Egy történelmi jelentőségű bírósági döntés rávilágít arra, hogy Kína hogyan használta fel a kémkedést arra, hogy katonai és gazdasági előnyre tegyen szert Amerikával és a világ többi részével szemben.
Az amerikai kémelhárítás tisztviselőinek 2018-ban sikerült kicsalniuk Kínából Yanjun Xu magas rangú kínai hírszerzőtisztet, majd elérni, hogy adják ki az Egyesült Államoknak, hogy bíróság elé álljon, amiért megpróbálta ellopni azt a fejlett repülőgép-hajtómű technológiát, amelyet Kína hadserege nagy nehezen próbált kifejleszteni – írja a 1945.
Ez az ügy csak a legutóbbi a Peking által folytatott kémkedési műveletek sorában, amelyek célja ipari és katonai titkok ellopása az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől, partnereitől, sőt Oroszországtól is – ez a lopás lehetővé tette, hogy Kína hadserege gyorsan kiépítse kifinomult fegyverarzenálját.
November 5-én egy szövetségi esküdtszék elítélte Xut – a Kínai Kommunista Párt elsődleges hírszerző ügynökségének, a Jiangsu tartományi Állambiztonsági Minisztérium (MSS) hatodik irodájának helyettes osztályvezetőjét – „gazdasági kémkedés és üzleti titkok ellopására irányuló összeesküvés és annak kísérlete” miatt.
A kínai hírszerző tiszt egy olyan műveletet koordinált, amelynek célja az volt, hogy hozzáférjen a General Electric Aviation kompozit repülőgép-hajtóművek ventilátorához, egy olyan technológiához, amelyet egyetlen más cég sem tudott reprodukálni.
2017-ben David Zhenget, a GE Aviation alkalmazottját megkereste egy kínai egyetemi professzor, hogy tartson előadást a Nanjingi Repülési és Űrhajózási Egyetemen. A megkeresés a LinkedInen keresztül történt, amely a kínai hírszerzés számára a külföldi célpontok, köztük az amerikaiak azonosításának egyik bevett módszerévé vált.
Bár a GE Aviationnek szigorú szabályai vannak az ilyen előadásokra vonatkozóan, Zheng figyelmen kívül hagyta azokat, és anélkül utazott Kínába, hogy munkáltatójának szólt volna – írja a 1945.
Zhengnek a bemutatója során technikai problémái adódtak a laptopjával, amelyen öt GE Aviation dokumentum volt. A házigazdák felajánlották segítségüket, és egy kínai hallgató egy pendrive-ot helyezett Zheng számítógépébe – ami nyilvánvalóan arra irányult, hogy rosszindulatú programot helyezzenek be vagy lemásolják a merevlemezt -, és „megoldotta” a problémát.
Miután az FBI megállapította, hogy Zheng nem szolgáltatott ki önként semmilyen titkos információt, a GE Aviation alkalmazottja együttműködött az ügynökséggel, hogy kicsalogassák Xut Kínából. Ez 2018-ban sikerült is nekik. Xut Belgiumban letartóztatták, és ő lett az első kínai hírszerzőtiszt, akit kiadtak az Egyesült Államoknak.
Az FBI és az igazságügyi minisztérium szerint Xu 2013 óta több álnevet használt, hogy amerikai és harmadik országbeli légiközlekedési vállalatokat és az adott terület szakértőit célba vegye. Akadémiai ürüggyel Kínába hívta őket, majd kémkedésre csábította őket.
Az Egyesült Államok legfőbb kémelhárító szervének becslése szerint Peking évente 200-600 milliárd dollár értékben lop el gazdasági titkokat az Egyesült Államoktól.
Kína nemzetbiztonsági törvénye szerint minden kínai állampolgár és cég köteles együttműködni a Kínai Kommunista Párttal nemzetbiztonsági kérdésekben. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a külföldi cégekkel üzletet kötő kínai vállalatoknak meg kell osztaniuk a kínai hadsereggel vagy hírszerző szolgálatokkal az általuk megszerzett technológiát vagy információt – írja az 1945.
Hasonlóképpen a tudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai projekteken dolgozó kutatók és posztgraduális hallgatók is kötelesek megosztani kutatásukat Pekinggel.
Azonban nem csak az amerikai cégek válhatnak célpontokká – írja a szerző. Az év elején jelentették, hogy a Rubin Design Bureau-t, Oroszország egyik fő tengeralattjáró-tervezőjét kibertámadás érte, amelyet valószínűleg Kína nevében hajtottak végre. 2012-ben két orosz akadémikust börtönbe zártak, mert nukleáris rakétákkal kapcsolatos információkat adtak át a kínai hírszerzésnek.
