Idén november 28-tól december 6-ig ünnepli a zsidóság a hanukát. Az Elle az ünnepi szokásokról, hagyományokról, értékekről kérdezett négy olyan nőt, akik szorosan kötődnek a fény ünnepéhez.
Hanukakor arra az időszakra emlékezünk, amikor a szír-görögök nem akarták engedni a zsidóságnak, hogy megtartsa a tórai parancsolatokat, a micvákat. Nem a tóratanulás zavarta őket, hanem az, hogy a Tóra és a micvák által a zsidók Istenhez kapcsolódnak.
Ők ugyanis bálványokat emeltek, és a kultúra és bölcsesség isteneinek áldoztak. Elfoglalták a szentélyt, amit végül egy maroknyi vallásos zsidó, a papi családokból származó Makkabeusok szabadítottak fel. Amikor azonban meg akarták gyújtani a szent gyertyatartó, a menóra lángját, csak egyetlen zárt korsó tiszta, kóser olívaolajat találtak, ám az csak egy napra lett volna elegendő. Új olaj készítése ugyanakkor nyolc napig tartott volna. De ekkor csoda történt, az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett.
Hanuka ezért is a „fény ünnepe”, ilyenkor a fény, a hit győzelmét hirdetjük a sötétség, a hitetlenség felett.
A fény ünnepe
„A hanuka egy szeretetteljes családi ünnep, amikor összegyűlik a család minden tagja” – meséli Köves Dvora, az Óbudai Zsinagóga rebbecenje. „Este meggyújtjuk a hanukia gyertyáit – a megfelelő számban, megfelelő irányból –, utána leülünk beszélgetni az ünnepről, játszunk a trenderlivel, hanukakor adott pénzzel (hanuka gelt) és finom falatokat kóstolunk. Ilyenkor – a nyolc napig égő olaj csodájára emlékezve – fogyasztunk olajban sült ételeket, fánkot vagy latkeszt.”
Ez az ünnep fantasztikus lehetőség a családi kapcsolatok erősítésére. A haszid közösségben az is szokás, hogy az ünnep üzenetét, boldogságát továbbadják másoknak is.
Ezért ilyenkor minden este, a budapesti Nyugati téren, illetve több más helyszínen is közösen gyújtanak gyertyát és táncolnak. Ilyenkor fánkot, illetve hanukiát, gyertyákat is osztanak, hogy az is tudjon ünnepelni, akinek eddig nem volt rá lehetősége.
Hanukakor kevés tilalom van, és azok is főként arra vonatkoznak, hogyan kell gyújtani fényt a hanukai menórán. Elsősorban a nőket érinti az a szabály, hogy a gyertyagyújtás után fél óráig nem szabad házimunkát végezni, meg kell adni a tiszteletet a gyertyagyújtás parancsának, micvájának. „De ezt úgy is fel lehet fogni, mint egy lehetőséget arra, hogy együtt örüljünk a családunkkal, és ne rohanjunk bedobni egy adag mosást vagy éppen mosogatni” – mondja Dvora. A nők a háziasszonyi feladatokat végzik és gondoskodnak arról, hogy családias legyen az ünnep. „Nagyon szeretem, hogy minden este összegyűlik a család és jó hangulatban töltjük együtt az időt.”
A hanuka igazi családi ünnep, ami valóban az együttlétről, a szeretetről, a gyerekekről szól. Számos szokás kapcsolódik hozzá, az egyik ilyen a hanuka-gelt, azaz hanukai pénz adása a gyermekeknek.
E szokás különlegessége, hogy a gyerekek ezt nem zsebpénzként kapják, hanem azért, hogy abból adományozzanak a rászorulóknak, így már korán megtanulják a társadalmi felelősségvállalás fontosságát.
Szintén hanukai szokás a trenderlivel vagy dreidellel, azaz pörgettyűvel való játék, igazi élmény a gyerekeknek. A négy oldalára írt betűk annak rövidítését teszik ki, hogy „nagy csoda történt itt” és mogyoróval, illetve csokoládéból készült pénzzel vagy igazi pénzzel játszanak vele egy szerencsejátékhoz hasonló játékot.
