Az Egyesült Államok engedélyt adott Dél-Koreának egy iráni vállalatnak járó kártérítés kifizetésére, ami valószínűleg Amerika gesztusa Irán felé a nukleáris tárgyalások előmozdítása érdekében.
Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala a hét elején „különleges engedélyt” adott Dél-Koreának arra, hogy kifizesse az iráni kormányhoz kötődő Dayyani Holdings vállalatot. Az összeget nem határozták meg, de Szöul 2018 óta 63 millió dollárral tartozik a vállalatnak, amelyet az Iránnal szembeni amerikai szankciók miatt nem fizettek ki.
A lépés napokkal azután történt, hogy Csoi Jong-kun dél-koreai külügyminiszter-helyettes találkozott Robert Malley amerikai iráni különmegbízottal, valamint a bécsi tárgyalások iráni és európai küldöttségével.
Irán szerint Dél-Korea mintegy 7 milliárd dollárral tartozik olajszállítmányokért, amelyeket nem fizetett ki, miután Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kilépett az iráni megállapodásból, és „maximális nyomást gyakorló” szankciókat vezetett be.
A nyolcadik fordulónál tartó bécsi tárgyalások azt célozzák, hogy az Egyesült Államok és Irán visszatérjen a 2015-ös közös átfogó cselekvési tervhez (JCPOA), amely korlátozta Irán atomprogramját, cserébe a szankciók 2030-ig történő fokozatos feloldásáért.
A megállapodásban résztvevő nyugati országok csalódottságuknak adtak hangot a tárgyalások lassúsága miatt, ugyanakkor azt mondták, hogy történt némi előrelépés.
A Dél-Koreát érintő szankciómentesség az Egyesült Államok gesztusa lehet Irán felé a tárgyalások előrehaladása érdekében.
Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter szerint Irán és a világhatalmak még messze vannak a megállapodástól.
„A tárgyalások folyamatban vannak. Lassúak, túl lassúak, és ez olyan szakadékot teremt, amely veszélyezteti egy olyan megoldás megtalálásának esélyét, amely tiszteletben tartja minden fél érdekeit” – mondta Jean-Yves Le Drian egy parlamenti meghallgatáson.
„December végén történt némi előrelépés, de még mindig messze vagyunk a tárgyalások lezárásától”.
Jeruzsálem különösen ellenzi a szankciók feloldását a JCPOA tapasztalataiból fakadó aggodalom miatt, hogy a pénzeket az Izrael határain lévő iráni megbízottakhoz fogják eljuttatni.
Az elmúlt napokban Bécsben folytatott tárgyalások középpontjában Iránnak a szankciók megszüntetésének ellenőrzésére vonatkozó követelései álltak, valamint az Egyesült Államok garanciája arra, hogy a következő elnök tiszteletben tartja a megállapodást – jelentette a Tasnim iráni hírügynökség.
Joe Biden amerikai elnök azonban jogilag nem tudja garantálni, hogy utódja mit fog tenni.
Amióta az Egyesült Államok kilépett az atomalkuból, Irán többször is megszegte azt, uránfém fejlesztésével és nemrég elérte a 60 százalékos urándúsítást, olyan lépésekkel, amelyeknek nincs hiteles polgári felhasználása.
Az iráni megállapodásban részt vevő világhatalmak arra törekednek, hogy az iszlám köztársaság ne dúsítsa az uránt 90%-os, fegyverminőségűre.
