Izrael és az USA „B-tervet” dolgoz ki, ha nem folytatódnának az iráni nukleáris tárgyalások

Egy szerdai jelentés szerint izraeli és amerikai tisztviselők a múlt héten titkos megbeszéléseket folytattak, hogy megvitassák a „B-tervet” arra az esetre, ha nem újítják meg az Iránnal folytatott, felbomlóban lévő nukleáris megállapodás megmentését célzó tárgyalásokat — számol be a Times of Israel.

Az EU közvetítésével áprilisban kezdődtek Bécsben a tárgyalások, amelyek célja a Teherán és a világhatalmak közötti 2015-ös nukleáris megállapodás felélesztése volt – a megállapodás függőben maradt, miután Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan visszalépett, és szigorította a szankciókat.

A megbeszélések, amelyeken a fennmaradó felek igyekeznek meggyőzni Washingtont, hogy csatlakozzon újra a megállapodáshoz, Iránt pedig, hogy térjen vissza nukleáris kötelezettségvállalásaihoz, június óta, amikor az ultrakonzervatív Ebrahim Raisi-t választották meg iráni elnöknek, elakadtak.

A Walla két meg nem nevezett izraeli tisztviselőre hivatkozva azt írta, hogy a biztonságos videóértekezlet volt az első alkalom, hogy Naftali Bennett miniszterelnök és az új izraeli kormány júniusi hivatalba lépése óta összeült egy különleges kétoldalú stratégiai csoport, amelynek célja, hogy együttműködjenek Irán nukleáris fegyver-szerzésének megakadályozásában.

Az amerikai-izraeli stratégiai tanácsadó csoport megbeszéléseit Jake Sullivan, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó, izraeli kollégája, Eyal Hulata és mindkét ország diplomáciai tisztviselői vezették. A jelentésben idézett izraeli tisztviselő szerint az USA fő üzenete az volt, hogy ha a nukleáris tárgyalások nem folytatódnak hamarosan, a Biden-kormányzat további szankciókat fog bevezetni Iránnal szemben. A már érvényben lévő amerikai szankciók káoszt okoztak az iráni gazdaságban, összeomlasztva a riál valutát, bár Teherán dacol a nyomással.

Az izraeliek állítólag a megrekedt nukleáris tárgyalások miatt sürgették az alternatív tervek továbbvitelét, mivel úgy vélték, hogy Irán a tárgyalások elhúzására törekszik, miközben nukleáris programjával halad előre.

A jelentésben, az iráni és európai tisztviselők szerint a tárgyalások várhatóan hamarosan folytatódnak Bécsben.

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi vezetője elmondta, hogy az ENSZ Közgyűlésének alkalmával megbeszélést folytatott Irán új vezető diplomatájával, Hossein Amir-Abdollahian-nal.

„Az iráni külügyminiszter biztosított arról, hogy kész a tárgyalások mielőbbi folytatására” – áll az EU közleményében.

Sullivan várhatóan a jövő héten látogatást tesz a Közel-Keleten – jelentette a Walla, Szaúd-Arábiába, az Egyesült Arab Emírségekbe és Egyiptomba utazik majd. Tárgyalások folynak egy esetleges jeruzsálemi látogatásról is, bár az ő programja ütközhet Bennett programjával, aki szeptember 27-én New Yorkban az ENSZ Közgyűlésen fog felszólalni.

A 2015-ös, Közös Átfogó Cselekvési Terv néven ismert nukleáris megállapodás az ENSZ-szankciók csökkentését ajánlotta Iránnak, cserébe nukleáris programjának szigorú korlátozásáért, de Teherán Trump kilépése és a szankciók bevezetése nyomán fokozatosan eltávolodott kötelezettségvállalásaitól.

Trump utódja, Joe Biden jelezte, hogy hajlandó visszatérni a megállapodáshoz, amelyet Barack Obama alelnöksége idején, Haszan Róháni, Irán viszonylag mérsékelt korábbi elnöke alatt tárgyaltak meg. Az ENSZ-közgyűlés keddi ülésén Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok csak akkor tér vissza a paktumhoz, ha Irán visszatér minden kötelezettségvállalásához, miközben arra is esküdött, hogy megakadályozza Teheránt az atomfegyverek megszerzésében.

„Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett amellett, hogy megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson… Készek vagyunk visszatérni a [megállapodás] teljes betartásához, ha Irán is így tesz” – mondta.

Az újjáélesztett megállapodás reményét a hónap elején az tartotta életben, hogy Irán megállapodott az ENSZ nukleáris ügynökségével egy új kompromisszumról a nukleáris telephelyeinek felügyeletét illetően.

A múlt héten Benny Ganz, védelmi miniszter kijelentette, hogy kész elfogadni egy olyan forgatókönyvet, amelyben az USA új nukleáris megállapodásról tárgyal Iránnal.

Míg a kormányon kívüli izraeli védelmi tisztviselők a múltban jelezték, hogy bizonyos fokú toleranciát tanúsítanak a JCPOA vagy bármilyen tárgyalásos nukleáris megállapodás iránt, ez az érzés nem terjedt ki a köztisztviselőkre, és úgy tűnik, Ganz a kabinet legmagasabban rangidős tagja, aki ezt jegyzőkönyvben is vállalja.

Bennett augusztusban a Fehér Házban biztosította Bident arról, hogy nem fog nyilvánosan kampányolni Washington azon erőfeszítései ellen, hogy Iránt visszacsábítsa a 2015-ös megállapodáshoz. Az izraeli vezető azonban világossá tette, hogy ellenzi a megállapodáshoz való visszatérést.

A taktikai választás csődje – Oroszország a választások után

Putyin pártjának győzelméhez egyaránt hozzájárul az elnök személyének népszerűsége és a hatósági visszaélések. Gönczi Róbert elemzése az oroszországi választásokról.