350 évvel a kimondást követően a filozófus kiközösítése továbbra is áll, sőt örökre állni fog – derül ki egy amszterdami rabbi leveléből.
Baruch Spinozát a zsidó közösség kivetette magából radikális Biblia-ellenes nézetei miatt – írja a The Jewish Chronicle.
Most egy rendkívüli új vita került nyilvánosságra amelyből kiderült, hogy az amszterdami szefárd közösség néhány tagja nem bocsájtott meg Spinozának, csaknem 350 évvel a halála után.
Az eset azután történt, hogy az amerikai John Hopkins Egyetem filozófiaprofesszora filmfelvételt kért a portugál zsidó zsinagógában.
A Spinoza-szakértő Yitzhak Melamed megdöbbenve értesült róla, hogy kérését az amszterdami szefárd közösség egyik vezetője határozottan elutasította.
Joseph Serfaty rabbi azt írta, hogy a Spinoza ellen 1656-ban, 23 éves korában kimondott kiközösítés még ma is érvényben van.
A rabbi a következőt írta:
„A chachamim [tudósok] és a parnasszim [tisztviselők] a lehető legszigorúbb tilalommal kiközösítették Spinozát és írásait, olyan tilalommal, amely örökre érvényben marad, és nem lehet visszavonni. Ön életét Spinoza betiltott műveinek tanulmányozásának és eszméinek szentelte. Az Ön kérése, hogy meglátogassa komplexumunkat és filmet készítsen erről az Epikuroszról [eretnekről], összeegyeztethetetlen évszázados halachikus, történelmi és etikai hagyományainkkal, és elfogadhatatlan támadás identitásunk és örökségünk ellen. Ezennel megtagadom a kérését és persona non grata-nak nyilvánítom a zsinagógakomplexumban.”
Serfaty rabbi ezután közvetlenül az aláírása fölött hozzátette: „Tartalmas Chanukát kívánok önnek”.
Melamed úr vasárnap megosztotta a levelet a Facebookon.
Spinoza a ma is álló zsinagógában működő iskolába volt beiratkozva. A korabeli történelmi dokumentumok „gonosz nézeteiről és cselekedeteiről”, „utálatos eretnekségeiről” és „szörnyű tetteiről” tesznek említést. Spinoza 1677-ben, 44 évesen halt meg.
Spinoza kiközösítése – sok évszázaddal később is érvényben maradt, annak ellenére, hogy többször felszólítottak a feloldására, de még 2015-ben is elutasították a rendelet visszavonására irányuló erőfeszítéseket.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a Sábát beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
Update: A zsinagóga vezetősége bejelentette, hogy a rabbinak nem volt joga kitiltani Melamedet, akit várnak szeretettel a zsinagógában. A kiközösítés azonban továbbra is érvényben marad Spinoza ellen.
A fundamentalizmus diszkrét bája. Kezet foghatnak a talibánnal. Amúgy csöndesen megjegyezném, hogy Baruch Oberlander rabbi (Chábád Lubavics) szerint Radnóti Miklós rossz zsidó. De Oberlander rabbi legalább nem átkozódik.
Radnóti katolikus volt.
Anelkul, hogy ketsegbe vonnam Radnoti irodalmi nagysagat, attol tartok, hogy Radnoti sajat magat sem tartotta „jo zsidonak”. Ha jol tudom, 31 eves koraban felesegevel egyutt kikeresztelkedett. Magyarnak erezte magat, amit sajnos az akkori rendszer, finoman szolva, nem akceptalt.
Igen. Sík Sándor inspirációjára, ha jól tudom. De attól még minden verse a zsidó szellemiség jegyében született. És ez a lényeg. Javaslom, olvassa el Kőbányai János nyílt levelét Gyarmati Fannihoz, aki megtiltotta, hogy a Múlt és Jövő emlékszámában (2009/4) közöljék Radnóti verseit. De talán ismeri is. Kőbányai nálam jóval szofisztikáltabban ír erről a problematikáról. Vagy hasonlítsa össze a Páris című verset Ady Endre Párizsban járt az ősz című versével. És ha van némi érzéke a költészet iránt (úgy látom van), akkor megérti, miről beszélek. Van olyan, hogy nem szabad kirekeszteni valakit a zsidóságból még akkor sem, ha ő maga akarja. Gyarmati Fanninak sem sikerült.
