Izraelnek fel kell készülnie a háború és szankciók elől menekülő ukránok és oroszok hullámára

Ellentétben a 2014-es ukrán-orosz háborúval, amely csak Ukrajna keleti határának kis részét érintette, egy teljes körű invázió esetén garantált egy kiterjedt menekültválság – írja a The Jerusalem Post.

Izraelnek azonnal fel kell készülnie az ukrán és orosz menekültek hullámának befogadására, ha Oroszország lerohanja Ukrajnát.

Az amerikai hírszerző ügynökségek arra figyelmeztetnek, hogy Moszkva száz zászlóaljnyi katonát vezényelt Ukrajna keleti határaira egy esetleges 2022 eleji nagy offenzívára. A 2014-óta tartó konfliktus az ukrajnai Donbász régióban drámaian megnövelték az alijázást mind Ukrajnából, mind Oroszországból. Harmincezer ukrán érkezett 2014 és 2018 között Izraelbe, míg Oroszországból közel 40 000, ami meghaladja az előző évtized összesen 36 800 orosz bevándorlójának a számát.

A 2014-es háborúval ellentétben, amely csak Ukrajna keleti határának kis részét sújtotta erőszakkal, egy teljes körű invázió garantált menekültválságot eredményezne.

Az American Jewish Year Book 2019 szerint körülbelül 200 000 ukrán jogosult alijázni a visszatérési törvény alapján. Bár közölük a legtöbben nem vallják magukat zsidónak, és sokan halachikusan sem azok, mégis a törvény alapján menekülők tízezrei kérhetik az izraeli állampolgárságot.

Ezzel párhuzamosan a súlyos nyugati szankciók is arra ösztönözhetik az alijázásra jogosult 600 000 orosz állampolgár közül néhányat, akik szintén többnyire nem zsidók, hogy fontolóra vegyék a kivándorlást.

Alig egy héttel azután, hogy Antony Blinken külügyminiszter azzal fenyegetőzött, hogy egy orosz invázió „olyan nagy hatású gazdasági szankciókat váltana ki, amelyek meghozatalától a múltban tartózkodtunk”, Josep Borrell, az EU külügyi vezetője pedig bejelentette: „Minden Ukrajna elleni agresszió politikai következményekkel és magas gazdasági költséggel járna Oroszország számára”. Ennek megfelelően bármilyen orosz-ukrán háború Oroszország pénzügyi összeomlását idézné elő.

Megtámadják-e az oroszok Ukrajnát? — Sz. Bíró Zoltánt kérdeztük

Az Oroszország-szakértő beszélt a Neokohnnak az ukrán-orosz feszültség hátteréről és a lehetséges forgatókönyvekről.

Sergio DellaPergola izraeli demográfus becslése szerint jelenleg mintegy 426 700 nem zsidó izraeli állampolgár, ami a lakosság alig 5%-a. Az egykori Szovjetunióból érkezett bevándorlók és leszármazottaik teszik ki gyakorlatilag ezek többségét. Bár az izraeli főrabbinátus gyakran tesz megjegyzéseket az egykori Szovjetunió területéről érkező bevándorlókra – Jichák Josef szefárd főrabbi tavaly például „vallásellenes kommunistákként” írta le őket -, Naftali Bennett kormánya egyedülállóan szimpátiát gyakorol feléjük.

A Jiszráel Béjtenu, a kifejezetten az oroszajkú bevándorlók érdekeit képviselő párt irányítja a pénzügyminisztériumot, míg az összes haredi frakció az ellenzékben ül.

Mivel a Sász és az Egyesült Tórai Judaizmus egyre inkább a Likuddal szövetkezik, a Bennett kormányát uraló centrista és baloldali szekuláris pártok (azaz a Jes Atid, a Kék és Fehér, a Munkáspárt, a Merec) valószínűleg örömmel vennék, a Izrael demográfiájának megváltozásával járó politikai előnyöket.

Hasonlóképpen, az Izraeli Munkápárt is üdvözölte az 1990-es évek posztszovjet alijázásáit, azt jósolva, hogy ez ellensúlyozni fogja a Likud mizrahi bázisát. Mind a Munkápárt 1992-es elsöprő parlamenti győzelme, mind Ehud Barak 1999-es sikeres miniszterelnöki kampánya az oroszajkú szavazókra támaszkodott. Az orosz-izraeliek azonban később egyre inkább a szekuláris nacionalizmus hívei lettek.

Akár úgy dönt Bennett kormánya, hogy a halachikusan nem zsidó ukrán és orosz bevándorlók hullámának befogadása kívánatos, akár nem, fel kell készülnie egy menekültválságra, amely heteken belül bekövetkezhet.

Ez azt jelenti, hogy azonnal többletforrásokat kell elkülöníteni a bevándorlók befogadására, vagy a másik végletet jelentő esetben át kell fogalmazni a visszatérési törvényt.

Zelenszkij: Ukrajna a NATO “előretolt állása” lesz egy nagyszabású orosz támadás esetén

“Megértjük, hogy ha nagyszabású háború lesz, az áldozatok ezreit, százezreit, millióit jelenti, ezért ezt mi, mint civilizált emberek, nem akarjuk” – mondta az ukrán elnök.