Amerikában a járvány alatt nem a hit felé, hanem ellene fordultak az emberek

Az úgynevezett „millenniumi korosztály” vezeti a szervezett vallástól való eltávolodást, miközben a világjárvány próbára teszi az amerikaiak hitét. 

Nem ritka, hogy az emberek nehéz időkben keresik Istent. Úgy tűnik azonban, hogy a koronavírus világjárvány idején éppen az ellenkezője történt, és több amerikai hagyta el a szervezett vallást – írja a CNBC.

A Pew Research Center a hónap elején közzétett felmérése szerint az amerikai felnőttek 29%-a mondta azt, hogy nincs vallási kötődése, ami 6 százalékpontos növekedést jelent 2016-hoz képest, és a „milleniumi generáció” vezette ezt a változást.

Egyre több amerikai mondta azt is, hogy egyre ritkábban imádkozik. A Pew Research által május 29. és augusztus 25. között megkérdezettek mintegy 32%-a mondta, hogy ritkán vagy soha nem imádkozik. Ez a szám a csoport által 2007-ben megkérdezettek 18%-ához képest emelkedett.

„Az amerikai társadalomban a 21. században eddig megfigyelhető szekularizációs változások nem mutatják a lassulás jeleit” – mondta Gregory Smith, a Pew Research Center kutatási igazgatóhelyettese az eredményekről szóló jelentésben.

A tendencia arra késztet több vallási vezetőt, hogy új utakat találjon az ezredfordulósok elérésére és bevonására.

„Használom a Facebookot, az Instagramot, a Twittert, a Snapchatet, a TikTokot, a történeteket, mindenféle dolgot, hogy oda menjek, ahol az emberek vannak, és ez az, ahol sok fiatal van” – mondta Joseph Martin tiszteletes.

A 61 éves Martin jezsuita katolikus pap New Yorkban és az America Magazine főszerkesztője. Azon vallási vezetők közé tartozik, akik a járvány csúcspontján, amikor az imahelyek kénytelenek voltak bezárni kapuikat, felkarolták a közösségi médiát.

Még ha a templomok újra is nyitnak szerte az Egyesült Államokban, a látogatottság csak lassan emelkedik. A Hartford Institute for Religion Research által vezetett, novemberben közzétett tanulmány szerint a személyes látogatottság átlagosan 12%-kal csökkent az elmúlt 18 hónapban.

Bár ez a tendencia aggodalomra ad okot az egyházak számára, Martin szerint egyben ébresztőként is szolgál a vallási vezetők számára, hogy finomítsák a tagokkal való kapcsolattartás módját.

A New York-i East End zsinagógában Joshua Stanton rabbi a járvány alatt „felturbózta” a beszédeit.

„A prédikációim egyre rövidebbek, és egyre nyitottabbak” – mondta Stanton.

A 35 éves Stanton több teret teremt a tagoknak arra is, hogy vitatkozzanak egymással.

A New York-i Fletcher Esbaugh divattervező, aki nemrég tért át a zsidó hitre, azt mondta, hogy a vitatkozást élvezi a legjobban az East End Temple-ben.

Míg sok fiatal elhagyja a szervezett vallást, Esbaugh azután fogadta el a judaizmust, hogy sok évvel ezelőtt néhány közeli barátja révén megismerkedett a zsidó hagyományokkal. Esbaugh nem vallásosan nőtt fel, de azonnal érezte az összetartozás és a kiteljesedés érzését.

„A zsidóságban lelki és intellektuális teljesség érzését és a világban elfoglalt helyem megértését találtam meg. A folyamatos kérdésfeltevés és az eszmék megkérdőjelezése a judaizmuson keresztül teljesít ki engem” – tette hozzá.

A vallás visszaszorulását jelzi az is, hogy Amerika egyik legrégebbi presbiteriánus gyülekezeti háza bejelentette, hogy a 221 év óta aktív templom végleg bezárja kapuit.

Az egyik legnagyobb visszaesést az episzkopális egyház mutatta az Egyesült Államokban, amely az elmúlt években egyre több progresszív reformot hajtott végre.

„Ha nem állunk ki a tradícióinkért, akkor nem lesz jövőnk” — Yoram Hazony a Neokohnnak

Az izraeli filozófus a Neokohnnak elmondta, hogy miért fontos, hogy a konzervatívok vállalják a küzdelmet a szélsőséges ideológiákkal szemben. Hajdú Tímea interjúja.