Az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség kiújulása közepette Ukrajna vezetője párhuzamot vont nemzete és a zsidó nép között egy kijevi zsidók által szervezett rendezvényen – írja a Jewish Telegraphic Agency.
„Tudjuk, milyen az, amikor nincs saját államunk. Tudjuk, mit jelent fegyverrel a kézben, saját életünk árán megvédeni a saját államunkat és földünket”
– mondta Volodimir Zelenszkij, Ukrajna zsidó származású elnöke beszédében.
Zelenszkij, a színész és humorista, akit 2019-ben sok mérsékeltnek köszönhetően választottak elnökké, akik azt remélték, hogy enyhíteni fogja az Oroszországgal fennálló konfliktust, a kijelentéseket a harmadik alkalommal megrendezett kijevi zsidó fórumon tette, amelyet az Ukrajnai Zsidó Konföderáció több partnerrel közösen szervez.
„Az ukránok és a zsidók egyaránt nagyra értékelik a szabadságot, és egyformán azon dolgoznak, hogy államaink jövője a mi kedvünkre váljon, és ne az legyen, amit mások akarnak nekünk. Izrael gyakran példát mutat Ukrajnának”
– mondta Zelenszkij, aki a COVID-19 járvány miatt online tartott rendezvényen elhangzott beszédében nem említette külön Oroszországot.
Ukrajna izraeli nagykövete, Jevgen Kornyijcsuk a Times of Israel című izraeli napilapnak elmondta továbbá, hogy Ukrajna elismerheti Jeruzsálemet Izrael fővárosának – amelyet Izrael az elmúlt években intenzíven szorgalmazott – bizonyos „biztonsági feltételek” teljesülése esetén. Kornyijcsuk nem részletezte ezeket a feltételeket, és nem válaszolt a Jewish Telegraphic Agency erre vonatkozó kérdéseire.
A Haaretz idézte a nagykövetet, aki azt mondta: „Egyetlen külügyminiszter vagy nagykövet sem nevezheti Jeruzsálemet másnak, mint Izrael fővárosának”.
Nem tisztázott azonban, hogy Kornyijcsuk bejelentése azt jelenti-e, hogy Ukrajna hivatalosan elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosaként. Tavaly Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna kereskedelmi iroda megnyitását fontolgatja Jeruzsálemben, ami azonban még nem történt meg. Azt is mondta, hogy a nagykövetség Jeruzsálembe költöztetése „jelenleg nincs napirenden”.
Az Izrael és Ukrajna közötti biztonsági együttműködés érzékeny kérdés a zsidó állam számára, mivel Izraelnek biztonsági érdeke fűződik ahhoz, hogy konstruktív kapcsolatot tartson fenn Oroszországgal, amely a legjelentősebb katonai erő Szíriában. Izrael, amely szintén szoros kapcsolatokat ápol Ukrajnával, eddig igyekezett semleges maradni a kelet-európai vitában.
Oroszország a nyugati hírszerző ügynökségek szerint mintegy 100 000 katonát vonultatott fel az ukrán határ mentén, ami aggodalomra ad okot az ottani harcok kiújulásával kapcsolatban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki az orosz inváziót a kisebbségek, köztük a zsidók ukrán „fasisztáktól” való védelmét célzó akcióval indokolta, nemrégiben Izraelre is hivatkozott országa Ukrajnával való konfliktusa kapcsán. Putyin az év elején egy televíziós interjúban azt javasolta, hogy az ukránok és az oroszok lényegében ugyanaz a nép, és egyesülniük kellene, ahogyan a zsidóknak is Izraelben.
Isaac Herzog izraeli elnök is részt vett a kijevi fórumon, és beszédében az antiszemitizmus elleni küzdelem szükségességére összpontosított.
„Soha nem válhatunk önelégültté, ha erőszakkal fenyegetnek vagy gyűlölködő támadásokat intéznek a testvéreink vagy bármely emberi lény ellen”
– mondta Herzog.
„Azt is meg kell ismételnünk, hogy ez nem csak zsidó kérdés. Ha hagyjuk, hogy elharapózzon, az antiszemitizmus az végül az intolerancia és a gyűlölet más formáiba torkollik. Megmérgezi társadalmunkat és mindannyiunknak kárt okoz”.
A nacionalista érzelmek újjáéledése Ukrajnában megterhelte Izrael kapcsolatait az országgal, különösen akkor, amikor az ukrán államban olyan emberekről emlékeznek meg, akik a második világháborúban a náci Németország oldalán harcoltak. Az orosz uralom ellen harcoló hazafiaknak tekintett Sztepan Bandera és Roman Shukhevych személyeit szobrokkal és utcanevekkel ünneplik Ukrajnában, anélkül, hogy megemlítenék csapataik bűnrészességét a holokausztban és más atrocitásokban.
A korábbi ukrajnai izraeli nagykövet, Joel Lion heves bírálatokat fogalmazott meg az ukrán tisztviselőkkel szemben ebben a kérdésben, többször és nyilvánosan kijelentve, hogy a náci kollaboránsokkal kapcsolatos intézkedéseik „megdöbbentőek és erkölcstelenek”.
Tavaly az ukrán külügyminisztérium válaszolt, amikor Gennagyij Nadolenko, Ukrajna tel-avivi diplomáciai képviseletének vezetője azt tanácsolta Jeruzsálemnek, hogy maradjon ki az „ukrán politika belügyeiből”, „kontraproduktívnak” minősítve Izrael tiltakozását a kérdéssel kapcsolatban.
Címlapkép: NATO/Flickr