Miért eszik sok amerikai zsidó kínai étteremben karácsonykor?

Minden évben ilyenkor egy kézzel írt felirat terjed a zsidó Facebook oldalakon: “Az Amerikai Kínai Éttermek Szövetsége szeretné kifejezni köszönetét a Zsidó Népnek. Nem értjük teljesen az étkezési szokásaitokat… De büszkék és hálásak vagyunk, hogy az Istenetek ragaszkodik hozzá, hogy kínai ételt egyetek karácsonykor”.

Az ünnepi üzenet minden valószínűség szerint kitaláció, de a mögötte álló hagyomány már nem annyira.

„Nem találtunk bizonyítékot arra, hogy ez a kép hiteles vagy sem. Ez egy városi folklór. De ez nem számít, mert az üzenet vicces, és ez csak azt mutatja, hogy a jelenség valós” – mondja Joshua Eli Plaut, az „A Kosher Christmas: ‘Tis the Season to be Jewish” című könyv szerzője, a New York-i Metropolitan Synagogue rabbija.

Máig nem tudjuk, hogy az üzenet valós-e, vagy csak egy jó vicc

Bár a zsidó szövegek nem írják elő, hogy karácsonykor bármit is csináljunk, nemhogy kínai ételt együnk, az amerikai zsidók már régóta előveszik az evőpálcikákat december végén, miközben a keresztények az ünnepi halászlevet eszik.

„Vannak akik kínai étterembe mennek, mások elvitetik az ételt, amit jiddisül ojszesszennek neveznek” – ezt már egy 1903-as kiadvány írja a New York-i East Side-on élő zsidók gyakorlatáról karácsony este, a trend azonban ennél is régebbre nyúlik vissza, a 19. század végén kezdődött a kelet-európai bevándorlók korai hullámával.

„A zsidók és a kínaiak voltak a két legnagyobb nem keresztény bevándorló közösség Amerikában” – mondta Jennifer Lee, a „The Fortune Cookie Chronicles: Kalandok a kínai ételek világában” című könyv szerzője, „ők voltak azok, akik nem tartották a keresztény ünnepeket, így az éttermeik karácsonykor is nyitva voltak”.

Plaut szerint az első dokumentált példája annak, amit ma „zsidó karácsonyként” ismerünk angolul, egy 1935-ös New York Times-cikkre vezethető vissza, amely egy Eng Shee Chuck nevű étteremtulajdonost említett, aki lo mein-t vitt egy Newark-i zsidó gyermekotthonba, ami példa arra, amit Plaut „karácsonyi micvának” nevez.

Egy 1922-ben megjelent ros hásáná-i jókívánság a jiddis nyelvű Forverts újságból

A kínai éttermek korai vonzereje részben abban rejlett, hogy az éttermek – sok olasz étteremmel ellentétben – nem rendelkeztek keresztény dekorációval, magát a kínai ételt pedig sokan azért fogadták el, mert sok zsidó azt hitte (vagy akarta hinni), hogy a tojástekercs és hasonlók kóserek.

„A falakon nincsenek keresztény szimbólumok” – mondta Plaut. „Nincs hús és tejtermék keveredése, és ugyan van sertéshús, de az bonyolult kínai nevet mögé van rejtve, így a gyanútlan zsidó fogyasztó nem szembesül egyenesen vallásjogi kihágásával” – emlékeztet Plaut, aki emlékeztet, hogy innen ered a „biztonságos tréfli” kifejezés. Nem látszik, amikor megeszed, tehát rendben van. A párolt pot sticker pedig a kreplach megfelelőjének tűnik”.

A kóserság látszólagos betartásán túl az újonnan érkezett zsidó bevándorlók számára más szempontok is felmerültek. Lee megjegyezte, hogy három-négy generációval ezelőtt a zsidók öntudatosak voltak az Amerikában betöltött pozíciójukkal kapcsolatban. A kínai éttermekben pedig nem ítélkező tömegre találtak, akik örültek a vendégszeretetüknek.

“A kínaiak nem nézték le a zsidókat, mint kevésbé amerikaiakat a nyugatiasság szempontjából, mert a zsidók sokkal közelebb álltak ahhoz, hogy valódi amerikaiakként tekintsenek rájuk” – mondta Lee. “Ez is nagyon egzotikus és kozmopolita volt.”

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát bejövetele előtt készítette és a szombati munkatilalmak miatt előre beidőzítve jelent meg oldalunkon.

Miért olyan idegesítőek sokaknak a karácsonyi dalok?

A felmérések szerint az amerikaiak egy része ki nem állhatja az ilyenkor a magyar plázákban is folyamatosan játszott karácsonyi zenéket.