Sok családban a gyerekek már viszonylag fiatalon, akár hároméves kortól saját gyertyatartót kapnak vagy készítenek, és maguk is gyújtanak saját gyertyát minden este, természetesen szülői, illetve az intézményekben oktatói felügyelet mellett, elővigyázatosan. A gyerekek emellett imádnak az ünnepi ételek előkészítésében is segédkezni. Fánkot gyúrni, azt megtölteni, latkeszt (burgonyatócsnihoz hasonló, olajban sült finomság) keverni. Nagy élmény nekik hanukai formákat, menórát, olajos kancsót, trenderlit idéző mézeskalácsok díszítése is.
Olívaolaj és tej, az ünnepi fogások sztárjai
„Kétféle hagyományos ételtípus kerül az asztalunkra hanukakor” – meséli Erdős Judit, az Óbudai Zsinagóga operatív vezetője. Ezek közül a legismertebbek a fánkok, amelyeknek rengeteg fajtája létezik. Az Óbudai Zsinagógában például nemrég tartottak egy fánk workshopot, ahol az egyiptomi fánktól kezdve a marokkóin át mexikói és izraeli kelt tésztát is készíthettek látogatók.
A másik, kevésbé ismert szokás a tejes ételek fogyasztása. Eredete a görögök elleni harc idejére nyúlik vissza, ahol Jehudit (Judit), egy fiatal, bátor zsidó asszony tőrbe csalta Holofernészt. Sós sajtokkal kínálta és – mivel a férfi megszomjazott – erős bort adott hozzá. Így történhetett meg, hogy ettől a bortól elgyengülve elaludt a sátrában, ahol a nő bátran levágta a fejét. Jehudit tettének emlékére kerülnek tejes ételek az asztalra. Van, ahol ezt a két szokást kombinálják. A déli országokban például, ahol az olívaolaj megterem, tejes kiegészítőket adtak a kelt tésztákhoz, például sajtos fánkot készítettek. Viszont azokon a területeken, ahol csirke– vagy libazsírral főztek – ilyen Közép-Európa is –, inkább csak a zöldségből, reszelt krumpliból, tojásból készült latkeszek (más néven tócsnik) vagy éppen almalepények kerültek az asztalra hanukakor, hiszen a tejes és húsos étel nem keveredhet a kóser étkezésben. Ma már, mivel növényi olajok is rendelkezésünkre állnak, tejjel is készíthetjük ezeket az ételeket.
Az étkezésnek nincsenek szabályai, hiszen itt nem az étkezésen van a hangsúly, hanem a hanukai gyertyáknak a meggyújtásán. „Ezt követően fogyasztjuk a hanukai ételeket, előkerül a trenderli, a hanukai pénzek, melyek általában csokiból készülnek, és természetesen a hanukához illő dalok, amiket közösen éneklünk a családdal” – mondja Judit. „Az idei év egyik nagy slágere egy dubaji szakács latkesz kombinációja, amelyben húst, padlizsánt és paradicsomot kevert össze, ez nagyon szépen mutat színeiben is az asztalon. A marokkói fánk, a sfenj is nagyon érdekes, itt a fánk tésztáját cukorban vagy cukorszirupban kell megmártani. Azt meg kell jegyezni, hogy ez az időszak nem a fogyókúráról szól!”
Egy az otthonunk
„Talán a hosszú, sötét esték és a hanukai gyertyák melege miatt számos, a segítségről, a családi összetartásról szóló történet és legenda ismert”
– avat be minket Szilánk Zsuzsa, a Maimonidész Gimnázium operatív igazgatója. „Egy számomra igen kedves haszid történet szerint jó kétszáz évvel ezelőtt egy híres rabbi valahol Oroszországban a közösségével hanuka egyik estéjén épp a gyertyákat akarta meggyújtani, ám azok néhány pillanat múlva mindig kialudtak. Így ment ez jó pár alkalommal, amikor váratlanul egy idegen lépett be az ajtón, átfagyva a hideg télben, havas ruhában. Miután megmelegedett, elmondta, hogy eltévedt az erdőben, és helyzete már teljesen kilátástalan volt, amikor villogó fényeket pillantott meg a messzeségben. Éppen a fények villogása miatt sikerült megtalálnia a kis zsinagógát. Természetesen nincsenek véletlenek.”