Van valami hiteles forrása annak alátámasztására, hogy Radnóti „a zsidók által ki lett rekesztve a zsidóságból”? Egyébként – csak a tények és a tisztánlátás kedvééért – de a Torah és a Talmud törvényei szerint, az aki zsidónak született nem vesziti el a zsidó mivoltát azáltal, hogy áttér más vallásra.
Úgy tűnik, a Tórah és a Talmud számára a szabad akarat és az egyénnek a választáshoz való joga ismeretlen fogalom.
Csak a tények és a tisztánlátás kedvéért, DE – aki magyarnak születik – származásilag szintén az marad – még akkor is ha elköltözik a szülőhelyéről. Ugyanez áll arra az esetre is ha valaki zsidónak születik, de áttér más hitre – amennyiben a zsidóságot népnek – nem pedig vallásnak tekintjük.
Szerintem a népen és valláson kívül van még egy más kategótia is.
Az aki magyarnak születik, és elköltözik, az is válhat mássá, legalábbis elvileg. Magyarnak lenni nem biológiailag determinált fogalom. A gyakorlatban, ha valaki idősebb korában költözik, akkor a mássá válásnak a kultúrális beidegződések miatt kevesebb az esélye, pl. nehezebben tanulja meg az új haza nyelvét (akcentusa lesz, stb.), vagy nehezebben alkalmazkodik a szokásokhoz. De nem lesz soha genetikailag alkalmatlan.
Egyébként Gilad Atzmon (korunk Spinozája) “A bolygó kicsoda” c. könyvében, nagyon érdekesen tárgyalja az identitás kérdést. Konkrétan a zsidók esetében de szerintem amit mond róla általánosabb érvényű. Szerinte a kérdés nem az, hogy milyen tényezők definiálnak egy identitást, hanem az, hogy azok akik egy bizonyos identitáshoz tartozónak tartják magukat, azok mit értenek alatta. Az általad említett kettőn kívül, így Atzmon, van egy “politkai” kategória (ami szerinte nagyon problémás).
A kommented legalább olyan zavaros mint amennyire Gilad Atzmon személyisége.
Lehet, hogy olyan fogalmak mint a szabad akarat, vagy az egyén választáshoz való joga számodra is nehezen érthetőek.
Radnóti a katolikus vallást választotta. Ezután tök mindegy, hogy milyen a származása…egy személyt nem a származás tesz azzá aki, hanem a szabad választása alapján elkövetett cselekedetei…
Ha aban az időben Amszterdamban éltél volna,felteszem, hogy Spinoza személyiségét tartanád zavarosnak.
Az, hogy – Heller Ágnes szavaival – kit hová vet a véletlen (vagy az isteni akarat), a gének által determinálva, valóban nem választás kérdése. Viszont az identitás az, mert alapvetően társadalmi kategória: a társadalmi elvárásokra adott válaszreakció. Nagyon érdekes és elgondolkodtató „Másképp gondolkodó” kolléga kommentje.
„Másképp gondolkodó” kolléga kommentje helyett én inkább azt találom „nagyon érdekesnek” és elgondolkodtatónak, hogy Ön nem amiatt berzenkedik, hogy az akkori Magyarországi társadalom a kikeresztelkedett Radnótit – a „kereszténységét”, a magyarságát és az odadó hazaszeretetét semmibe véve – nem csak kirekesztette magából, hanem meg is gyilkolta azért mert zsidó származású volt!
„Másképp gondolkodó” kolléga kommentje helyett én inkább azt találom „nagyon érdekesnek” és elgondolkodtatónak, hogy Ön nem amiatt berzenkedik, hogy az akkori Magyarországi társadalom a kikeresztelkedett Radnótit – a „kereszténységét”, a magyarságát és az odadó hazaszeretetét semmibe véve – nem csak kirekesztette magából, hanem meg is gyilkolta azért mert zsidó származású volt!
Valamilyen fúrcsa okból kifolyólag ez a válaszom is „pending” lett – ezért most megint megpróbálom emigyen – ismételten posztolni amit irtam. Remélem, hogy sikerűl: https://uploads.disquscdn.com/images/85582aa488ec5ea1ae4bbfabfd8624e3ac3c2e4c9a4f078131dd8d0813808eca.png
Semmi olyasmit nem írtam, hogy Radnóti a „zsidók által lett kirekesztve”. A zsido.com-on 2015 július 3-án megjelent interjúra hivatkoztam. (Készítette Steiner Zsófia) A vonatkozó rész tökéletes félreértése Radnótinak. Az ortodoxia nem gondolkodik.
