Hatból egy magyar zsidó kötődik valamelyik vallási irányzathoz

„Csak zsidó”: Egy új tanulmány szerint a legtöbb európai zsidó nem tartozik semmilyen felekezethez — írja a Haaretz.

A 12 közösség körében végzett kutatás szerint az európai zsidók nagyobb valószínűséggel tekintik magukat vallási kisebbségnek, mint etnikai kisebbségnek, még akkor is, ha nem vallásosak.

A holokauszt emléke sokkal fontosabb szerepet játszik az európai zsidó identitásban, mint Izrael támogatása vagy az Istenbe vetett hit

– derül ki egy szerdán közzétett új tanulmányból.

„Az európai zsidók zsidó identitása: Mi, Miért, Hogyan” („The Jewish Identities of European Jews: What, Why and How”) című, az európai zsidó identitást vizsgáló londoni székhelyű Institute for Jewish Policy Research (JPR) által készített tanulmány szerint

az európai zsidók nagyobb valószínűséggel tekintik magukat vallási, mint etnikai kisebbségnek, annak ellenére, hogy a többségük nem vallásos.

A megállapítások az Európai Unió 12 országában a felmérés idején élő több mint 16 000 zsidótól gyűjtött adatokon alapulnak.

Bár a legtöbb európai zsidó részt vesz a peszáchi széderen és böjtöl a jom kipurkor, de nem jár rendszeresen zsinagógába, nem eszik kóser ételeket és nem tartják meg a sábátot. Az eredmények szerint

a fiatalabb európai zsidók sokkal nagyobb valószínűséggel ortodoxok vagy ultraortodoxok, mint idősebb társaik.

Az országos összehasonlításból kiderül, hogy Európában Belgiumban az ortodox zsidók aránya a legmagasabb, míg Spanyolországban a reform zsidóké.

Veszélyben az európai zsidóság jövője?

Dov Maimon szerint az európai zsidóság jövője azért is ködös, mert magának Európának a jövője is ködbe burkolózik.

A megállapítások 2018-ban gyűjtött adatokon alapulnak – az EU megbízásából az antiszemitizmussal kapcsolatos zsidó felfogásról és tapasztalatokról készült, korábban soha nem publikált tanulmány részeként. Az adatelemzést a JPR európai zsidó demográfiai csoportjának elnökeként tevékenykedő Prof. Sergio DellaPergola, akit széles körben a zsidó demográfusok dékánjaként ismernek, és Dr. Daniel Staetsky, a JPR vezető kutatója és az európai zsidó demográfiai csoport igazgatója végezte.

Az adatokat a következő országokban gyűjtötték: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Franciaország, Magyarország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság. Ezek közül Franciaországban és az Egyesült Királyságban vannak a legnagyobb zsidó közösségek, Dániában pedig a legkisebbek.

Íme néhány a legfontosabb megállapítások közül:

■ Az európai zsidók 5 százaléka vallja magát haredi (ultraortodox), 8 százaléka ortodoxnak, 15 százaléka pedig reform/progresszívnak. A többség azonban egyik felekezethez sem sorolja magát. A „személyes zsidóság kifejezésmódjai” listájának élén valóban a „csak zsidó” (38 százalék) áll, amelyet a „hagyományos” (24 százalék) követ.

Ezzel szemben az amerikai zsidókról májusban közzétett friss Pew-felmérés szerint az amerikai zsidók túlnyomó többsége (63 százalék) a következő három felekezet valamelyikével azonosul: Reform (37 százalék), konzervatív (17 százalék) és ortodox (9 százalék). A fiatalabb európai zsidók (16 és 29 év közöttiek) nagyobb valószínűséggel vallásosak, mint az idősebb európai zsidók (70 évesek és idősebbek). A fiatal európai zsidók 22 százaléka vallja magát haredi vagy ortodox vallásúnak, míg az idősebb európai zsidóknak csak 5 százaléka – akik sokkal inkább vallják magukat „csak zsidónak” (49 százalék).

