Négy évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkij a „Nép szolgája” című ukrán vígjátéksorozat főszereplője volt, amelyben egy tanárt játszott, akit váratlanul megválasztanak a kelet-európai ország elnökének. Most pedig a kontinens legjelentősebb konfliktusának középpontjában találta magát – írja portréjában a Jewish Telegraphic Agency.
„Talán ez az utolsó alakom, hogy életben látnak engem” – mondta az EU vezetőinek egy videóhívás során, ahol arról tárgyaltak milyen lépésekre lehet szükség, hogy megállítsák Oroszország előretörését Ukrajnában.
Pénteken hasonlóan fogalmazott, miközben az orosz sereg megtámadta Kijevet, azt mondta, hogy „az ellenség első számú célpontja vagyok” és, hogy családja a második.
Azt a videót, amiben Zelenszkij és csapata kijelentik, hogy maradnak Kijevben, széles körben meg lett osztva az interneten, és támogatói úgy jellemezték mint a méltóság jelképe egy olyan időben, mikor a vezetőket csak a saját státuszuk megtartása érdekli.
„Itt vagyunk. Kijevben vagyunk. Megvédjük Ukrajnát” – jelentette ki Zelenszkij, aki később visszautasította, hogy evakuálják az Egyesült Államokba.
Az elmúlt években Zelenszkij – aki Ukrajna első zsidó elnöke, egy olyan országban, amelynek hosszú és bonyolult zsidó történelme van – gyorsan a világ egyik legjelentősebb zsidó származású vezetője lett. S egyben a legvalószínűtlenebb is.
Ráadásul a zsidóságával kapcsolatos kérdések berobbantak a nemzetközi köztudatba: Vajon zsidó háttere miatt – és az ukrajnai zsidóság úgy általában – nagyobb veszélyben lenne? Hozzájárult ez a konfliktushoz? S miért mondja Vlagyimir Putyin, hogy ő náci?
Zelenszkij Kelet-Ukrajnában született egy oroszul beszélő vidéken, zsidó szülők gyermekeként. Az édesanyja mérnök volt, az apja pedig informatikus. A nagyapja a Vörös Hadseregben szolgált, és ő volt az egyetlen férfi a családjában, aki túlélte a holokausztot.
Gimnázium után Zelenszkij ösztöndíjat kapott Izraelbe, de nem fogadta el, mivel egy 2018-as interjú szerint az apja nem akarta, hogy menjen. Ehelyett jogot kezdett tanulni, de végül komikus lett, és egy népszerű csoport tagja, akik a korábbi szovjet területeken turnéztak. Közben feleségül vette gimnáziumi osztálytársát, akivel két gyermeke van egy 17 éves lánya és egy 9 éves fia.
Mikor 2015-ben feltűnt a „Nép szolgája” című sorozatban, már közismert ember volt Ukrajnában.
A „Nép szolgája” előzetese angol felirattal:
Zelenszkij nem beszélt soha részletesen zsidó neveltetéséről, vagy vallásoságáról, de időnként büszkeségét fejezte ki zsidóságával kapcsolatban, és szolidaritást mutatott Izraellel. Zsidó identitását rendszeresen támadták az ellenségei és riválisai.
2019-ben több ukrajnai zsidó elmondta a JTA-nak, hogy büszkék rá, hogy az országuk, amelynek történetében sok zsidóellenes pogrom és szovjet meghurcolás volt, egy zsidó elnököt választott.
De sokan aggódtak, hogy ha nem lesz képes teljesíteni ambiciózus ígéreteit amelyek győzelemhez segítették: a korrupt politikai rendzser reformja, kiállni Oroszországgal szemben, helyreállítani a kormány iránti bizalmat – akkor a mérges állampolgárok zsidósága is célponttá válhat.
„Ha Zelenszkij bukik, akkor zsidóként fognak gondolni rá, és a zsidókon fognak bosszút állni mondta 2019-ben Jevgenyij Romanovics, egy kijevi lakos.