Akkor nem tudom, hogy ezt a megjegyzését fentebb tulajdonképpen ki(k)re értette. Tekintettel arra, hogy Randnótit senki sem rekesztette ki a zsidóságból – hanem Sík Sándort követve, aki szintén zsidó származású volt – Radnóti is elhagyta a vallást és kikeresztelkedett. Ettől függetlenűl viszont a Torah és a Talmud törvényei szerint – mivel zsidónak született – nem veszitette el a zsidó mivoltát azáltal, hogy áttért más vallásra. Mint ahogyan azok sem veszitik el akik bár nem térnek át más hitre, de nem követik a zsidó vallás parancsolatait. Ilyen szimpla és ilyen egyszerű.
Akkor nem tudom, hogy ezt a megjegyzését fentebb tulajdonképpen ki(k)re értette. Tekintettel arra, hogy Randnótit senki sem rekesztette ki a zsidóságból – hanem Sík Sándort követve, aki szintén zsidó származású volt – Radnóti is elhagyta a vallást és kikeresztelkedett. Ettől függetlenűl viszont a Torah és a Talmud törvényei szerint – mivel zsidónak született – nem veszitette el a zsidó mivoltát azáltal, hogy áttért más vallásra. Mint ahogyan azok sem veszitik el akik bár nem térnek át más hitre, de nem követik a zsidó vallás parancsolatait. Ilyen szimpla és ilyen egyszerű.
Az előző kommentem valamilyen fúrcsa okból kifolyólag – talán a házmesterek jóvoltából – „pending” lett, ezért most igy próbálom ismételten posztolni és remélem sikerűl:
https://uploads.disquscdn.com/images/f77837346489da7f9e3e200161f88914bd0ba0449c82df9ac75fc3467c993e3e.png
Igaza van. Oberlander (talán) tényleg nem akarja kirekeszteni Radnótit a zsidóságból. Ezek szerint ezt pusztán halachikus okokból (bevallom, erről nem tudtam) nem is teheti. Viszont minősíti, és ez a minősítés – túl azon, hogy az adott „koordinátarendszerben” dehonesztáló – Radnóti egész életútjának, vagy, ha úgy tetszik választott sorsának és sorstalanságának totális félreértéséből adódik.
Szerintem Radnoti elfogadta volna Oberlander „kritikajat”, o nem is akart „jo zsido” lenni :-)))
Nem olvastam „Oberlander Radnóti minősitését”, mivel a neten nem találtam semmi ilyesmit – Ön pedig sajnálatos módon elfelejtette belinkelni azt – annak ellenére, hogy többször is hivatkozott rá. Viszont Báruch Oberlanderre sikerűlt rákeresnem a neten és a Wikipédia infok alapján megtudtam róla, hogy egy ortodox haszid zsidó vallási vezető, a Chábád Lubavics irányzat magyarországi megteremtője és legfőbb vezetője – aki újpesti holokauszt-túlélők gyermekeként született 1965 decemberében New Yorkban, az Egyesült Államokban – és híres, magyar ortodox rabbinikus családból származik. Ezek alapján szerintem nincs abban semmi furcsa vagy kivetnivaló ha – ortodox haszid zsidó vallási vezetőként – nem tartotta Radnótit vallási értelemeben véve „jó zsidónak”, már ha valóban ezt mondta róla. Viszont ezzel nem rekesztette ki a költőt a zsidóságból.
https://zsido.com/vannak-e-idegenszivu-magyar-zsidok-interju-oberlander-baruch-rabbival/
„Ezek alapján szerintem nincs abban semmi furcsa vagy kivetnivaló ha – ortodox haszid zsidó vallási vezetőként – nem tartotta Radnótit vallási értelemeben véve „jó zsidónak”,
Merthogy az ortodoxia nem gondolkodik – azaz nem teszi folyamatos kritika tárgyává a paradigmát, amelynek jegyében kinyilatkoztat. (Radnótinak a Löw Immanuel rabbival való szembeállítása – sajnos nem tudok rá jobb szót – egyszerűen morbid.)
Feltételezem, hogy Ön a „morbid” szó első jelentésére gondolt, nemde?
