114 éve ezen a napon született Teller Ede.
Teller Budapesten látta meg a napvilágot 1908. január 14-én. A budapesti Műegyetemen, a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizika fakultásán folytatta a tanulmányait, 22 évesen doktorált. Doktori téziseit a hidrogénatom és ionizált hidrogénmolekulával kapcsolatos vizsgálatok képezték. Ezt követően Göttingenben dolgozott.
1934-ben a Rockefeller Alapítvány támogatásával több neves európai intézetet és kutatót – Niels Bohrt Koppenhágában, Enrico Fermit Rómában – látogatott meg.
1934-ben hagyta el Németországot, a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével.
Dolgozott a Londoni Egyetemen és Koppenhágában, majd 1935-ben érkezett az Amerikai Egyesült Államokba már, mint kiemelkedő szakember. A Washington University professzora lett, s figyelme fokozatosan fordult a magfizika felé. 1941-42-ben a Columbia Egyetem professzora volt.
Ekkor kezdődtek az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése, és ezáltal a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943 februárjától a Los Alamosi Kutatóközpont munkatársa, később társigazgatója, ahol az első hidrogénbomba elkészült.
1952-53-ban a kaliforniai Berkeley Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953-1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Fontos szerepe volt a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratóriumnak, az USA második nukleárisfegyver-kutató intézetének 1952. évi megalapításában. Az ezt követő négy évtizedben ez lett a legfontosabb üzem, ahol az Egyesült Államok termonukleáris fegyvereit gyártották.
1954-től 1958-ig, majd 1960 és 1975 között a Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, 1958 és 1960 között igazgatója. 1975-től a a Hoover Intézet főmunkatársa.
1952. november elsején a csendes-óceáni Enewetak-atollon sikerrel próbálták ki a Teller Ede és Stanislaw M. Ulam által kidolgozott fúziós fegyvert, amelynek robbanóereje 10 millió tonnányi TNT-vel volt egyenértékű.
Utóbb a világ első termonukleáris fegyverének megalkotását Tellernek tulajdonították, akit az USA-ban csak a „hidrogénbomba atyja”-ként emlegettek.
Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek.
Hirosima hagyatéka című könyve magyarul is megjelent. Az 1989-90-es kelet-európai rendszerváltozást követően bekapcsolódott a magyar tudományos és társadalmi életbe, gyakran jött Magyarországra, ahol előadásokat tartott és konferenciákon vett részt.
Mintegy harminc egyetem és tíz akadémia tiszteletbeli doktora volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteletbeli tagjává, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1991-ben avatta díszdoktorává. Eredményeit hatvan díj és kitüntetés ismerte el. 1997 decemberében a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a legkiemelkedőbb tudományos-kulturális teljesítmények elismeréseként adományoznak.
2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. 2003-ban George Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság-érdeméremmel tüntette ki.
Teller Stanford-ban hunyt el 2003. szeptember 9-én.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
