A taktikai választás csődje – Oroszország a választások után

„Putyin! Putyin! Putyin!” – zengték az Egységes Oroszország pártjának követői az elnök nevét az eredményváró sátrukban. Mind az orosz államfőhöz köthető kormánypárt, mind pedig az ellenzék sikeresen teljesített szemben a rendszerellenzékkel, melynek taktikai választási stratégiája a Google-nek, az Apple-nek, a YouTube-nak és a Telegramnak köszönhetően dőlt be. Navalnij a Smart Votingot népszerűsítette, az Egységes Oroszország a szupertöbbség megtartására, míg az ellenzék a hatalom megingatására törekedett a most hétvégi választáson.

***

Egy gyanúsan lejtős pálya

A Vlagyimir Putyin elnököt támogató Egységes Oroszország (EO) pártja ismét megtartotta kormányzó parlamenti többségét a hétvégi választások során az Állami Dumában, avagy az Oroszországi Föderáció Szövetségi Gyűlésének alsóházában. A legnagyobb orosz néppárt annak ellenére is képes volt ismételten hozni formáját, hogy Navalnij bemutatta a hazánkban már ismeretes taktikai szavazást támogató applikációját, a Smart Votingot. Az, hogy az EO ismét abszolút többséget szerezzen kifejezetten fontos volt idén az orosz elnök számára. Vlagyimir Putyin mandátuma (ismét) lejár 2024-en, amit amennyiben meg kíván hosszabbítani – ami igen sanszos – akkor szüksége lesz a Duma támogatására. Az elnök a kampány során többször is hangosan támogatta az orosz kormánypártot, mely 450-ből 344 hellyel rendelkezett a Dumából. (Érdekesség, hogy Putyin népszerűsége köröket ver az EO-ra, melynek legismertebb karakterei kétségkívül Szergej Lavrov külügy- és Szergej Sojgu védelmi miniszterek.)

A péntektől vasárnapig tartó választáson a Duma 225 törvényhozói helyéről dönthettek az orosz állampolgárok. Bár az sosem volt kétséges, hogy a Putyin által támogatott, egykoron ő magát is sorai közt tudó gigantikus néppárt ismét győzedelmeskedni fog, a siker mértékről sokáig voltak viták. (Az elmúlt félévben az EO támogatottsága közel történelmi mélypontra került.)

Hatósági visszaélések, külföldi ügynökök

Az orosz kormánypárt a választás jelentőségének megfelelően igyekezett minél több eszközzel fellépni az eredményt fenyegető szereplőkkel szemben. A gyakran „Kreml-párti ellenzéknek” nevezett, „kollaboráns” pártokkal szembeni „rendszerellenzéki” szereplők így idén nem igazán voltak jelen a választásokon. A hatóságok például már év elején letartóztatták és bebörtönözték a vélhetően legismertebb orosz ellenzéki szereplőt, Alekszej Navalnij aktivistát és vloggert (a moszkvai bíróság egy 2014-es feltételes szabadlábra helyezés alpontjának megszegésével vádolta meg). A felelős szervek emellett arról is gondoskodtak, hogy a legtöbb kormánykritikus portál és információs csatorna jóval a választások előtt elérhetetlenné váljon. (Ezt részben úgy tehette meg, hogy júniusban az orosz állam lecsatlakozott a globális internetről, saját szerverforrást állítva fel biztonsági okokra hivatkozva.) Mindemellett megfigyelők szerint komoly aggályok merülhettek fel a választás tisztességével kapcsolatban különösen a szavazóhelyiségeknél történt visszaélések miatt.

A hétvégén több videós bizonyíték is napvilágot látott a szavazathamisításokról. Egyes régiókban többször is „körhinta szavazást” jelentettek, melynek értelmében egy csoport ellátogat számos szavazóhelyiségbe, hogy többször is le tudja adni szavazatát. Ella Pamfilova, az oroszországi Központi Választási Bizottság vezetője legalább nyolc eseményt erősített meg hat orosz régióban. A bizottság eddig 14 régióban több, mint 7,5 ezer szavazólapot érvénytelenített.

