Két éven belül már harmadszor támadták meg a natanzi urándúsítót Iránban?

Az izraeli Moszad vagy valaki más próbálta meg szabotálni az iráni Natanz nukleáris létesítményeket 2020 júliusa óta harmadszorra? – tette fel a kérdést Yonah Jeremy Bob a The Jerusalem Postban.

A jelentések még mindig ködösek, de szombat estére a narratívák a következők voltak: Irán egy előre tervezett légvédelmi gyakorlatot hajtott végre, amelynek semmi köze a szabotázshoz; lelőtt egy támadó drónt, amellyel meghiúsított egy szabotázskísérletet; Natanz egy meg nem határozott részén nem volt áram és internet – ami azt jelentheti, hogy a szabotázskísérlet sikeres volt, de az Iszlám Köztársaság még mindig próbálja eltussolni.

Natanzot 2020 júliusában, majd áprilisban is robbanóanyaggal elkövetett szabotázsakció érte.

A 2020 júliusi támadás sikeresebb volt, és megsemmisítette a föld feletti nukleáris létesítmény nagy részét.

Az áprilisi támadás pedig egy földalatti telephely centrifugáit és számos közművét semmisítette meg, de csak körülbelül négy hónapig késleltette az irániakat.

Érdekes módon az áprilisi támadásra a bécsi nukleáris tárgyalások kezdetén került sor.

Ha a mostani esemény is támadás volt, akkor az az új nukleáris tárgyalások első hetének végén történt.

Mind 2020 júliusában, mind idén áprilisban Irán kezdetben megpróbálta tagadni, hogy támadás történt volna, illetve tagadni annak sikerét, amíg a Jerusalem Post meg nem jelentette, hogy a támadások sikeresek voltak és súlyos károkat okoztak.

Izrael és az USA „B-tervet” dolgoz ki, ha nem folytatódnának az iráni nukleáris tárgyalások

A stratégiai csoport videoértekezletén a jeruzsálemi tisztviselők állítólag alternatívát sürgettek a 2015-ös paktum felelevenítésére való támaszkodás helyett. Washington több szankciót javasolt.

A Post és más médiumok jelentései nyomán aztán Teherán kénytelen volt elismerni, hogy nukleáris létesítményeit valóban támadás érte, méghozzá súlyos.

Később mindkét robbantással a Moszadot vádolták meg, így Teherán kezdeti tagadásait nem szabad készpénznek venni.

Egy másik nukleáris létesítményt, Karadzsot tavaly júniusban, néhány nappal azután, hogy Ebrahim Raiszit megválasztották Irán új elnökévé, érte támadás.

Ez volt a második üzenet lehet Raiszi számára, hogy a nukleáris jogsértések fokozásával és a Bécsben elfoglalt maximalista álláspontok képviseletével tett kísérletei sebezhetővé tehetik őt, még akkor is, ha a Nyugat nagy részét megfélemlíti.

Vagy talán ezúttal Irán légvédelme javult, és meghiúsított egy támadást?

Az is lehet, hogy valóban a hasonló események után először, talán csak egy előre megtervezett légvédelmi gyakorlat volt a natanzi robbanás.

A műholdas felvételek lehetetlenné tették Teherán számára, hogy a natanzi támadások után eltitkolja a károkat, de furcsa módon a műholdas felvételek lassabban érkeztek Karadzsnál, amikor Raiszi átvette a hatalmat, és a Biden-kormányzat a tárgyalásokhoz való visszatérésre törekedett.

Érdekes lesz látni, hogy ezúttal mit mutatnak a műholdfelvételek.

Úgy tűnik, sikertelenek a Bécsben Iránnal folytatott tárgyalások, nem várható gyors folytatás

Az európai tárgyalófelek “csalódottságukat és aggodalmukat” hangsúlyozták a tárgyalások kapcsán.