Franciaország elítélte pénteken, hogy előző nap Irán rakétát indított a világűrbe, miközben folytatódnak és haladással kecsegtetnek az iráni atomprogramról újrakezdett tárgyalások.
Párizs szerint a rakétaindítás ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231. határozatával – derül ki a francia külügyminisztérium közleményéből, amely hozzáteszi: „Ezek a tevékenységek annál is inkább sajnálatosak, mert akkor történnek, amikor előrehaladást észlelünk a bécsi atomtárgyalásokon”.
Irán csütörtökön jelentette be, hogy rakétát bocsátott fel a világűrbe a fedélzetén három űrkutatási eszközzel.
„Tekintettel arra, hogy nagy a hasonlóság az űreszközöket célba juttató technológiák és a ballisztikus rakéták között, ez az indítás is az eleve aggasztó iráni ballisztikusrakéta-program sikerei közé tartozik. A védelmi minisztérium szerepe a rakétaindításban a két program közötti szoros kapcsolatról tanúskodik”
– olvasható a közleményben.
„Ez a rakétaindítás a december 24-i ballisztikus rakétakísérletet követi, amely ellentétes az ENSZ BT 2231. határozatával, amely felszólítja Iránt, hogy ne hajtson végre atomfegyverek hordozására alkalmas ballisztikus rakétákkal kapcsolatos tevékenységeket”.
A minisztérium leszögezte, hogy a nemzetközi közösség továbbra is aggódik az iráni program miatt. Egyúttal felszólította Teheránt, hogy „tartsa tiszteletben kötelezettségeit (…), közöttük azokat, amelyek a kényes fegyverek és technológiák átadására vonatkoznak”.
Az iráni védelmi minisztérium szóvivője pénteken az állami televízióban bejelentette, hogy sikertelen volt a rakomány Föld körüli pályára állítása, mert a rakéta nem tudta elérni a szükséges sebességet. Mint mondta, a másodpercenként szükséges 7600 méter helyett a rakéta csak 7350 méter/másodperces sebességig jutott.
Bécsben november óta folytatódnak a tárgyalások az iráni atomprogramról 2015-ben kötött megállapodás megmentésére Teherán és a még részes nagyhatalmak (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és Kína) között. A tárgyalások egyik célja az Egyesült Államok visszaléptetése a szerződésbe, amelyet Washington egyoldalúan felmondott, és ismét bevezette az atomalku keretében – a program drasztikus csökkentéséért cserében – korábban feloldott szankciókat.
