Oroszország előrenyomulása Ukrajnában bizony jelentősen leköti a világ, köztük az izraeli kormány figyelmét. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy Bécsben az iráni nukleáris programról, az Izrael biztonságát sokkal közvetlenebb veszélyről szóló tárgyalások tetőpontra jutottak.
A témában a The Times of Israel kérdezte Meir Ben-Shabbatot, aki 2017 és 2021 között nemzetbiztonsági szakértőként dolgozott Benjamin Netanjahu mellett, az izraeli Nemzetbiztonsági Tanács élén.
Arra a kérdésre, hogy az orosz-ukrán konfliktus miként hathat az iráni nukleáris tárgyalásokra, az interjúban Ben-Shabbat azt mondta, kétirányú változások lehetnek. Egyrészt lassíthatja a megállapodást, hiszen jelenleg nehezebb az érintetteket asztalhoz ültetni. Másrészt, az sem kizárt, hogy éppen gyorsítani fog a folyamatokon, mivel szeretnék, ha a kérdés nem vonná el a figyelmet az európai válságról és mielőbb lekerülne a politikai agendáról.
„Szeretnék rámutatni arra a különleges lehetőségre, ami az amerikai kormány előtt áll jelenleg”
– mondta a szakértő.
Szerinte ugyanis Amerika szövetségesei a Közel-Keleten szintén az európai eseményekkel vannak elfoglalva, és azok alapján az Egyesült Államok nem feltétlenül jó státuszt épít a régióban. A nukleáris tárgyalások pedig javíthatnának ezen a helyzeten.
Egyúttal Ben-Shabbat leszögezte: a megállapodás egy eszköz és nem cél.
A végcél az, hogy megakadályozzák Iránt a nukleáris fegyverkezésben, és nem elég jó az a megegyezés, ami ezt nem éri el.
„Egy rossz megegyezés rosszabb, mintha egyáltalán nem történne megegyezés, mert azt az illúziót adja, hogy megoldás született az iráni kihívással szemben, miközben a valóságban nincs erre garancia”.
Másrészt, Irán visszanyerhetné utána a legitimációját, és újabb forrásokhoz juthatna, amiből ismét erőt nyerne. Harmadrészt, a Közel-Kelet más szereplői, látva a helyzetet egyfajta nukleáris fegyverkezési versenybe szállhatnának, ami a régiót, sőt az egész világot veszélyeztetné.
Végül az izraeli szakember azt mondta, kevés esély van arra, hogy egyezményeken keresztül meg lehessen állítani egy ország atomprogramját – ahogy mindez nem működött például Észak-Koreában, Szíriában vagy Irakban sem.
„Ez csak úgy történhet meg, ha az ajatollahok rezsimje úgy véli, hogy a katonai nukleáris programhoz való ragaszkodása veszélyezteti a túlélést. Erre a következtetésre csak a bénító nyomásgyakorlással, hiteles katonai fenyegetés mellett lehet jutni”
– fogalmazott az interjú végén Ben-Shabbat.
