Készüljön fel az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldásának méltatására – figyelmeztetett szerdán Rijád Malki, a Palesztin Hatóság külügyminisztere, aki felszólította a nemzetközi közösséget, hogy kényszerítse Izraelt az 1967 előtti vonalakra való visszavonulásra.
„Sürgős a helyzet, mert ennek a konfliktusnak van olyan megoldása, amely ma még elérhető, holnap már nem lesz életképes” – mondta Malki az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktussal foglalkozó havi ülésén — számol be a The Jerusalem Post.
„A kétállami megoldásnak nem arra van szüksége, hogy az ágya mellett valaki vigasztaló szavakat mondjon. Azért van szüksége önökre, hogy megmentsék.”
„Ha nem érzik ennek a sürgősségét, készüljenek fel arra, hogy részt vegyetek ennek a megoldásnak a temetésén, egy ilyen halál minden következményével együtt, amely emberek millióinak, palesztinoknak és másoknak az életére is kihat” – mondta Malki.
A konfliktus megoldását célzó békefolyamat elhúzódó hiánya közepette beszélt.
Malki azt mondta az ENSZ BT-nek, hogy hiba volt várni bármilyen lépéssel, mintha az idő lehetővé tenné, hogy a kérdés magától megoldódjon.
„Komolyan állíthatja valaki, hogy várnunk kellene arra, hogy Izrael készen álljon arra, hogy magától véget vessen a megszállásnak, hogy egy nap bölcsebben ébredjen, és úgy döntsön, hogy meggondolja magát?” – tette fel a kérdést.
„Van valaki ennél az asztalnál, aki úgy gondolja, hogy ez racionális vagy nyerő stratégia?” – tette fel a kérdést.
1991-ben az izraeliek és a palesztinok nem azért nem vettek részt a madridi konferencián, mert akartak, hanem, mert úgy érezték, hogy nincs más választásuk – magyarázta Malki.
Ha Jichák Sámir, a korábbi izraeli miniszterelnök megengedhette volna magának, a konferenciára soha nem került volna sor, mondta Malki.
Harminc évvel később ugyanezt a fajta nyomást kell alkalmazni, hogy Izraelt rákényszerítsék egy nemzetközivé tett békefolyamatra – mondta.
Malki felszólította az ENSZ BT-t, hogy látogasson el Ciszjordániába, hogy saját szemével láthassa a helyzetet.
Malki szerint a status quo fennmaradása esetén csak az történne, hogy a Földközi-tenger és a Jordán folyó között élőknek választaniuk kellene az egyállami megoldás két különböző formája között. A választási lehetőségek csak egy apartheid állam és egy minden polgára számára fenntartott állam között lennének – tette hozzá.
„Elfogadják-e ezt az apartheidet a 21. században, vagy megtérnek a folyó és a tenger között mindenki számára szabadságot és egyenlő jogokat biztosító egyállami megoldás híveihez? Ezek lennének az elfogadható lehetőségek” – mondta Malki.
Az ENSZ BT ülésén beszélt, amelyet Anniken Huitfeldt, norvég külügyminiszter vezetett, akinek országa januárban a havonta rotációs rendszerben az ENSZ BT soros elnökségét tölti be.
„Helyesebb útra kell terelnünk a helyzetet” – mondta.
A konfliktus megoldásának sürgősségét hangsúlyozandó magas szintű képviseletet kért az ülésen, az egyetlen két ország, amely külügyminisztert küldött, Ghána és a Palesztin Hatóság volt.
Oroszország azt kérte, hogy a megbeszéléseket az ENSZ, az Európai Unió, Oroszország és az Egyesült Államok alkotta kvartett égisze alatt folytassák le.
Kína szintén nemzetközi békefolyamatot sürgetett. A korábbi békefolyamatok mindegyikét az Egyesült Államok közvetítette a nemzetközi közösség támogatásával.
A Palesztin Hatóság a Trump-adminisztráció idején, amikor megszakította kapcsolatait Washingtonnal, megtagadta az Egyesült Államokat mint közvetítőt. A Biden-kormányzattal helyreállította kapcsolatait, de nem törekedett tárgyalások lefolytatására, Joe Biden, amerikai elnök pedig ragaszkodott országa vezető szerepéhez a konfliktus tekintetében, de nem terjesztett elő békekezdeményezést.