A gyermekek korától függ, hogy a fiúk és a lányok eltérő, vagy azonos módon készülnek az ünnepre, de mivel a hanuka nyolc napon át tart, bőven jut lehetőség arra, hogy mindenki mindenben részt vegyen. Szép szokás hanukai pénzadományt közösen eljuttatni rászorulóknak, esetleg ételadományt adni olyanoknak, akik szűkölködnek, hogy az ő ünnepük is vidám és önfeledt legyen.
„Gimnazistáink igazán példamutatók a jótékonykodásban, számos akciót szerveztünk számunkra például az Olajág Idősotthon hálózattal vagy a CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálattal együttműködésben. Az ilyen lehetőségek mindig rendkívül felemelők” – meséli Zsuzsa.
A CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat 2015-ös megalakulása óta segít, ahol tud. „Kezdetben havi rendszerességgel osztottunk közterületen melegételt, mintegy 500 adagot, most napi szinten 1600 adag melegétellel készülünk, 7. és 8. kerületi népkonyháinkon” – kezdi Szilágyi Nóra, a CEDEK EMIH Izraelita Szeretetszolgálat vezetője. „Megalakulásunk évében négy gyermekotthon támogatásával járultunk hozzá az állami gondozott gyermekek életének jobbá tételéhez. Két éve viszont már közvetlenül is segítünk, létrejött a CEDEK Szeretetszolgálat Nevelőszülői Hálózat, mely 5 megyében, közel 80 férőhelyen biztosítja, hogy azok a gyerekek, akik valamilyen okból nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel, a lehető legnagyobb gondoskodásban, szeretettel teli közegben éljenek. Adományboltunkban pedig mindenki megtalálja a számára szükséges ruhát, háztartási eszközt vagy akár műszaki cikket, ha arra van szüksége.”
Ahogy a küldetésükben megfogalmazták: a szeretetszolgálat nemre, korra, vallásra való tekintet nélkül segít. Amikor 2015 decemberében az első ételosztásra toborzott önkénteseket a szeretetszolgálat, Nóráék meglepődve tapasztalták, hogy mennyi ember fordítja a szabadidejét arra, hogy segítsen.
Ez azóta sem változott, sőt ma már közel 400 regisztrált önkéntesük van. Ezenkívül a középiskolai 50 órás kötelező közösségi szolgálatot egyre több diák végzi itt, hiszen a konyhán vagy az adományboltban mindig rengeteg munka van.
Ősszel megkezdték a nevelőszülők toborzását is, hiszen ezáltal nemcsak segítenek a hozzájuk csatlakozók, hanem munkalehetőséget is kapnak. És hogy kiből lehet nevelőszülő? „Természetesen fontos, hogy elhivatott legyen és vállalja, hogy saját otthonába engedi a gyermekeket, miközben tiszteletben tartja a vér szerinti kötelékeket. Rendelkeznie kell megfelelő képesítéssel. A törvény előírja, hogy büntetlen előéletű, 24. életévét betöltött férfi vagy nő lehet nevelőszülő, családi állapottól függetlenül. A személyisége és egészségi állapota legyen alkalmas a nála elhelyezett gyermekek egészséges fejlődésének a biztosítására. Ez a feladat az önfeláldozásról és a mérhetetlen elfogadásról, alázatról szól. Nagyon tisztelem a kollégáinkat, a nevelőszülőket. A családom mellett őket is családomnak tekinthetem” – meséli Nóra. A szlogenük nem véletlenül lett az, hogy: „Egy az otthonunk”.
