A hidrogénbomba atyja, aki még időben menekült el a nácik elől: Teller Ede

114 éve ezen a napon született Teller Ede.

Teller Budapesten látta meg a napvilágot 1908. január 14-én. A budapesti Műegyetemen, a karlsruhei vegyészmérnöki karon, a müncheni, majd a lipcsei egyetem fizika fakultásán folytatta a tanulmányait, 22 évesen doktorált. Doktori téziseit a hidrogénatom és ionizált hidrogénmolekulával kapcsolatos vizsgálatok képezték. Ezt követően Göttingenben dolgozott.

1934-ben a Rockefeller Alapítvány támogatásával több neves európai intézetet és kutatót – Niels Bohrt Koppenhágában, Enrico Fermit Rómában – látogatott meg.

1934-ben hagyta el Németországot, a Zsidó Kimenekítő Tanács segítségével.

Dolgozott a Londoni Egyetemen és Koppenhágában, majd 1935-ben érkezett az Amerikai Egyesült Államokba már, mint kiemelkedő szakember. A Washington University professzora lett, s figyelme fokozatosan fordult a magfizika felé. 1941-42-ben a Columbia Egyetem professzora volt.

Ekkor kezdődtek az Egyesült Államokban a kutatások az atombomba kifejlesztése, és ezáltal a II. világháború mielőbbi befejezése érdekében. 1943 februárjától a Los Alamosi Kutatóközpont munkatársa, később társigazgatója, ahol az első hidrogénbomba elkészült.

1952-53-ban a kaliforniai Berkeley Egyetem Sugárzási Laboratóriumának konzultánsa, 1953-1970 között ugyanitt fizikaprofesszor. Fontos szerepe volt a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratóriumnak, az USA második nukleárisfegyver-kutató intézetének 1952. évi megalapításában. Az ezt követő négy évtizedben ez lett a legfontosabb üzem, ahol az Egyesült Államok termonukleáris fegyvereit gyártották.

1954-től 1958-ig, majd 1960 és 1975 között a Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, 1958 és 1960 között igazgatója. 1975-től a a Hoover Intézet főmunkatársa.

1952. november elsején a csendes-óceáni Enewetak-atollon sikerrel próbálták ki a Teller Ede és Stanislaw M. Ulam által kidolgozott fúziós fegyvert, amelynek robbanóereje 10 millió tonnányi TNT-vel volt egyenértékű.

Jogos volt-e a Rosenberg házaspár kivégzése?

Julius Rosenberget ideológiai beállítottsága révén hamar megtalálta az NKVD., akik Juliust mindössze pár nappal az 1941. decemberi Pearl Harbor elleni japán támadás után szervezték be.

Utóbb a világ első termonukleáris fegyverének megalkotását Tellernek tulajdonították, akit az USA-ban csak a “hidrogénbomba atyja”-ként emlegettek.

Elsősorban a magfizika, a termonukleáris folyamatok elméletében elért kutatási eredményei jelentősek.

Hirosima hagyatéka című könyve magyarul is megjelent. Az 1989-90-es kelet-európai rendszerváltozást követően bekapcsolódott a magyar tudományos és társadalmi életbe, gyakran jött Magyarországra, ahol előadásokat tartott és konferenciákon vett részt.

Mintegy harminc egyetem és tíz akadémia tiszteletbeli doktora volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1990-ben választotta tiszteletbeli tagjává, az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1991-ben avatta díszdoktorává. Eredményeit hatvan díj és kitüntetés ismerte el. 1997 decemberében a Magyarság Hírnevéért díjjal tüntették ki, 2001-ben elsőként kapta meg a Corvin-lánc kitüntetést, amelyet a legkiemelkedőbb tudományos-kulturális teljesítmények elismeréseként adományoznak.

2002-ben elvállalta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) nemzetközi tanácsadó testületének tiszteletbeli elnöki tisztét. 2003-ban George Bush amerikai elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság-érdeméremmel tüntette ki.

Teller Stanford-ban hunyt el 2003. szeptember 9-én.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Megvan, ki alakítja Teller Edét az új Nolan filmben

Christopher Nolan Oppenheimer életrajzi filmje, amelynek szereplőgárdájában már Cillian Murphy, Robert Downey Jr., Matt Damon és Emily Blunt is szerepel, három újabb nagy névvel bővült.