Az USA kihátrált a vitatott energetikai projektből.
Az Európai Uniót a rekordmagas földgázárak szorongatják, és Oroszországot az export növelésére szólítják fel – ez azonban nem jelenti azt, hogy minden új csővezetékprojekt könnyen eladható.
Az EastMed gázvezeték – egy 6 milliárd eurós projekt, amelynek célja az volt, hogy az Izrael és Egyiptom partjainál található lelőhelyekről egy 1250 kilométeres, Cipruson és Görögországon keresztül vezető csővezetéken keresztül szállítson gázt az európai piacokra – gyakorlatilag meghalt, miután az Egyesült Államok visszavonta a támogatását mögüle.
A probléma az volt, hogy a projekt kizárná Törökországot – a földközi-tengeri vezeték legkézenfekvőbb útvonalát -, és hogy egyre nehezebben lenne eladható egy olyan időszakban, amikor az EU célja, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.
Egy Görögországnak a hónap elején küldött dokumentumban Washington környezetvédelmi okokra hivatkozott a döntésében, hogy nem támogatja többé a „nem zöld” energiaprojekteket, továbbá a projekt gazdasági és kereskedelmi életképességének hiányára, és a tisztviselők szerint arra is, hogy a projekt csak feszültségeket okozna a térségben.
A gázvezeték a Ciprus, Görögország és Törökország között a tengeri határok és a tengeri olaj- és gázkitermelés miatt régóta fennálló feszültségekhez kapcsolódik; Törökország azzal provokálta Ciprust és az EU-t, hogy Ciprus körül fúrásokat végzett olyan területeken, amelyekről azt állítja, hogy vagy a ciprusi törökökhöz, vagy Törökország kontinentális talapzatához tartoznak, továbbá Líbiával is aláírt egy határmegállapodást, amelyet Görögország és Ciprus egyszerűen „tengeri rablásnak” tekint.
A projektet korábban támogatta a Trump-kormányzat és Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök is – de mind az Egyesült Államokban, mind Izraelben új kormányok vannak, amelyek kevésbé lelkesednek az ötletért.
„Az EastMed gázvezeték megszűnésével megszűnik a feszültségek egyik fő oka a térségben, mivel eggyel kevesebb olyan terület lesz, ahol Törökország úgy érzi, hogy a regionális fejlemények beszorítják”
– mondta Emre Peker, az Eurasia Group kockázatelemző cég Törökország- és EU-szakértője.
„Bár a gázösszeköttetés mindig is inkább politikai vágyálom volt, mint egy reális projekt, mégis hozzájárult az instabilitáshoz Ankara haragjának felkorbácsolásával. Enélkül Ankara hajlamosabb lesz az enyhülésre a régióban”
– mondta.
„Ha [az izraeli gázt] Európába akarnák vinni, azt csak Törökországon keresztül lehetne megtenni”
– mondta Recep Tayyip Erdoğan török elnök újságíróknak az elnöki hivatal által kedden közzétett átirat szerint.
„Van még remény egyelőre. Leülhetünk és beszélhetünk a feltételekről”
– mondta.
Faiz Sucuoğlu is, aki a sziget északi, szakadár ciprusi török részének miniszterelnöke „ostobaságnak” nevezte a projektet, és üdvözölte annak bukását.
„Törökország szempontjából nagyon is ésszerű azt hinni, hogy ez egy diplomáciai győzelem, amelyet olyan módszerek alkalmazásával értek el, amelyeket minden regionális és más szereplő elítélt”
– mondta Constantinos Filis, a Globális Ügyek Intézetének igazgatója és a görögországi Amerikai Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora.
„A legaggasztóbb az, hogy Törökország megérthette, hogy az USA gyakorlatilag azt mondja, hogy „destabilizálhatjátok a térséget, és ezért hibáztathatnak benneteket, de a nap végén mi ezt is figyelembe véve, olyan döntést hozunk, amely kielégít benneteket”.”
Cipruson is vegyes érzésekkel fogadták az amerikai lépést.
Nicos Anastasiades ciprusi elnök szerint „szomorú, hogy egyesek örülnek annak, hogy a projekt kivitelezését állítólag leállították”.
Az EastMed vezeték a világ egyik leghosszabb és legmélyebben fekvő víz alatti vezetéke lett volna, amely évente 9-12 milliárd köbméter földgázt – Európa ellátásának mintegy 10 százalékát – lett volna képes szállítani, ami segíthetett volna csökkenteni az EU orosz gáztól való függőségét.
A projektet azonban a kezdetektől fogva bonyodalmak övezték, és kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy van-e értelme pénzügyileg és műszakilag. Olaszország például, ahol a vezetéknek ki kellett volna kötnie, hivatalosan soha nem csatlakozott.
Tavaly izraeli és görög tisztviselők közölték, hogy mérlegelik az EastMed gázvezeték Ciprus megkerülésével, Egyiptomon keresztül történő átvezetésének tervét.
Egyiptom és Izrael emellett is külön megállapodást írt alá az izraeli gáz szállításáról, ami szintén aláásta az EastMed ügyét.
„Az EastMed vezeték megépítése vagy meg nem építése nem befolyásolja a gáztartalékok Európába történő szállítását, mert az egyiptomi lehetőség hatékonyabbnak és életképesebbnek tűnik” – mondta George Tzogopoulos, a Nemzetközi Európai Tanulmányok Központja, egy francia agytröszt vezető kutatója.
