Ha van valami jó hír Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna elleni elhibázott háborújából, az talán ez: Kína szövetsége Oroszországgal úgy tűnik, hogy többnyire csak szájhősködés – írja a The Weekben Joel Mathis.
Néhány nappal az invázió előtt – a pekingi olimpia idején – Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnök közös nyilatkozatot adott ki, amelyben egyfajta összefogást hirdettek az amerikai befolyás és a NATO terjeszkedése ellen, és együttműködést kötöttek az internet feletti bizonyos nagyobb ellenőrzés érvényesítésére és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.
„A két állam közötti barátságnak nincsenek határai, az együttműködésnek nincsenek „tiltott” területei”
– állt a nyilatkozatban.
Mint kiderült, mégiscsak vannak bizonyos határok.
A Reuters csütörtöki jelentése szerint Kína megtagadta a szükséges repülőgép-alkatrészek szállítását az orosz repülőgép-iparnak, amelyet az amerikaiak által szorgalmazott szankciók már így is súlyosan érintenek.
Ez nagy dolog: a Boeing és az Airbus repülőgépek teszik ki az ország kereskedelmi repülőgép-flottájának nagy részét – és mivel nem férnek hozzá ezekhez a nyugati vállalatokhoz, Oroszország remélte, hogy Kínához fordulhat alternatívaként.
Ezen a héten azonban Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy a kínai vállalatokat is büntethetik a szankciók kijátszásáért. Ezek után Oroszország minden bizonnyal Törökországtól és Indiától fog alkatrészekért és segítségért könyörögni.
Kína emellett enyhítette az állami árfolyam szabályozást, így a rubel értéke még gyorsabban zuhant a jüanhoz képest.
A rubel árfolyamának csökkenése már eddig is sokkal drágábbá tette az oroszok számára a kínai áruk vásárlását – olyan vállalatok, mint a Huawei és a Xiaomi ennek következtében csökkentették okostelefonjaik exportját Oroszországba -, és most ez a folyamat csak felgyorsul.
Kína számára azonban a döntésnek van értelme:
„A régi szabályokhoz való ragaszkodás azt jelentené, hogy a kínai központi banknak támogatnia kellene a kínai áruk orosz vásárlóit azzal, hogy több jüant adna nekik a rubelükért, mint amennyit a piaci erők szerint a moszkvai valuta ér”
– jegyzi meg az Associated Press.
Mindez nem jelenti azt, hogy Hszi lemondott volna Putyinról.
Kína külügyminisztere a héten azt mondta, hogy a két ország közötti kapcsolatok „sziklaszilárdak”, és a kínai állami média is közvetíti az orosz propagandát a háborúról.
„Az, hogy Kína úgy döntött, hogy követi Oroszország példáját a háború szándékosan félrevezető megmagyarázásában, csak azt mutatja, hogy Peking mennyire közel áll Moszkvához”
– írta a héten Simone McCarthy, a CNN munkatársa.
Talán. De a beszéd olcsó. Kínának nem kerül sokba az orosz narratíva népszerűsítése, amelynek az is az előnye, hogy Amerika-ellenes. Azonban Kína továbbra is szeretné megőrizni a helyzetét a világgazdaságba, amely most kizárta magából Oroszországot.
Pillanatnyilag a Moszkvának történő segítségnyújtás ára – dacolva a fejlett világ legtöbb országával – magasabb lehet, mint amennyit Peking ténylegesen fizetni akar.
