Deborah Lipstadt antiszemitizmus-ügyi megbízottként való megerősítő meghallgatása előtt az Obama-kormányzat korábbi vezető tisztviselője felszólítja Bident, hogy koordinálja az egész kormányzatra kiterjedő megközelítést — írja a The Times of Israel.
Az antiszemitizmus elleni küzdelemre irányuló amerikai erőfeszítéseket hátráltatja, hogy a szövetségi ügynökségek egész sora nem rendelkezik összehangolt politikával – derül ki egy kedden közzétett jelentésből.
„Az Egyesült Államokban nincs egységes, az egész kormányzatot átfogó megközelítés az antiszemitizmus elleni küzdelemre, hanem inkább rögtönzött reakciók foltozása – a politikák és jogi keretek nagyrészt az erőszakra és vandalizmusra való reagálásra, a zaklatás elleni küzdelemre és az antiszemitizmus elleni globális küzdelemre összpontosítanak”
– érvelt Scott Lasensky, az Institute for National Security Studies „Washington and the New Battle Against Antisemitism” című jelentésének szerzője: The Executive Branch, Congress, and the Role of National Authorities” (A végrehajtó hatalom, a kongresszus és a nemzeti hatóságok szerepe) címmel.
A jelentés az INSS folyamatos, az amerikai antiszemitizmusról szóló sorozatának része, és néhány órával Deborah Lipstadt szenátusi külügyi bizottság előtti megerősítő meghallgatása előtt jelent meg, amelyen a külügyminisztérium antiszemitizmus elleni különleges megbízottjává történő kinevezéséről volt szó.
Az amerikai szövetségi hatóságok válasza „továbbra is túlnyomórészt reaktív”
– írta Lasensky, az Obama-kormányzat Izrael, Közel-Kelet és zsidó ügyekért felelős vezető politikai tanácsadója.
Bár az Egyesült Államokban a bűnüldözés decentralizált, a jelentés szerint
„a közbeszéd alakítása, a hírszerzés és a korai figyelmeztetés, a finanszírozás biztosítása, a biztonsági szférában a legjobb gyakorlatok kialakítása, valamint a megfigyelés és a nyilvános jelentéstétel szempontjából kulcsfontosságú a koherens nemzeti politika”.
Az elnök kritikus szerepet játszhat, különösen a nemzethez való beszédben és a kormányhivatalok erőfeszítéseinek összehangolásában.
A jelentés, amelyet egy volt Obama-kormánytisztviselő készített, a Trump-kormányzatnak a kérdéssel kapcsolatos intézkedéseit is kritikusan értékeli. Miközben Donald Trump korábbi amerikai elnök egy sor végrehajtási intézkedést írt alá a belföldi antiszemitizmus ellen, mégis úgy tekintettek rá, mint az antiszemitizmust tápláló „ártalmas eszmék egyik fő terjesztőjére”.
Lasensky azzal is érvelt, hogy Trump és a republikánusok inkább a globális antiszemitizmusra összpontosítottak, mint a jobboldali antiszemitizmusra és olyan hiánypótló területekre, mint az otthoni egyetemeken tapasztalható antiszemitizmus. Az adminisztráció arra is törekedett, hogy a cionizmusellenességet és a BDS-t egyenlővé tegye az antiszemitizmussal, amit sok zsidó és izraeli is oszt.
Trump mérföldkő volt ebben az erőfeszítésben a 2019 decemberében kiadott „Az antiszemitizmus elleni küzdelemről szóló végrehajtási rendelete”, amely az egyetemi kampuszokon tapasztalható antiszemitizmus elleni küzdelmet célozta, és amely a szövetségi hatóságokat felhatalmazta arra, hogy
minden szövetségi intézményben ugyanolyan erőteljesen lépjenek fel „az antiszemitizmusban gyökerező diszkrimináció tiltott formái ellen, mint a diszkrimináció minden más formája ellen”.
Eközben
a demokratáknak saját frakciójuk tagjaival kell szembenézniük, különösen a „Squad”-ban, a képviselőház hat progresszív képviselőjének szókimondó csoportjában, akiknek Izraellel szembeni kritikája átcsapott antiszemitizmusba
– állapította meg a jelentés.
Joe Biden amerikai elnök úgy lépett hivatalba, hogy támogatta „az antiszemitizmus elleni küzdelem átfogó megközelítését, amely komolyan veszi mind az azt kísérő erőszakot, mind az azt alátámasztó gyűlölködő és veszélyes hazugságokat”
– írta a szerző.
A jelentés lehetőséget lát arra, hogy Biden proaktívan lépjen fel az antiszemitizmus ellen. A Fehér Ház által vezetett ügynökségközi mechanizmust sürget a belügyi és nemzetbiztonsági szervek összehangolására. Arra is ösztönzi Bident, hogy 2021-es kijelentéseit következetes politikai retorikával képviselje a törvényhozók kétpárti csoportja előtt, amelyet az Unió helyzetéről szóló beszéd részeként lehetne elmondani.
Lasensky azt is szeretné, ha javulna a hírszerzési koordináció a belbiztonsági minisztérium, a helyi bűnüldöző szervek és a zsidó közösségi szervezetek között.
Rámutatott a holokausztról és az antiszemitizmusról szóló oktatásra vonatkozó szövetségi oktatási irányelvek hiányára.
A jelentés szerint a kongresszus is sokat tehet. A kétpárti munkacsoportokat ki lehet bővíteni, ahogyan a nyilvános meghallgatások és a törvényhozás is.
