jelentenének komoly problémát az ukrán erők számára.
„Nem fognak nagy erőket küldeni, nem fognak 20 ezer katonát bevetni. Maximum néhány zászlóaljat küldenének. Fehéroroszország nincs abban a helyzetben, hogy jelentős csoportosulást küldjön” – mondta. „Egyébként sincs igényük a háborúra – sem a hadseregben, sem a civilek körében. A propaganda pedig ott nem működik úgy, mint Oroszországban”.
Kijevből egyre inkább elkeserítő figyelmeztetések érkeznek, hogy Lukasenka engedni fog a Kreml nyomásának, és csatlakozik az oroszokhoz. A múlt hét végén a kormány azt állította, hogy orosz repülőgépek megtámadnak egy fehérorosz falut, hogy ürügyet szolgáltassanak egy invázióhoz – ami nem történt meg.
Vasárnap Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője azt mondta: „Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat és a különleges szolgálatok rábeszélik a fehéroroszokat, hogy váltsanak át orosz egyenruhára, és orosz zászlók alatt lépjenek be a területünkre”.
Óvatosnak kell maradni
Lukasenka egyelőre Putyin logisztikai és verbális támogatására szorítkozik.
„Az emberek kezdik megérteni, hogy mi micsoda, és kinek van igaza” – mondta a Kremlben tett látogatása során, a Fehéroroszország és Oroszország elleni nyugati szankciókat „illegális disznóvágásként” ítélte el, és Ukrajnát azzal vádolta, hogy Fehéroroszország megtámadását tervezi, mielőtt Oroszország február 24-én megindította volna invázióját.
Pénteken Lukasenka közölte az ország katonai parancsnokságával, hogy Minszk arra fogja korlátozni tevékenységét, hogy megvédje a fehéroroszországi orosz erőket egy ukrán támadástól…. „Úgy kell cselekednünk, hogy ne tudják elvágni az orosz hadsereg utánpótlási vonalát, hogy ne tudjanak az orosz hadsereg háta mögé kerülni és onnan leszúrni őket” – mondta.
Közben Ukrajnában több száz fehérorosz száműzött zászlóaljat alakított, hogy csatlakozzon az ukrán védelemhez Oroszország ellen.
Az ellenzék a következményekre figyelmeztet, ha Fehéroroszország csatlakozik Oroszországhoz.
Szvetlana Tihanovszkaja, a Lukasenko ellen 2020-ban induló ellenzéki vezető egy BBC-interjúban felszólította az Oroszország inváziójához csatlakozni kényszerülő fehérorosz katonákat, hogy adott esetben „disszidáljanak, álljanak az ukrán csapatok oldalára, és harcoljanak az ukrán népért”.
Forrás: Politico