A Golos, egy a hatóságok által külföldi ügynökösködéssel vádolt független választási felügyelet több ezer jogsértést rögzített a hétvégén, beleértve megfigyelőkkel szembeni fenyegetéseket, szavazólapok kitöltését, illetve urnákkal való visszaéléseket is. (Az Orosz Állami Duma vizsgálóbizottsága szerint a Golos külföldről kapott forrásokat, mely hiteltelenné teszi a szervezetet és nemzetbiztonsági kockázatokat vet fel.)

Az Orosz Közvélemény-kutató Központ ráadásul nemrég nyilvánosságra hozott egy koroljovi (Moszkva környéki város) hangfelvételt, amin egy tisztségviselő arra utasítja a választásokon dolgozókat, hogy hamisítsák meg az eredményeket. A felvételt a Novaja Gazeta lap tette közzé. Szerintük a felvételt egy meg nem nevezett résztvevő készítette a tájékoztató napon, a választások előtt. „Egy bizonyos pártot és jelöltet szeretnénk 42-45% között látni a nap végén” – jelentette ki. Állításában nagy valószínűséggel az EO-ra gondolt (a megfogalmazások mind arra utalnak, hogy egy „Kreml-párti szövetségről” beszélnek). Az orosz Központi Választási Bizottság pénteken bejelentette, hogy gyorsreagálású vizsgálatot indít a felvétel kapcsán. A Novaja Gazeta eközben saját vizsgálatot kezdeményezett oknyomozó újságírói segítségével. Nyomozásuk során három független személy is Zsanna Prokofjevaként azonosította az utasításokat kiadó hangot, aki Koroljov város vezetőségének egyik tanácsadója.

A korai eredményekből vasárnap hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az EO az előrejelzéseknek megfelelően hatalmas győzelmet arat, mely mellé mindössze négy párt fér el az Alsóházban, köztük a tavaly alakult Új Emberek Párt (ÚEP) is, mely sokak szerint a Kreml inkubátorprojektje az ellenzék megújítására.

A legnépszerűbb ellenzéki párt, a szovjet hagyományokat életben tartó Kommunista Párt (KP) 21%-ot ért el (főként a Smart Voting támogatásának köszönhetően), mely jelentős előrelépés a 2016-os 13%-hoz képest.

A kormánypártnál eközben visszaesés volt tapasztalható, ugyanis a legutóbbi 54%-hoz képest most mindössze 46%-ot értek el.

Ellenzéki vereség Szilícium-völgy-módra

Az elmúlt hónapokban a hatóságok többször is támadást intéztek a legnevesebb ellenzéki szereplők ellen. Az atrocitások száma azt követően növekedett meg igazán, hogy Navalnij bemutatta új alkalmazását, a Smart Voting (Okos Szavazás) appot, mely egy Magyarországon is ismeretes stratégiát mutatott be a választóknak. Az alkalmazás célja az volt, hogy a putyini rendszerrel nem elégedett választók számára bemutassák minden kerületben a legesélyesebb ellenzéki jelöltet, akire leadhatják voksukat. A Kreml legyőzése céljából így a navalniji elképzelés szerint különböző politikai szereplők támogatásával csökkenthetővé vált volna az EO súlya a Dumában. Az alkalmazással kapcsolatban azonban már a kezdetekben problémák akadtak. A Smart Voting a legtöbb kerületben a kommunista jelöltet tartotta a legesélyesebbnek, annak ellenére, hogy a párt elutasítottsága magasabb mindenkinél Oroszországban, ráadásul a politikai szövetség vezetője, Gennadi Zsuganov korábban „lázadás szításával” vádolta meg az aktivistát. Volt azonban olyan kerület is, ahol bár indult egy népszerű ellenzéki szereplő, egy teljesen ismeretlen karakter támogatására buzdított a rendszer. Részben ezeknek köszönhetően dőlt be végül a terv, azonban volt egy még súlyosabb ok az összeomlás mögött.

Miért volt kudarc a zsidó válasz Durbanre?

Pontosan 20 évvel ezelőtt a durbani konferencia égbekiáltó eljárása rávilágított arra, hogy a nemzetközi közösség, és különösen az Egyesült Nemzetek Szervezete hogyan legitimálta az antiszemitizmust.