Ami alapján elég furcsa elvárásai vannak az „ortodoxiával” és ennek kapcsán a zsidó vallással, valamint Báruch Oberlande rabbival szemben, aki – nem mellékesen – egy ortodox haszid zsidó vallási vezető. Csak mert Radnóti azáltal, hogy kikeresztelkedett – nem csak a zsidó vallással akart szakitani, hanem a zsidó hagyományokkal is szakitott – ami alapján valóban nem mondható el róla, még a legjobb akarattal sem, hogy büszke lett volna „a híres magyar zsidóságra”. Csak a tények kedvéért, de nem Oberlander volt az aki, „kikeresztelte” Radnótit, hanem Radnóti volt az aki kikeresztelkedett – saját akaratából és a saját érzései alapján – mivel ő akarta saját mgát „kirekeszteni” a zsidósóból.
Egyébként Oberlander ebben a nyilatkozatában nem álitott semmi mást, csak azt amit Radnóti is eklatánsan példázott, valamint alátámasztott azzal, hogy „teljes erővel és meggyőződéssel eltávolodott a zsidóságtól” – és ezért valóban nem jó – sőt kifejezetten rossz példa ill. példakép (lenne) a zsidó identitás megőrzésével kapcsolatosan!
So a tisztánlátás kedvéért, ime Oberlander Báruch rabbi nyiatkozata Radnótiról:
Feltételezem, hogy Ön a „morbid” szó első jelentésére gondolt, nemde?
Ami alapján elég furcsa elvárásai vannak az „ortodoxiával” és ennek kapcsán a zsidó vallással, valamint Báruch Oberlande rabbival szemben, aki – nem mellékesen – egy ortodox haszid zsidó vallási vezető. Csak mert Radnóti azáltal, hogy kikeresztelkedett – nem csak a zsidó vallással akart szakitani, hanem a zsidó hagyományokkal is szakitott – ami alapján valóban nem mondható el róla, még a legjobb akarattal sem, hogy büszke lett volna „a híres magyar zsidóságra”. Csak a tények kedvéért, de nem Oberlander volt az aki, „kikeresztelte” Radnótit, hanem Radnóti volt az aki kikeresztelkedett – saját akaratából és a saját érzései alapján – mivel ő akarta saját mgát „kirekeszteni” a zsidósóból.
Egyébként Oberlander ebben a nyilatkozatában nem álitott semmi mást, csak azt amit Radnóti is eklatánsan példázott, valamint alátámasztott azzal, hogy „teljes erővel és meggyőződéssel eltávolodott a zsidóságtól” – és ezért valóban nem jó – sőt kifejezetten rossz példa ill. példakép (lenne) a zsidó identitás megőrzésével kapcsolatosan!
So a tisztánlátás kedvéért, ime Oberlander Báruch rabbi nyiatkozata Radnótiról:
Valamilyen fúrcsa okból kifolyólag ez a válaszom is ismételten „pending” lett – ezért most megint megpróbálom emigyen – posztolni azt amit irtam. Remélem, hogy sikerűl:
https://uploads.disquscdn.com/images/fdd33728f9af2fc310919290c07c37c545af657021552257d4820d102f94155b.png
https://uploads.disquscdn.com/images/b7aa7d6f4ef5037bd1b55d84947fa6e6620d203bfd6643248d0019dc0fc606bb.png
Szerintem Ön nem érti, hogy mi a probléma a nem gondolkodó tudománnyal. és ezzel analóg módon a nem gondolkodó teológiával. (Tényleg a szakáll, meg a kapedli vona a zsidóság elengedhetetlen kritériuma? Ez még Löw rabbi tudományos munkásságát tekintve sem igaz. És, hogy Radnóti volna az asszimiláció kudarcának szimbóluma? Meglehet. De akkor a „finnek” meg a haszidizmus kudarca? Ez utóbbi állítás pont akkora ostobaság volna, mint az előbbi. Radnóti ugyanis éppen, hogy nem asszimiláns.
Szerintem Ön az aki nem érti a dogot, ugyanis Oberlander nem „a szakáll, meg a kapedli” hiánya miatt nem tartja Radnótit a zsidó identitás megőrzésével kapcsolatosan jó példaképnek, hanem azért mert Radnóti nem akart zsidó példakép lenni! Sőt Radnóti nem akart magyar zsidó sem lenni, hanem helyette magyar keresztény lett – és pontosan ezért van Oberlandernek 100%-ig igaza abban, hogy Radnóti az asszimilációs törekvések kudarcának a szimbóluma – mivel Radnóti odadó hazaszeretete, megkérdőjelezhetetlen magyarsága, valamint a kereszténysége, mind túl kevés volt ahhoz, hogy megmentse az életét és ne úgy végezze mint ahogyan a többi magyar zsidó!
