Oroszország – a világ második legnagyobb fegyverexportőre az Egyesült Államok mögött – régi riválisának hagyományos ügyfeleit és szövetségeseit veszi célba, hogy eladja nekik saját fegyvereit.
Oroszországnak nem szokása fülbemászó neveket adni repülőgépeinek. Ezt jellemzően a NATO teszi meg helyettük, olyan kódnevekkel, mint a Flanker, a Bear és a Foxtrot. Mindez Moszkva legújabb lopakodó vadászgépével megváltozott. Oroszország most először keresztelte el maga a repülőgépét, mielőtt az Egyesült Államok és szövetségesei ezt megtehették volna. Az új repülőgép a Checkmate nevet kapta, ami magyarul „sakk-mattot” jelent.
Ezzel együtt az orosz fegyvergyártók merész állításokat tesznek a repülőgép képességeiről:
„A műszaki jellemzőket tekintve a mi repülőgépünket tényleg csak az [amerikai] F-35-össel lehet összehasonlítani”
– mondta Szergej Csemezov, Vlagyimir Putyin orosz elnök régi KGB-s kollégája, aki jelenleg a legnagyobb orosz védelmi-ipari holding, a Rosztec vezérigazgatója.
Csemezov szerint a Checkmate nevet azért választották, mert Oroszország felismerte, hogy a márkaépítés fontos része a vásárlók megnyerésének a nagy tétekkel járó nemzetközi fegyverkereskedelemben. A név pedig egy újabb jele annak, hogy Oroszország – a világ második legnagyobb fegyverexportőre az Egyesült Államok mögött – régi riválisa hagyományos ügyfeleit és szövetségeseit célozza meg.
Egyetlen F-35-ös körülbelül 80 millió dollárba kerül, és bár a Checkmate árát még nem jelentették be, az orosz médiában terjedő becslések szerint 30 millió dollár körüli összegbe fog kerülni gépenként. Ez azonban csak egy része a nagyobb pénzügyi képnek, amely valószínűleg késésekkel és költségtúllépésekkel jár majd. Ráadásul a tesztrepülések csak 2023-ban kezdődhetnek meg.
Aztán jön még a gyártás, a karbantartás és a fenntartás kérdése – mindazok a dolgok, amelyek miatt az amerikai csúcstechnológiájú lopakodó repülőgépek olyan drágák a régebbi repülőgépekhez képest.
Az orosz hadsereg már elkötelezte magát a Checkmate nagyobb, idősebb testvére, a Szu-57-es mellett. De ezt a repülőgépet még nem sikerült jelentős mennyiségben legyártani. Nem mellesleg az új típus iránt sem mutatkozott túl nagy érdeklődés. Ez azt jelenti, hogy a Rostecnek valószínűleg tehetős külföldi vevőkre van szüksége ahhoz, hogy a Checkmate repülni tudjon.
„Szükségük van egy külső szponzorra”
– mondta Rob Lee, a londoni King’s College orosz katonai és védelmi iparra szakosodott elemzője és doktorandusza.
„Az Oroszország által kifejlesztett számos új fegyverrendszer egyik problémája, hogy találniuk kell egy külföldi szponzort, aki ki tudja fizetni a kutatás-fejlesztést”.
Lee szerint az orosz hadseregnek nincs feltétlenül szüksége olyan vadászgépre, mint a Checkmate. Itt jön a képbe az orosz belföldi elit hatalmi politikája.
„Csemezov rendkívül befolyásos”
– mondta Lee.
„Nyilvánvalóan nagyon közel áll Putyinhoz, így ha Csemezov és [az orosz védelmi miniszter] Szergej Sojgu között lenne egy harc, valószínűleg Csemezov nyerne”.
Ennek ellenére a júliusban történt első bemutatásától kezdve a Checkmate-et szándékosan olyan nemzeteknek szánták exportra, mint Törökország, India, Szaúd-Arábia és mások, amelyek vagy kimaradtak az amerikai F-35-ös programból, vagy nem akarnak ennyit költeni egy repülőgépre.
„Mindenki olyasmit szeretne vásárolni, ami nem túl drága, de nem marad el az amerikaiak drágább dolgaitól”
– mondta Chemezov.