Pénteken az orosz hatóságok nyomására az Apple és a Google eltávolította a Smart Voting appot online boltjaiból, mely így elérhetetlenné vált a felhasználók számára. Szombaton ezt a mintázatot követve eltávolította az apphoz tartozó chatbotot a Telegram üzenetküldő alkalmazás is, mely piacvezető Oroszországban. Végül a YouTube is letiltott számos, a Smart Voting rendszer mellett kardoskodó profilt. Mi kellett mindehhez? Az orosz állam megígérte, hogy amennyiben ezt nem teszik meg az említett techóriás cégek, adót fognak kivetni rájuk területükön. A választásokat követően megszólalt Leonyid Volkov, Navalnij legfőbb tanácsadója is, aki egy Facebook-posztban úgy fogalmazott: „[A hatalom] vagy annyira bizonytalan, vagy annyira fél a Smart Votingtól, vagy támogatottságuk rosszabb, mint hisszük, vagy egyszerűen csak idegbetegek, de nyilvánvaló, hogy az idei választási csalások mértéke még a 2011—es szintet is túlszárnyalta”.

Az esetnek természetesen ugyanakkor volt némi hatása: az EO támogatottságán nyilván nem segített sem a Navalnij-ügy, sem a Smart Voting rendszer megszületése, majd lekapcsolása.

Bebetonzott elnöki hatalom, jogellenes krími szavazás

Az eredmény a hétvégi választáson várhatóan ismét bebetonozta Vlagyimir Putyin szerepét az országban, aki 1999 óta előbb miniszterelnökként, majd egy rövid átmeneti időszak kivételével végig elnökként irányíthatja Oroszországot. Bár összességében a párt némi százalékot vesztett a vokson, az EO idén olyan helyeken is kifejezetten jól szerepelt, ahol rendre a leggyengébb eredményeket szokta elérni (pl. Moszkva). A kormánypárt jelöltjei ráadásul már az egyértelműen a Kremlnek kedvező online szavazatok bejelentése előtt is 15 kerületet vezettek a fővárosban.

A választás azonban egy súlyos mellékhatásra is rámutatott. A választói apátia idén nagyobb volt, mint valaha, az adatok szerint 47% maradt távol az urnáktól. Ukrajna ezzel párhuzamosan panaszt tett Oroszországgal szemben a nagy nemzetközi szervezeteknél, azt követően, hogy a 2014-ben elcsatolt Krím-félszigeten is megtartották a hétvégi parlamenti választásokat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország ezzel a nemzetközi jog „kirívó megsértését” követte el.

Kijev azzal is megvádolta Moszkvát, hogy felgyorsították az útlevelek kibocsátását a szeparatista kelet-ukrajnai területek lakosságának, hogy ezzel is növeljék a választási részvételi adatokat.

A jövő Oroszországa

Az idei választások ismét bebizonyították, hogy a Putyin támogatását élvező Egységes Oroszország szerepe megkérdőjelezhetetlen az országban. Ez köszönhető részben a hatósági visszaéléseknek, részben ugyanakkor az elnök személye óriási népszerűségének, mely fel tud húzni akár egy csökkenő támogatottságú pártot is közel 20%-kal. Azonban az ellenzéknek is köszönhető a jelenlegi eredmény. A taktikai szavazás transzparensnek legkevésbé nevezhető szisztémája újabb kérdéseket vet fel, mely megosztotta saját választótáborát is. „Egy nap egy olyan Oroszországban fogunk élni, ahol különböző politikai elvekkel rendelkező jó jelöltekre lehet szavazni” – fogalmazott Volkov korábban említett posztjában. Ez az ígéret egyelőre elképzelhetetlen a közeljövőben. Putyin népszerűségével senki, még a nemzetközileg favorizált Navalnij sem vetekedhet. A tradicionális orosz választói magatartás pedig újra és újra bebizonyítja, hogy demokratikus mikropártok helyett az állam lakossága inkább egy erőskezű vezetőt kíván látni hatalomban.

Izrael és Oroszország – hogyan tovább?

Stephen Bryen szerint az izraeli-orosz kapcsolatnak egy újraindításra van szüksége.