Mondom, hogy nem érti, amiként Oberlander sem. Ebben a tekintetben ugyanis teljesen indifferens, hogy Radnóti mit akart. Ez ugyanis nem identitás kérdése, ami az egyén választása, hanem a szellemi hovatartozásé, amit viszont az életmű determinál. Hasonlóan a Mahler, vagy Mendelssohn zsidóságához, szintén a művészi pálya által determináltan. Ám az ő sorsuk nem torkollott tragédiába. Szerencsésebb korban születtek ugyanis.
Maradjunk abban, hogy Oberlander szerint valoszinuleg en is rossz zsido vagyok. Szombaton utazom, treflit (is) zabalok, stb. Teszek Oberlander velemenyere…De ezt legalabb Izraelben teszem.
Radnotival nekem nem az a „bajom”, hogy kikeresztelkedett, hanem az a keptelen naivitas, ahogy abban az undorito vilagban olyan nagy magyar hazafi tudott lenni. Lehet, hogy a zsido szellemiseget nem tudta levetkozni, bar ez igaz az egesz europai kuturara, szarmazastol fuggetlenul (pl. Babits), de azt hiszem, o igenis kirekesztette magat a zsidosagbol, illetve csak szerette volna, ha Horthyek hagytak volna. Ha jol emlekszem, olvastam egy levelet a felesegehez a munkaszolgalatbol, amiben azon haborodott fel, hogy ugy bannak vele, mint egy zsidoval. Rossz korban elt…
Azt hiszem, alapvetően egyetértünk. Csak néhány apró megjegyzést tennék.
1.Nem attól lesz valaki „rossz szidó”, hogy nem tartja be a liturgia szabályait. Sőt. Mivel az Örökkévaló világa állandóan változik, ezért a vallásnak is, és ezen belül a liturgiának is változnia kell. De legalábbis folyamatosan reflektálnia kell(ene) önmagára. Tatár György írja egy helyen (a Romsics vitához szólva), hogy a tudomány nem gondolkodik, ami azt jelenti, hogy a tudomány nem reflektál önmagára, vagyis nem teszi folyamatos kritika tárgyává a paradigmát, amelynek jegyében működik. Ez azután itt és most nem tárgyalandó anomáliákra vezet. De ha a tudomány nem gondolkodik, akkor az ortodoxia pláne nem gondolkodik.
2. A kereszténység sok mélyen gondolkodó zsidó számára jelentett komoly vonzerőt. Például Franz Rosenzweig is átélt egy ilyen dilemmát, és Szenes Hannára is hatott a Baár Madas református szelleme: volt egy – hmm – „magyar” korszaka. Ők persze nem tértek ki, de ez komoly küzdelem eredménye, amit nyilván más hatások befolyásoltak, mint Radnótit. Igen. Egy undorító és pokoli világban, különféle fajsúlyú aljamagyarokkal körülvéve. Szóval azt gondolom, Radnóti kitérése nem egyszerűen naivitás.
3. A zsidó kultúra az európai kultúra elidegeníthetetlen része, olyannyira, hogy zsidó kultúra nélkül nincs európai kultúra. Magyar viszonyokra transzponálva: „bőgatya és fütyülős barack”. (Na vajon miért nincs a NER-nek kultúrája?)
Talán amiatt ,hogy a kultúra sok sok év alatt formálodik ,és alakul ki !
Időközben az amszterdami történelmi Portugál Zsinagógáért felelős szervezet igazgatósága bocsánatot kér Jichak Melamedtől akit a múlt héten egy helyi rabbi; Joseph Serfati felhatalmazás nélkül eljárva persona non gratává nyilvánított és nem engedélyezte számára azt, hogy a zsinagógában és annak könyvtárában tanulmányokat folytathasson Baruch Spinozával, a kiközösített filozófussal kapcsolatosan. Levelükben azt irták, hogy a rabbi döntését hatályon kívül helyezték és Melamedet szívesen látják a zsinagógában és annak könyvtárában.
Ennek őszintén örülök.
Pompás!
Tisztelem a következetességüket.
Képzelem, hogy Spinoza milyen mérges lehet azóta.
Szerintem Spinozától kellene a rabbiknak bocsánatot kérni.