Economist: Mitől olyan idegesek a németek az atomenergiával kapcsolatban?

A 2021-es év vége vegyes híreket hozott a német atomenergia-ellenesek számára – írja a The Economist.

December 6-án az észak-németországi Brokdorf atomerőműve előtt a 36 éves működése óta minden hónapban összegyűlt aktivisták csoportja pezsgőre cserélte a megszokott termoszait. December 31-én ugyanis a Brokdorf, amelynek megépítése a német történelem legdurvább tiltakozásait váltotta ki, egyike volt annak a három atomerőműnek, amelyet végleg lekapcsoltak. A maradék hármat pedig az év végéig tervezik bezárni.

Aztán jött a hideg zuhany sokak számára.

December 31-én éjfél előtt, hónapokig tartó huzavona után az Európai Bizottság közzétette az energiaügyi tervezetét, amely a földgázt és az atomenergiát fenntarthatónak minősítette, de feltételekhez kötötten.

Robert Habeck alkancellár, a Zöldek társelnöke „zöldre-mosásnak” nevezte a tervezetet, a biztonsággal és a nukleáris hulladékkal kapcsolatos aggályokra hivatkozva. A kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselője a nukleáris energia támogatóit pedig (nevetséges módon) az oltásellenesekhez hasonlította.

Németországban egykor az atomenergiáé volt a jövő. Ez még azelőtt volt, hogy az 1970-es évek közepén megjelent volna az országban a világ legkitartóbb atomenergia-ellenes mozgalma.

Jan-Henrik Meyer, a Max Planck Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet munkatársa szerint, ellentétben más országok környezetvédelmi csoportjaival, a németországi zöldek közvetlenül az atomellenes kampányból nőttek ki. Ennek elvei vezérelték tevékenységüket a tartományi parlamentekben és az országos parlamentben is, ami abban csúcsosodott ki, hogy 2000-ben az SPD-Zöld koalíció úgy döntött, végleg lemond az atomenergiáról. Angela Merkel 2010-ben részben visszavonta ezt a döntést.

Kevesebb mint egy évvel később, a japán fukusimai atomerőművi katasztrófát követő hatalmas tiltakozások közepette aztán politikai karrierje legnagyobb fordulatát hajtotta végre, és beleegyezett abba, hogy 2022-ig leállítja az összes németországi atomerőművet.

A kritikusai szerint ez katasztrofális döntés volt. Az atomenergia alig jár szén-dioxid-kibocsátással, és a megújuló energiaforrásokkal ellentétben állandó energiát biztosít. Az elektromos autókra való áttérés és a tiszta hidrogén iránti igény pedig még több villamos energiát igényel majd.

Elektromosság plusz zöld hatalom: ez az új szocializmus

Németországban a zöld államhatalom fogja meghatározni, hogy mire lesz áram és mennyi: az áramszolgáltatás lesz a totális tervezés és ellenőrzés tökéletes eszköze.

Sok német tagadja, hogy az atomerőművek megszüntetése miatti káros-anyag kibocsátás magasabb lenne, mint amilyen egyébként lett volna.

„Egyértelmű az összefüggés az atomerőművek bezárása és a megújuló energiaforrások megjelenése között”

– mondja Simon Müller, az Agora Energiewende nevű agytröszt németországi igazgatója.

Az a koalíció, amely 2000-ben az atomenergia leállítására törekedett, a németországi Energiewende, azaz energiafordulat részeként hatalmas támogatásokat vezetett be a megújuló energiaforrások számára. Ha a támogatások ártottak is a német fogyasztóknak, akik sokáig Európa legdrágább áramával kellett, hogy szembenézzenek, a világ többi része profitált az így elérhetővé tett olcsóbb napelemekből és szélturbinákból.

De német Sonderweg (különleges út) az energiapolitikában nem felel meg az eltérő történelmű, politikájú és energiamixű országok ízlésének. Franciaország az atomenergiára esküszik, ahogy számos közép-európai ország is ebben látja a szénről átállás lehetőségét.

Sokan nehezményezik Berlin ujjal mutogatását az atomenergiával kapcsolatban, különösen akkor, amikor Németország növeli a földgáz-importját Oroszországból.

Németország valószínűleg nem fogja megpróbálni a Bizottság javaslatait felülbírálni: ehhez az uniós országok nagy többségére lenne szükség. De nem fogják eltéríteni az atomenergia-ellenes, földgázpárti irányvonalától: a Bizottságnak nincs közvetlen beleszólása az országok választásába ha energiáról van szó. Miközben az EU a 2050-ig megvalósítandó szén-dioxid-mentességre irányuló törekvéseinek megvalósítását célzó jogszabályokon dolgozik, és a téli energiaválságtól való félelem egyre nő, ezek az újévi viták nagyobb vitákat vetítenek előre.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Földgázválság fenyegeti Európát — mi lesz ha a tél vége előtt elfogy a gáz?

Hogyan fogja Európa, amely energiájának nagy részét importálja, gázkatasztrófa nélkül átvészelni a telet, különösen, ha a szezon a szokásosnál hidegebbnek vagy hosszabbnak bizonyul