Hét hónap telt el azóta, hogy Antony Blinken, amerikai külügyminiszter értesítette Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét a Biden-kormányzat tervéről, miszerint újra megnyitja az amerikai konzulátust Jeruzsálemben, de Washington nem adott határidőt arra vonatkozóan, hogy mikorra tervezi a lépés megvalósítását.
Egy amerikai diplomata, egy korábbi magas rangú amerikai tisztviselő és egy másik, az ügyet ismerő forrás a héten a The Times of Israel című izraeli lapnak azt mondta, hogy a Biden-kormányzat gyakorlatilag félretette a Donald Trump korábbi elnök által 2019-ben bezárt palesztinok melletti de facto misszió újraélesztésére irányuló törekvését.
Végleges döntés még nem született, és a hivatalos külügyminisztériumi vonal továbbra is az, hogy a Biden-kormányzat „továbblép a jeruzsálemi konzulátus újranyitásának folyamatában”, de a három forrás megerősítette, hogy ilyen folyamat nem indult el.
Sőt, még a kormányzatnak a konzulátus újranyitását lelkesebben támogató tagjai is a palesztinok mindennapi életét jobban befolyásoló politikára helyezték át a hangsúlyt – mondta a korábbi magas rangú amerikai tisztviselő.
A nyilvánvaló fordulatot Izrael jelentős ellenállása váltotta ki, amelynek alá kellene írnia a lépést.
És mivel Izrael már készül a Biden-kormánnyal való harcra, amiért az ragaszkodik ahhoz, hogy Bécsben kimerítse a diplomáciai utat az iráni atomalku felélesztése érdekében, az Egyesült Államok nem akar egy második frontot nyitni azzal, hogy a konzulátus újranyitásával egyelőre előrehalad, mondta az ügyet ismerő forrás.
Trump 2019-es döntése nem zárta be teljesen a nyugat-jeruzsálemi Agron utcai épületet. A diplomatái továbbra is ott dolgoznak, bár egy újonnan létrehozott palesztin ügyekért felelős egység (PAU) égisze alatt. Ez a részleg azonban a városban lévő amerikai nagykövetség egyik alosztálya, amit a palesztinok az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolataik leépítésének minősítettek.
David Friedman, az Egyesült Államok korábbi izraeli nagykövete, aki elősegítette a konzulátus bezárását, azzal indokolta a lépést, hogy a régi misszió Izrael-ellenes elfogultsággal rendelkezett, és hogy jelentései néha ellentmondtak azoknak a feljegyzéseknek, amelyeket Washington az amerikai nagykövetségtől kapott. Azzal, hogy a táviratokat egyetlen forráson keresztül irányítják, az üzenetek koherensebbek lesznek – érvelt Trump követe.
A lépés kritikusai szerint ez Izrael-központú, elfogult tudósításokhoz vezetett, amelyek megfosztották a washingtoni döntéshozókat a hitelesebb palesztin szemlélettől. Ráadásul az amerikai konzulátussal évtizedekig tartó rendszeres kapcsolattartás után a Palesztin Hatóság megszüntette a munkát az ott állomásozó diplomatákkal, ami az első naptól kezdve korlátozta a PAU hatékonyságát.
Blinken májusi bejelentését követően azonban a Palesztin Hatóság megkezdte a bojkott megszüntetését, Abbász pedig beleegyezett, hogy több találkozót tartson a nagykövetség akkori ügyvivőjével, Michael Ratney-val, valamint a PAU vezetőjével, George Nollal.
Hogy a Palesztin Hatóság rugalmasabb politikája a konzulátus újranyitására vonatkozó tervek háttérbe szorulása ellenére is érvényben marad-e, nem világos, de addig is Washington tett egy jelentős, bár csendes lépést a Trump előtti jeruzsálemi status quo visszaállítása érdekében.
Az elmúlt hónapokban a PAU elkezdett önállóan jelenteni Washington felé – erősítette meg a három forrás a The Times of Israelnek.
A külügyminisztérium nem kívánta kommentálni az ügyet.
„Ez nem tökéletes megoldás, és továbbra is szeretnénk, ha a konzulátus teljes mértékben újra működne, de mivel ez nem fog egyhamar bekövetkezni – ha egyáltalán bekövetkezik -, ez egy fontos változás, amely nem fogja feldühíteni az izraelieket” – mondta az ügyet ismerő forrás.
Arra a kérdésre, hogy mit várnak a megrekedt folyamattól a Palesztin Hatóságnál, a forrás felvetette, hogy a hivatalos kormányzat kétértelműségre törekvő politikája a kérdésben azt mutatja, hogy Washington felismerte, hogy Rámalláh nem fogadja el az átmeneti megoldást.
„Ez jelenleg nem szerepel a prioritási listán, bár ez a későbbiekben változhat – talán amikor Jáir Lapid külügyminiszter lesz a miniszterelnök” – mondta a forrás.
Lapid, a centrista pártvezető, akit 2023 augusztusában Naftali Bennett miniszterelnök helyére szánnak, nyilvánosan a konzulátus újranyitásának engedélyezését ellenző kormányzati állásponthoz csatlakozott. Egy, az ügyet ismerő tisztviselő azonban az év elején azt mondta a The Times of Israelnek, hogy Lapid megváltoztatta álláspontját, miután Blinken kezdetben azt a benyomást keltette, hogy Jeruzsálem ellenállása csak az időzítés miatt van, és hogy a konzulátus újranyitása lehetséges lesz, amint az új kormány elfogadja a költségvetést – ami novemberben meg is történt.
A Washington Institute for Near East Policy kutatója, David Makovsky a nyilvánvaló fordulatot magyarázva azt mondta:
„Lapid nem akar indokot adni a koalíció egyetlen pártjának sem arra, hogy ne támogassa a 2023-as rotációs megállapodást”.
„A Bennett-kormány valóban meg van győződve arról, hogy az ellenzéki Benjamin Netanjahu a konzulátus újranyitásával kapcsolatos bármilyen hajlandóságot arra használja majd ki, hogy a jeruzsálemi izraeli szuverenitás iránti elkötelezettség hiányát bizonygassa. És amikor az emberek azt gondolják, hogy az egész politikai jövőjük forog kockán, az kompromisszumkész álláspontokhoz vezet” – mondta Makovsky, aki John Kerry akkori amerikai külügyminiszter főtanácsadójaként segítette a 2013-2014-es izraeli-palesztin béketárgyalások elősegítését.
„Az amerikai vélemény az, hogy be akarják bizonyítani, hogy a palesztin álláspont eljut a washingtoni döntéshozókhoz” – mondta. „Ezért a leglogikusabb következtetés az, hogy kreatív utakat keresnek a kérdés megkerülésére. A Washingtonba történő közvetlen jelentéstétel ötlete – ha pontos – biztosítaná, hogy a palesztin kérdéssel kapcsolatos értékelések szűretlenül jussanak el Washingtonba”.”