Mint alapvető üzleti stratégia, ez a modell jól szolgálta Oroszországot az elmúlt években.
A Kongresszusi Kutatószolgálat múlt hónapban kiadott jelentése megjegyezte, hogy az egyik fő ok, amiért egy potenciális vásárló Moszkva felé fordulhat, az az, hogy „az orosz fegyverek olcsóbbak, könnyebben üzemeltethetők és karbantarthatók a nyugati rendszerekhez képest”.
A fegyveripar természeténél fogva politikai jellegű, és Oroszország, akárcsak az Egyesült Államok, szorosan összehangolja a fegyverexportját a külpolitikájával. Az ország fegyveriparának mintegy 80 százaléka az állami tulajdonú Rostec égisze alatt működik. Csemezov, a cég vezérigazgatója Putyin régi barátja. A 80-as évekbeli KGB-s szolgálatuk óta ismerik egymást.
„A fegyvereladások Oroszország külpolitikájának központi elemei, és a kormány szorosan ellenőrzi őket a gazdasági és stratégiai célok elérése érdekében”
– jegyezte meg a CRS jelentése.
„Az orosz fegyvereladások … elősegítik Oroszország védelmi és politikai kapcsolatait más országokkal”.
Az elmúlt években Oroszország fegyvereket adott el Egyiptomnak – amely hagyományosan amerikai vásárló -, és olyan közel-keleti ügyfeleket céloz meg, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek milliárdos értékben vásárolnak amerikai felszereléseket. Oroszországnak ezen a fronton még van tennivalója, de már megmutatta, hogy még a NATO-szövetségeseket, például Törökországot is képes rávenni az orosz vásárlásra.
A dubaji légi kiállításon a Rostec mindent megtett, hogy bemutassa a Checkmate-et a potenciális vásárlóknak. Egy nagy, márkás pavilont állított fel, és a repülőgépet egy bonyolult fény- és lézershow-val mutatta be. A bemutatót látva az ember könnyen azt hihette, hogy nem egy lopakodó harci repülőgép, hanem egy új, mutatós sportautó leleplezését látja.
A pompa egyik magyarázata: Az Egyesült Arab Emírségek, a légi bemutató házigazdája, lopakodó vadászgépeket akar vásárolni, és az F-35-ös áll a bevásárlólista élén.
A dubaji légibemutatón a Biden-kormányzat legfőbb fegyvereladási tisztviselője, Mira Resnick újságíróknak azt mondta, hogy az Öböl menti államok nem akarnak az oroszoktól vásárolni.
„Az F-35-ös már jelen van ebben a régióban”
– mondta Resnick az Associated Pressnek, rámutatva arra, hogy Izrael használja az amerikai gépet.
„Szeretnénk, ha az Egyesült Arab Emírségekben úgy tudnák üzemeltetni az F-35-öst, mint a biztonsági partnereink, és elrettenthetik Iránból érkező fenyegetéseket is”.
Oroszországnak azonban van egy lehetősége.
A Trump-kormányzat alatt az Egyesült Államok és az Egyesült Arab Emírségek 23 milliárd dolláros fegyverüzletet kötöttek, amely 50 F-35-öst tartalmazott, de ez az eladás Joe Biden elnök alatt lelassult az Öböl menti királyságnak a folyamatban lévő jemeni konfliktusban játszott szerepével kapcsolatos aggodalmak miatt.
Oroszország már bebizonyította, hogy képes kihasználni az amerikai kapcsolatokban a térségben meglévő szakadékot.
2017-ben Recep Tayyip Erdogan török elnök Washington intenzív nyomása ellenére 2,5 milliárd dolláros szerződést írt alá Oroszország legújabb légvédelmi rakétarendszerének, az S-400-asnak a megvásárlásáról. Ez arra késztette a Trump-kormányzatot, hogy szankciókat vezessen be Törökországgal szemben.
Amikor megkérdezték tőle, hogy örömet okoz-e neki, hogy egy amerikai szövetségesnek adhat el, Csemezov nevetett.
„Mi is tudjuk, hogyan kell eladni és érdekeltté tenni egy ügyfelet”
– mondta Csemezov.
