A zsinagógát Magdalában tárták fel, egy kiemelkedő zsidó településen, amely Josephus Flavius történész és zsidó lázadóvezér fő bázisa is, és Mária Magdaléna születési helye is volt – írja a The Jerusalem Post.
Egy 2000 éves zsinagógát fedeztek fel a galileai Magdala ókori zsidó településen – jelentette be vasárnap a Haifai Egyetem. Ez már a második zsinagóga a Második Szentély korából, amelyet a Magdala néven is ismert városban tártak fel, amely hely mind Flavius Josephus zsidó-római történetíró írásaiban, mind pedig az evangéliumokban Mária Magdolna születési helyeként kiemelkedő szerepet játszik.
„Egy második zsinagóga felfedezése ezen a galileai településen rávilágít a környéken élő zsidók társadalmi és vallási életére és azt tükrözi, hogy szükség volt egy, a Tóra olvasására és tanulmányozására, valamint a társadalmi összejövetelekre szánt épületre”
– mondta Dina Avshalom-Gorni, az ásatások egyik vezetője.
„El tudjuk képzelni, ahogy Mária Magdolna és családja a többi magdalai lakossal együtt az itteni zsinagógába járt, hogy részt vegyen a vallási és közösségi eseményeken”
– mondta Avshalom-Gorni.
A Kr. u. 1. században Magdala volt Joszéf ben Mattitjáhu (Josephus Flavius) fő bázisa is, amikor a rómaiak elleni galileai lázadás parancsnokaként szolgált, mielőtt megadta volt magát nekik.
Az újonnan felfedezett zsinagóga négyzet alakú, bazaltból és mészkőből épült. Egy főteremből és két másik helyiségből állt. A főteret fehér vakolattal vonták be, és a falak mentén kőpadok álltak, amelyeket szintén vakolat borított. Az egyik kisebb teremben kőpolc állt. A szakértők szerint ez a Tóra-tekercsek tárolására szolgálhatott.