A tanulmány e tekintetben szembetűnő különbségeket talált a 12 ország között. Míg Belgium teljes zsidó lakosságának 31 százalékát teszik ki a haredi zsidók (főként az antwerpeni nagy koncentrációjuknak köszönhetően), addig Dánia, Svédország és Spanyolország zsidó lakosságának kevesebb mint 1 százalékát teszik ki. Az ortodox zsidók körülbelül 10 százalékot tesznek ki Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban, de csak 1 százalékot Magyarországon. A progresszív/reform zsidók eközben Spanyolországban, Németországban és Hollandiában legalább 20 százalékot tesznek ki, de csak 8 százalékot Belgiumban és 5 százalékot Magyarországon.

■ A „holokausztra való emlékezés” és az „antiszemitizmus elleni küzdelem” vezetik az európai zsidó identitás leglényegesebb elemeinek listáját. Arra a kérdésre, hogy zsidó identitásuk mely elemei „nagyon fontosak” számukra, a válaszadók 78 százaléka jelölte meg a „holokausztra való emlékezést”, 73 százalékuk pedig az „antiszemitizmus elleni küzdelmet”.

■ A válaszadók valamivel több mint fele (51 százalék) jelölte be az „Izrael támogatása” opciót (körülbelül ugyanannyi, mint a „zsidó ünnepek megosztása a családdal”), míg csak egyharmaduk jelölte be az „Istenben való hitet” (körülbelül ugyanannyi, mint a „jótékonykodás” opciót).

■ Még ha nem is élnek vallásos életet, az európai zsidók nagyobb valószínűséggel tekintik magukat vallási kisebbségnek, mint etnikai kisebbségnek. A felmérésben a válaszadókat arról kérdezték, hogy vallásuk, kultúrájuk, neveltetésük, etnikai hovatartozásuk, származásuk vagy bármilyen más okból zsidónak tartják-e magukat. Azok körében, akik egyetlen választ jelöltek meg, a vallás volt a legnépszerűbb (35 százalék), ezt követte a származás (26 százalék), a kultúra (11 százalék) és a származás (10 százalék). A válaszadók mindössze 9 százaléka jelölte meg az etnikai hovatartozást (további 3 százalék jelölte meg a neveltetést).

Az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban a válaszadók nagyobb valószínűséggel vallották magukat zsidónak vallásuk szerint, mint a magyarországi, lengyelországi, svédországi és hollandiai válaszadók.

■ Az európai zsidók közül a belgák rendelkeznek a legerősebb zsidó identitással, a lengyelek pedig a leggyengébbel. A válaszadókat arra kérték, hogy egy egytől tízig terjedő skálán értékeljék zsidó identitásuk szintjét. Az átlagérték Belgiumban 8,8, míg Lengyelországban 6,4 volt. Belgium után Spanyolország és Olaszország (mindkettő 8,3), Franciaország (8,1) és az Egyesült Királyság (7,9) következett a sorban.

■ Az európai zsidók többsége részt vesz a peszáchi széderen és böjtöl Jom Kipurkor, de csak kisebbségük tartja be a többi kulcsfontosságú zsidó szertartást. A tanulmány szerint 74 százalékuk a legtöbb évben részt vesz a széderen, 62 százalékuk a legtöbb évben böjtöl Jom Kipurkor, de csak 47 százalékuk gyújtja meg a sábát gyertyáit a legtöbb péntek este, 34 százalékuk csak kóser húst eszik otthon, 23 százalékuk hetente vagy gyakrabban jár zsinagógába, és 15 százalékuk nem kapcsolja fel a villanyt sábátkor.

■ Ausztriában, Belgiumban, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban és Hollandiában a zsidók valamivel nagyobb arányban kötődnek Izraelhez, mint ahhoz az országhoz, ahol élnek, míg Dániában, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban a saját országukhoz való kötődés magasabb, mint Izraelhez.

A tanulmány szerzői megjegyzik, hogy az első országcsoportban az Izraelhez való nagyobb kötődést többek között az is magyarázhatja, hogy viszonylag sok a friss bevándorló, „akiknek az akkulturáció foka még nem érte el azt a szintet, amit idővel valószínűleg el fog érni”.

Amerikában a járvány alatt nem a hit felé, hanem ellene fordultak az emberek

Az úgynevezett „millenniumi korosztály” vezeti a szervezett vallástól való eltávolodást, miközben a világjárvány próbára teszi az amerikaiak hitét.