Ez a félelem most az orosz invázió napjaiban még mindig jelen van az ukrajnai zsidókban. Egy idős kutató Odesszában – amelynek a 19. században a lakosságának harmada zsidó volt – elmondta a New York Timesnak, hogy aggódik, hogy a „háború káoszában elszabadul az antiszemitizmus”.
Putyin azzal bonyolította a narratíváját, hogy azt állítja, hogy a katonai hadművelet egyik célja „nácimentesíteni Ukrajnát”.
„Hogy lehetnék náci?” – tette fel a kérdést csütörtökön Zelenszkij anélkül, hogy megemlítette volna zsidóságát.
„Ezt magyarázd meg a nagyapámnak, aki az egész háborút a szovjet gyalogságnál töltötte, és parancsnokként halt meg egy már független Ukrajnában.”
Az Egyesült Államok ENSZ nagykövete az írta az Egyesült Nemzeteknek, hogy a titkosszolgálati információik szerint az oroszok célba vehetik a „vallási és etnikai kisebbségeket” beleértve a Putyin-ellenes aktivistákat és más csoportokat, ha véget ért az invázió. Ez spekulációnak adott teret, hogy vajon ebbe beletartoznak-e a zsidók.
Voltak más történelmi alakok is, akiknek zsidósága fontos szerepet játszott politikai szerepvállalásukban, ilyen volt a brit miniszterelnökségig jutó Benjamin Disraeli, akivel szemben erős volt az antiszemitizmus. S ilyen volt Leon Blum francia miniszterelnök is, aki antiszemita ellenállással nézett szemben háború előtti mandátuma alatt, és akinek újraválasztása a háború után reményt adott, hogy a franciák szembe néznek a korábbi évek kollaboráns időszakával.
Lila Corwin Berman zsidó történelemmel foglalkozó történész szerint a kritikus időszakokban a zsidó vezetőknek gyakran megkérdőjelezik a lojalitását. Ez történ a Jom-Kippúri háborúkor, mikor Henry Kissingeren nagy nyomás volt, hogy „pártatlan legyen”, az amerikai zsidók pedig féltek, hogy azért tartja magát távol, mert nyomás van rajta.
Ez a téma fájdalmasan releváns Ukrajnában, egy poszt-szovjet államban, amely nagyszámú ultranacionalista hazája. Zelenszkij lábujjhegyen egyensúlyozott aközött, hogy hazafias arcot mutasson Oroszországgal szemben, és próbál óvatosan szembeszállni azokkal a nacionalistákkal, akik korábbi náci kollaboránsokat dicsőítenek.
Úgy tűnt ez nem sikerült neki, hiszen miután 2019-ben a szavazatok 70%-át nyerte el, a támogatottsága még a háború előtt lezuhant 30%-ra.
Jonathan Sarna, zsidó történelemmel foglalkozó történész szerint bármi is történik Zelenszkij különleges helyet fog kapni a történelemkönyvekben.
„Voltak olyan politikai vezetők, akik szoros szövetségben voltak a zsidó közösséggel, és ezt felhasználták a politikai hatalmuk növelésére. Aztán voltak olyan politikai vezetők, akik véletlen éppen zsidók, de nem rejtik ezt el. Szerintem ő (Zelenszkij) a második kategóriába tartozik, de ez nem egy hosszú lista, különösen nem hosszú Kelet-Európában” – mondta Sarna.
„Ha feltételezzük, hogy a dolgok ugyanabba az irányba mennek, akkor büszkeséggel nézhetünk egy vezetőre, aki zsidóként azonosítja magát, és képes volt morális erőt mutatni az agresszióval szemben – tette hozzá a történész.
Sarna szerint, ha az oroszok megölnék Zelenszkijt és mártírrá válna akkor valószínű, hogy a zsidósága nem lenne figyelmen kívül hagyva.
Borítókép: MTI/AP/Ukrán elnöki sajtószolgálat
