Újranyitják Európa egyik legrégebbi zsidó tanházát

A normandiai Rouen neve a történelem órákról ismerősen csenghet számunkra: itt ítélték el, és égették el Jean D’Arcot, a 100 éves háborúban kulcsszerepet játszó francia lovag nőt. Az viszont egészen a hetvenes évek közepéig nem tudhattuk, hogy itt milyen jelentős zsidó élet folyt a 11. és a 15. század között. A Rásbám (Smuel ben Meir rabbi, 1085-1158) tanházának és egy titokzatos, föld alatti zsidó városrésznek a véletlen felfedezése fordított a helyzeten – amely idén végre ismét látogathatóvá válik a nagy közönség számára.

Az épület falainak héber feliratainak egyik így szól: „Tündököljék ez a ház” – ez adta a mai elnevezését, ami franciául Maison Sublime. Ezt magyarul Gyönyörű háznak is fordíthatnánk.

Ezt a Gyönyörű házat azonban 2001-ben bezárták. 2017-ben egy kis időre megnyitották néhány jelentősebb munkálat végett. Ekkor még volt itt pár csoportos látogatás. Ez után azonban bezárt a bazár, és csak most 2022-ben, a 800.000 eurós renoválása után fogják ismét megnyitni a publikum számára. A műemlékvédelemnek a talajvíz problémájával kellett megküzdenie, amely jelentősen veszélyeztette az egész hely biztonságát.

Az irdatlan összegből azonban futotta egy liftre is, valamint a helyiségek megvilágítására és modern muzeográfiai elemek létesítésére. Négy éves késéssel, idén tavasszal várható a nyitás.

Az üzemeltető is megváltozik. A korábbi tulaj, a mellette lévő Törvény Palota átadta a kulcsot a városházának. Az önkormányzat pedig az érdeklődésre való tekintettel hetente több idegenvezetéses kirándulást ígér ezen a hétköznapi helyen 8-12 eurós tarifáért. Borítékolható, hogy zsidó turisták bővel lesznek. De mégis, miért érdemes felkeresni ezt a nagyközönség számára egyébként alig ismert, föld alatti épületegyüttest?

A nagy felfedezés

1976-ben egy véletlen folyamán felfedeztek a roueni Törvény Palota bejárata előtti udvar alatt a zsidó tanházat. A földalatti építménynek az egyik boltíve omlott be felette lévő burkolat felújításai munkálatok során. Hála Istennek, hogy Raymond Bosquain munkálatvezető kőfaragó mester volt, így képes volt felbecsülni a talált épület igazi értékét és jelentős összegeket sikerült megmozgatnia az archeológiai feltárások érdekében.

Így tárult fel nem csupán Európa egyik legrégebbi ránk maradt zsidó épülete, hanem egyben egy évszázadok alatt feledésbe merült helyi zsidó lakosság élete is.

1976-ban Norman Golb kutató Jeruzsálemben egy tanulmányt is írt, amely szerint Rouen a 12. századi franciaországi zsidók egyik legfontosabb központja volt.

Zsidók Rouenben

Rouen Franciaország második legjelentősebb kereskedő városa volt a 12. században. Rouen felvirágoztatásához nagyban hozzájárultak a zsidó kalmárok is, akiknek aranyéletük volt egészen a 15. századi progromokig, majd pedig a Franciaországból történő kiűzetésükig.

A nagy talány

A régészek tanakodtak azon, hogy mégis mit találtak: egyesek egy zsidó előkelő otthonának vélték, mások pedig egy ősi rabbinikus tanháznak. Azonban nemcsak ócska romokról van itt szó, hanem konkrétan egy kis városrészt láthatunk a házak oldalfalaival és ablakmélyedéseivel. A képzeletünk pedig szárnyalhat: miféle titokzatos zsidó negyed rejtőzhet a föld alatt. Ehhez nem fér kétség, hiszen a falakra vésett zsidó nevek (Josué, Isaac, Jacob) mellett a királyok könyvének egy sorát is felfedezték: ez a ház tündököljön. Ilyet magánház falaira a zsidók sosem írtak, emiatt valószínűbb, hogy egy rabbinikus iskolát találták meg. A román stílusban megépült tanház kőfaragásainak tanulmányozásából a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy nagyvalószínűséggel ugyanaz az építész építette, mint aki Boscherville apátságot is. Az, hogy minden kőből van egyben egyfajta kontrasztot is jelent Rouen városának hagyományos építészetével, amely a rendkívül szép, színes faházai miatt vált a turisták kedvencévé. A történészek szerint a korabeli város közepén volt a zsidó negyed, a mostani Rue aux Juifs utcában. Északon volt a tanház, délen pedig a város zsinagógája.

Rásbám tanháza

Rouen rabbija, Chmouel Lubecki szerint Rásbám tanházát találták meg. Ő Rási (Slomo ben Jichák rabbi, 1040-1105) unokája volt, és a Talmud kommentárjai rendkívül fontosak még a mai tanulók számára is. Ezáltal kiderült, hogy a közismert középkori champagnei, normand, és párizsi zsidó közösségek után Rouenben is jelentősebb zsidó közösség élt. 5000-6000 zsidó választotta ezt a várost otthonául,  akiknek mégis hűlt helyüket találjuk a 15 században, amikor is a tanházat betemetve, közvetlen  mellé oda építették a mai Törvénypalotát.

Christine de Cintré, a Városi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója elmondása szerint a megnyitást már nagyon várják a zsidó közösségek. Nemcsak a franciák, de a világ más-más részén lévő zsidók is

Napjaink

Napjainkban roueni zsidó életét a helyi chábád garantálja. Az itteni zsidó egyetemisták miatt került előtérbe a város. Számukra biztosítanak kóser étkezést, esti zsidó tanulást, valamint az ünnepek megtartását.

Az asszimiláció szószólója, aki halálba ment a közösségéért

A mai napig nem tudni, hogy Bernstein Béla miért nem fogadott el semmilyen segítséget, amikor a magyar vidéki zsidóság sorsa megpecsételődni látszott.