A Bundeswehr tagjai búcsúztatták Angela Merkel kancellárt. A „Grosser Zapfenstreich” a legmagasabb katonai ceremónia amit egy civil személy számára tarthatnak – írja a DW.
Merkel csütörtök este rövid, komoly beszédében köszönetet mondott a németeknek, és arra szólította fel őket, hogy „könnyedséggel” közelítsenek az élethez, és optimistán tekintsenek országuk jövőjére.
„Tizenhat év Németország kancellárjaként tele volt eseményekkel, gyakran nagy kihívásokkal – politikailag és emberileg is”
– mondta.
„A többszörös válságok megmutatták a nemzetközi együttműködés fontosságát a világ előtt álló kihívások kezelése során”
– folytatta.
A kancellár hozzátette, hogy „különösen a világjárvány elmúlt két éve” megmutatta, „mennyire fontos a politikai vezetőkbe, a tudományba és a közbeszédbe vetett bizalom”.
A demokrácia – mondta Merkel – szintén a bizalmon, a szolidaritáson, egymás meghallgatásán és a tényeken is alapul”.
„Szeretném Önöket arra bátorítani, hogy a jövőben más emberek szemszögéből is tekintsenek a világra”
– zárta beszédét.
Merkel mindössze a harmadik német kancellár, akit ilyen nagy katonai ceremóniával, a „Zapfenstreich”-el tüntettek ki. Helmut Kohl, 1982 és 1998 között kereszténydemokrata kancellár volt az első. Ő a szülőföldjén, Rajna-vidék-Pfalzban található Speyer-i székesegyházat, az UNESCO világörökség részét képező dómot választotta az ünnepség helyszínéül. Az 1998 és 2005 közötti szociáldemokrata kancellár, Gerhard Schröder szülővárosában, Hannoverben rendezte meg az ünnepséget.
Mióta a kormány és a parlament 1999-ben Bonnból Berlinbe költözött, a legtöbben nem a beszédekre, hanem a zenére emlékeznek a legjobban. A katonai zenekar által játszott zenét a kitüntetett személy választja ki. Az elmúlt években a német tisztviselők kérései a jazztől a rockig terjedtek.
Merkel választásai kifejezetten „németesek” voltak, és nagy figyelmet keltettek, mert úgy tűnt, hogy a politikus mögött álló nőbe is bepillantást engednek.
A mintegy 20 percig tartó állami szertartás a porosz militarizmus 16. századi alapításáig nyúlik vissza, és a 19. században állandósult.
A nemzeti himnusz elhangzása után a katonák dobpergés kíséretében távoztak, búcsút véve a kancellártól, és lezárva a német történelem egy újabb fejezetét.
