Emine Dzsaparova nagyobb izraeli szerepvállalást sürget a válságban, miközben Jeruzsálem óvatosságra int, és igyekszik egyensúlyt teremteni Kijevvel és Moszkvával való kapcsolatai között — írja a Times of Israel.
Emine Dzsaparova ukrán külügyminiszter-helyettes az izraeli televíziónak adott pénteki interjújában Izrael „politikai támogatásának hiányát” fájlalta az Oroszországgal kialakult válság idején.
Panasza akkor hangzott el, amikor az orosz csapatok továbbra is tömegesen vonultak Ukrajna határainál, az Egyesült Államok invázióra figyelmeztetett, és a konfliktus vonalán zajló tűzváltások egy esetleges kelet-európai tűzvésztől való félelmet keltettek.
Izrael a válság idején igyekezett kiegyensúlyozottan viszonyulni Ukrajnához és Oroszországhoz is, de Ukrajna többször is kérte Izrael bevonását.
Izrael baráti kapcsolatot ápol Ukrajnával és meleg, de érzékeny kapcsolatokat Oroszországgal.
Izraelnek és Oroszországnak egyaránt érdeke Szíria, ahol Izrael az iráni befolyással szemben igyekszik fellépni, Oroszország pedig jelen van és szövetségben áll az Asszád-rezsimmel. A szíriai érdekek átfedése néha súrlódásokat okoz Moszkva és Jeruzsálem között.
Dzsaparova pénteken az izraeli 12-es csatornának azt mondta, hogy
Ukrajna megérti Izrael „érzékenységét Iránnal, Szíriával kapcsolatban – hogy az érdekeit tekintve egyensúlyt kell teremtenie Oroszországgal. Azonban úgy gondoljuk, hogy ez együtt jár a politikai támogatás hiányával Jeruzsálem részéről.
Elmondta, hogy Ukrajna meghívta Jair Lapid külügyminisztert, hogy látogasson el Kijevbe, „és Naftali Bennett miniszterelnök is, talán ő is ellátogat Ukrajnába”.
Dzsaparova „sokkolónak” nevezte az ukrajnai Krím 2014-es oroszbarát elfoglalását, de azt mondta, hogy az ukrán hadsereg azóta jelentősen javult.
A 2014-es háború „hatalmas lendületet adott nekünk ahhoz is, hogy megértsük, kik vagyunk, és mi a nemzeti identitásunk”
– mondta a 12-es csatorna tudósítójának, Efrat Lachternek.
„Nagyon fontos, hogy megértsük és érezzük, hogy felelősek vagyunk a jövőnkért, és felelősséggel tartozunk azért, hogy megvédjük magunkat. És ha ebben mások segítenek nekünk, azt nagyra értékeljük”
– mondta.
Elmondta, hogy inspirációt merített Izrael önvédelmi képességéből. Felidézte, hogy egy izraeli barátjától kapott egy nyakláncot bokszkesztyű medállal, amelyet az interjú alatt is viselt.
„Azt mondta nekem: ‘Te egy harcos vagy, harcolsz, ezért ezt magadnál kell tartanod. Szóval ez olyasmi, amit Izraelből vettem át, mint egy szimbólumot”
– mondta.
Hétfőn, izraeli látogatása során az izraeli Kan közszolgálati műsorszolgáltatóval beszélgetve Dzsaparova azt kérte, hogy
Izrael ahelyett, hogy feltételezné a háború közeledtét, inkább segítsen tárgyalni az Ukrajna és Oroszország közötti eszkalálódó feszültség enyhítéséről.
Akkor azt mondta, hogy
az Izraelből és más országokból érkező, az állampolgárok evakuálására irányuló felhívások pánikot keltenek, és ártanak az ukrán gazdaságnak, mivel a befektetők kivonják pénzüket az országból.
Izrael többször is arra kérte állampolgárait, hogy hagyják el Ukrajnát, evakuálási terveket készített arra az esetre, ha kitörne a háború, és terveket készített nagykövetségének Kijevből való elköltöztetésére.
Dzsaparova vasárnap találkozott Jair Lapid külügyminiszterrel, és közölte vele, hogy
Izraelnek „nagyobb szerepvállalást” kellene tanúsítania a válságban – jelentette a Kan.
Ukrán források azt mondták a csatornának, hogy Izrael jó kapcsolatai miatt Moszkvával és Kijevvel is jó helyzetben van ahhoz, hogy közvetítő szerepet töltsön be.
Lapid állítólag azt mondta Dzsaparovának, hogy
Izrael nem szereplője az orosz-ukrán konfliktusnak, ezért óvatosan jár el.
Az oroszországi születésű Yoel Razvozov idegenforgalmi miniszter vasárnap találkozott Oroszország izraeli nagykövetével, Anatolij Viktorovval.
„Izrael nem részese a konfliktusnak. Mint mindenki, mi is azt szeretnénk, hogy a helyzet nyugvópontra jusson”
– mondta Razvozov Viktorovnak.
Lapid a The Times of Israel című lapnak adott múlt szombati interjújában azt mondta, hogy
az, hogy egyik ország megszáll egy másikat, „nagyon 20. századi. Azt hittük, hogy ezen már túl vagyunk.”
Hozzátette, hogy
„valószínűleg óvatosabb leszek ebben a kérdésben, mint bármely más külügyminiszter a nyugati világban, mert olyan problémám van, ami senki másnak nincs, azaz két hatalmas zsidó közösség [Oroszországban és Ukrajnában], amelyeket meg kell tudnunk védeni. Támogatok mindenféle békés megoldást a kérdésben” –
, és felszólította a közvetítőket, hogy hallgassák meg mind az orosz, mind az ukrán aggodalmakat.
Tartózkodott Oroszország közvetlen bírálatától, elismerve Jeruzsálem érzékenységét Moszkvával való kapcsolatában.
„Határozottan ellenezzük, hogy bármely ország megszálljon egy másikat, és megpróbáljon nem csak területet, hanem a békésen megvitatandó problémák megoldását is meghódítani”
– mondta.
Csütörtökön Ukrajna megrovásban részesítette Izrael kijevi nagykövetét, miután Jeruzsálem segítséget kért Moszkvától izraeli állampolgárok evakuálásához háború esetén.
